Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-05 / 78. szám

f 3:77. tVV. 71. SZÁM. Katasztrófáik áradás------- Délfrandaorszáaban elöntött varosok, egy vasúti szerelvény megsemmisült (Párizs, április 3.) Marseilletől nyugatra a délfraneiaországi Heraultmegyében négy nap óta szakadatlanul tartó esőzés hatalmas árvizeket okozott. Bóziers és Montpellier között a vasúti összeköttetés megszakadt. Panihaunál a vasúti töltés két oldalán csaknem a sínpárig lr a víz. Ülérmontban és Pezenasban az alacsonyabban fekvő városrészeket ki kellett üríteni. Az uccákon helyenkint méter magasan áll a viz. Béziersnél az Ord-folyó átszakitotta gát­jait s hatalmas viztömege tengerré változtatta árterületét és Béziers külvárosát. Dedoriant kö­zelében a felhőszakadások sziklaomlást okoztak. Egy tehervonati szerelvényt a vasúti töltésre zudult sziklaomlás megsemmisített. Az árterületre utászkatonaságot vezényeltek ki. Az árvíz növekedésével kell számolni s ezért valószínűleg szükségessé válik méi^iajjsz^^iároi^^ovább^özsé^^iürités^s^^^^^^ Vádlottak padján a hihar megyei prefektus, a titkára és Rév község tanácsa (Nagyvárad, április 3.) Rendkívül érdekes pert tárgyalt pénteken a nagyváradi törvény­szék. Mateescu György révi földbirtokos, Bi- fcarvármegye egyik legtehetősebb birtokosa, aki két évvel ezelőtt igen kedvező körülmények kö­zött szerezte meg a gróf Zichy-féle birtokot, vádlottak padjára ültette a megyei pre­fektust, a prefektusi titkárt. Hév község jegyzőjét és a község tanácsát. Mateescu nagyon sok adóval tartozik s arra az ■árverést a múlt év szeptember 5-re kitűzték, közben azonban a birtokos Teianu államtitkár­tól 10 napi haladékot kért és kapott. A haladék­ról szóló rendelkezést a község tanácsa nem kapta kézhez, az árverést megtartották és azűti Ma­teescu Í0 bárányát és 105 juhát eladták. A birtokos azt állítja, hogy a rendelkezést a prefektusi titkár kézhez kapta, azt azonban iránta való rosszakaratból nem továbbította és ezért indította meg az eljárást a vádlottak el­len hivatalos hatalommal való visszaélés címén. Pénteken délelőtt a tárgyalásra a vádlottak a megyei prefektus kivételével megjelentek. A magánvád képviselője kérte a bíróságtól a bi­zonyítás kiegészítését, amit a bíróság el is ren­delt és az uj tárgyalást május 4-ére tűzte ki. A cselédleány nyakét borotvával átvágta a gazdája (Bécs, április 3.) Bécsben különös gyilkosság történt nagypénteken délelőtt. Egy viceházmes­ter jelentette, hogy abban a házban, amelyben szolgál, egy fiatal cselédlefinyt meggyilkolt a gazdája. Schirmel Anna cselédleányt átvágott gégével találták, vértócsában, eszméletlenül ágyában. Gazdája Busz Gusztáv, 56 éves hivatalnok nem­sokára rendőrkézre is kprült és kihallgatása al­kalmával igen zavaros mesét adott elő. Elmon­dotta, hogy korán reggel ébredt a tudatára a lány merénylettervének. Rájött arra, hogy a lány kémnő s azért vállalt nála szolgálatot. mert el akarta őt tenni láb alól. Az ételébe mérget akart keverni. Busz nem várta mrg. hogy a lány végrehajt hassa a merénylett«, /et, reggel borotvával a kezében kirontott a cselédszobába és átvágta « lánynak a nyakát. A vágás olyan hatalmas volt, hogy a nyakat már csak a nyakcsigolya tartotta. A házban orvos is lakott és gyorsan kapott a lány orvosi segélyt úgy, hogy a kórházban si­került egy kis életet önteni még belé. Busz hi­vatalnokról a rendőrségnek nem volt nehéz megállapítania, hogy őrült. Mániákus rohamá- ban gyilkolta meg a cselédjét. _______________ Felemelte a tábla Milica őrmester gyilkosának büntetését (Kolozsvár, ápr.) A szerdai tárgyalás után, pénteken hirdette ki a kolozsvári ítélőtábla az ítéletet az emlékezetes hóstáti gyilkosság ügyé­ben. A törvényszék ítéletét a tábla megváltoz­tatta s Gombos József két és fél évre szóló bün­tetését öt évre emelte fel, a minősítés megvál­toztatásával. A törvényszék ugyanis erős fel­indulásban elkövetett haláitokozó súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek Gombos Józse­fet, mig a tábla előre megfontolt szándéka em­berölésben látta vétkesnek. Butyka Ferenc négy, hónapra szóló fogházbüntetését a tábla is hely­ben hagyta. Gombos ítélete ellen úgy az ügyész, mint az elitéit fellebbezett, mig Butyka bünte­tése ellen csupán ő adott be fellebbezést ártat­lanság cimón. Vasárnap, április & BUDAPEST. 10: Református Istentisztelet. U: Ka­tolikus Istentisztelet 12.30: Evangélikus Istentisztelet, majd Kerner István emlékhangversenye, utána a nem­zetközi Grand Prix helyszíni közvetítése. 19: Gramofon, 16: A Rádióélet gyermekjátszó órája. 16.30: A földmű­velésügyi minisztérium rádióelöadássorozata. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.15: Katonazenekar. 19.30: Magyar Kázmér: A pásztor zsűri. 20: Malcsiner Béla jazz zene­kara. 21: Sporteredmények. 21.15: Lukácsi Sándor: A vöröshaju o. népszínműve, utána cigányzenekar. BECS. 10.30: Fiuénekkar. 11.50: Szimfónikuszenekar. 14: Hol- aer-zenekar. 17: Mozart-szonáták. 18.30: Kamarazene, 20.40: Carusso-lemezek. 22: Közvetítés a milánói S fa­liból. BÉRŰN. 17.50: Rádiózenekar. 21.30: Közvetítés a milánói Scalaból, utána Géczy Barnabás zenekara. KATTOW1TZ. 19: Szórakoztatózene. 21: Népszerű zene. 22.45: Szórakoztatózene. LIPCSE. 17.45: Katonazene. 19.45: Férfikar. 21.30: Keringök. 23: Szórakoztatózene. MILANO. 16.15: Szimfónikuszenekar. 18.15: Szállodai zene. 20.30: Könnyűzene. 21.50: Operaközvetltée. MÜN­CHEN. 18.35: Wagner-opera. 23.30: Ejféli kávéházi zene. PRÁGA. 9: Fürdözenekar. 10.40: Gramofon. 11: Egy­házi zene. 12: Régi cseh zene. 19: Haydn-szerzemények. 23.20: Jazz-band. ROMA. 18: Szimfonikus hangverseny. 20.50: Gramofon. STRASSBURG. 17.15: Táncgramofon. 19: Könnyűzene. 20: Opera-nyitányok, 21: Keringök. 21.45: Gramofon. 24.30: Tánczsne. r i-t- ­.............. .r-i, ■— Ki járt a szobámban? Omode számitott erre a jslenetre, de a lány elrémült szépsége megzavarta. Csak állt a szoba közepén, csak nézte a megdöbbent leányt... A leány pedig másodiszor is rákiáltott: — Ki járt a szobámban? — Majd elmondom holnap, — védekezett Omode, szinte alázattal — Virradni fog mind­járt, Klárika s reggelig nyúlna, mire mindent el tudnék mesélni... A leány elfordult tőle, másodszor is a szo­bája felé indult, de a küszöbnél észrevette az éjjeli asztalkán heverő revolvert s egyszerre küzködni kezdett magával: — Maga járt itt, Omode! Szégyelje magát: revolverrel törni rá egy leány szobájára! Nem úriember maga, Omode! Omode olyan volt már, mint egy alvajáró. A leány könnyeire védekezni sem próbált, a feje nehéz lett s ahogy most ráeszmélt a revol­verre, akaratlanul a leány után indult, hogy elvegye az asztalkáról. A leány azonban félreértette ezt a mozdu­latot, riadtan pillantott rá, aztán egy szökéssel az ablakhoz szaladt, kihajolt rajta s kikiáltott a kertbe: — Tamás! Omode meglepődött s bosszúságában egyet szitt a fogán. Lábujjhegyen az ágyhoz lépett, kézbe vett© a revolvert s fojtott dühvei szólt rá a leányra: — Kér&m, .ne csapié» betrájsyt! De a leány ezt aligha hallotta. Ijedtében másodszor is kihajolt s a hangja sírásba fűlt, ahogy másodszor is segítségül hívta a Halmy- fiut: — Tamás! A folyosón hirtelen nesz támadt s pillanat­tal később az előszobába ugrott Balmy Tamás. Izgatott volt és ahogy most meglátta a halálra- vált leányt s mellette Omodót a fegyverrel, el­fehérült: — Mit keresel itt Omode? Nem kérdezte, de ordított. Omode azonban feltűnően nyugodt maradt: — Semmit, öcskös! Halkabban viselkedj mert téged is kirepitolek -.. — Bngemet, Omode? Engemet? Három lépést ment feléje. S Omodéval éle­tében először esett meg ezúttal, hogy érthetetle­nül meghátrált. Csöndes ember volt már: — No jó. Holnap beszélünk, még erről... Most én kimegyek innét, de mondhatom, csú­nyán felültettél. Jó éjt! Eltűnt a folyosón s Halmy Tamás hosszan nézett el utána. Aztán belépett a lányhoz s be­zárta az ablakot: — Feküdj le, Klárika. Majd én a másik szobában vigyázok rád reggelig. A leány szó nélkül, köszönés nélkül utúna- ment az ajtóig s kettőt fordított a kulcson. Hal­my Tamás pedig kisurrant a folyosói’a, két ke- revetpárnát hozot be kívülről, a leány ajtají elé rakta le őket, elototta a világot, rá­tette fejét a párnára s aludni szeretett volna De aludni nem birt, mert a feje olyan volt mint egy tüzes katlan. Közben hallotta, hogy a leány vetkezik, hogy kattant egyet a kis ernyős lámpán s hogy bebújik az ágyba.., Rémitő csend állt be ... Nagyon sokára, talán egy óra múlva, uga­rénál«* Jalasy Tamásnak, hogy a kastély má­sik szárnyában erősen dalolnak s hogy a he­gedű is beleavatkozik a nótába... Omode mulat, — gondolta magában. Aztán, hogy kint már nem lehetett messze a pirkanás, a feje lezuhant s érezte, hogy most el fog aludni keveset... De úgy félálomból mégis felriadt, mert mögötte mintha halkan megnyílt volna az ajtó... Föl­nézett s ott látta maga fölött Klárit ingre vet­kezve, de még mielőtt rászólhatott volna, hogy a* Istenért, mit akar, a leány letérdelt hozzá, átölelte hevesen, összecsókolta a száját, a szemét s a könnye ráhullt az arcára: — Miért vagy ilyen hayag, Tamás?... A fin érezte maga fölött a leánytest forró­ságát, nyakában a két remegő karját, de erőt vett magán s gyöngéden eltolta a leányt: — Majd holnap, Klárika ... Most feküdj vissza szépen. No, ne légy akaratos, Klári, mert még valami ostobaságot találunk elkövetni! VIII. Most pedig visszatér a szerző olyan dolgok­ra, melyek hónapokkal előbb indultak meg s amelyekről mindjárt a legelején illett volna be­számolni. Történt, hogy ugyanebben az esztendőben, husvót első napján Halmy Tamás megállt a kolozsvári egyetem sarkában- Valamivel déli tizenkettő előtt volt még s az erdélyrészi fővá­ros csöndes volt ebben az időtájban. Előzőén futóeső szaladt el a házak felett, a fák zöldbe borultak már s ezalatt három felhő mendegélt lassan a Királyhágó felé... Halmy Tamás meg­állt tehát az egyetem sarkában, a sétabotját megforgatta s arra gondolt, hogy kicsit eljár- kálgat, mert a feje bódult volt az utóbbi hetek megfeszített szorgalma után... Az utolsó szigor­lat előtt állt, ezért a téli hónapok óta legtöbb- nyire a szobájában görnyedt és nagyon sokat tanult. És ahogy igy megállt volna az egyetem ssögtoétigm, g—delatbáa hazaszaladt kissé, hol r

Next

/
Oldalképek
Tartalom