Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-05 / 78. szám

XIV. ÉVF. 79. SZÁM. veesssmimamm Óriási pánikot idézett elő a budapesti Dohány-uccában egy életunt gépész oktalan lövöldözése Négy áldozata a Rókus kórházban haldoklik, az ötödik sebesültet Is kórházban ápolják — „Magammal akartam vinni a másvilágra néhány embert!“ Ha a rendőrség- idejében közbe nem tép, a merénylőt meglíncseük (Budapest, április 3.) Megdöbbentő eset tör­tént pénteken este a budapesti Dohány uccai templomban, ahol egy halálraszánt ember lehet azonban, hogy őrült, — többször belelőtt az ájtatoskodók tömegébe és négy embert élet­veszélyesen megsebesített. Este fél 8 órakor — a mi időszámításunk Szerint fél 9 órakor, — a zsúfolásig megtelt Dohány uccai templomban gyors egymásutánban három revolver- lövés dördült el. Irtózatos pánik támadt erre, a hívők esze­veszetten igyekeztek menekülni, egyesek pedig rávetették magukat egy idősebb emberre, aki a füstölgő revolvert még kezében tartotta. A megsebesült hívők jajgatása erősen felizgatta azokat, akik a lövöldözőre támadtak és súlyos ütlegekkel árasztották el, való­sággal népitéletet hajtottak végre rajta. Négy haldokló. Közben megérkezett a rendőrség, amely a lövöldözőt azonnal letartóztatta és a mentők, akik a sebesülteket vették gondozás alá. Kide­rült, hogy a tömeges revolvermeréayleinek öt ál SEBESS SAMU AZ ELHUNYT KITŰNŐ SZÉKELY ÍRÓ: ff cimü izgal­mas, roman­tikus regénye megrendelhető a „Keleti Újság* könyv- osztályától Cluj- Kolozsvár, P. Unirii 4. „ERDÉLYI MAGYAR KÖNYVTÁR* kiadás. mininihibiiiiiihmiiini ...'S ftjGlA: go Lii m dozata van. A merénylő közvetlen közelségből sütötte el revolvert s a golyók négy hívőt, Rotft Jenő 17 éves kifutót, Taglieht Náthán 42 éves iparost, Pintér Ignác 70 éves kereskedőt és Stern Leó 4Í éves lakatost halálosan megsebesí­tették s mind a négyen agonizálnak a Rókus-kőrházban. Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. Az ötödik sebesültet, Glück György 12 é^es fiút szintén a Ilókusban ápolják. Öt golyó nem érte, de a merénylő miközben menekülni pró­bált, alaposan megrugta. Rendkívül súlyos azonban a merénylő ál­lapota, mert a feldühödött tömeg agyba-főbe verte s a rendőrök alig tudták megmenteni. „öngyilkos akartam lenni“ A rendőrségen azonnal vallatóra fogták a lövöldözőt. Elmondta, hogy Zatlopa Emil 53 éves gépész és zsidó vallásit. Hosszú idő óta ál­lás nélkül van s végső elkeseredésében elhatározta, hogy öngyilkossá lesz, de nehány embert magával visz a másvi­lágra, hogy — mint kifejezte magát, — szolgáljanak neki. A rendőrorvos szerint Zatíapa épelméjű, de ennek ellenére hosszabb orvosi megfigyelés alá veszik, hogy megállapítsák elmeállapotát. „RICA A. földrengés nyomán támadt siakadékókSiá temették el a inanaggiiai halottakat (Newyork, április 3.) Az Associated Press- nek jelentik .Managuaból, hogy a tegnapi nap folyamán a halálos áldozatok közül háromszá­zat tömegsírba temettek az elpusztult főváros közelében a földrengés nyomán támadt nagy szakadékba. Egy ezred nemzetőr és két század utászkatona állandóan kutatja a romokat. Száz­számra kerülnek elő a halálos áldozatok, több­nyire a félismerhetetleoségig megszenesedve. Szó van arról, hogy a fővárosi adminisztrációt egyidőre Granadaba helyezik át. Az amerikai földrengésről legújabban je­lentik, hogy Managuaban a város nyugati., ré­szén, ahol a menekültek sátortáborát állították fel, ujabB tűz keletkezett. A katonaságnak a nagy munkáját megnehezíti az is, hogy rabló­bandák igyekeznek mindegyre behatolni a ro­mok közé. Eddig hatszáz halottat temettek el, a halottak száma azonban meghaladja a két­ezret. A súlyos sebesültek száma nem tudható. A segélyakciónak sikerült már elégendő élelmet és vizet szállítani a Városba, kötszerekben azon­ban még mindig nagy a hiány, de a vöröske­resztes segélynyújtás ezt a hiányt is rövidesen pótolni fogja. A kormány Masyaba költözött át. 33 halottja MSI az angol hadihajé és a francia §őzm tSs (London, április 3.) A Glorious angol repü- lőgépanyahajó és a Florida francia személy­szállító gőzös összeütközésének, amely Gibral­tár közelében történt, a legújabb jelentések szerint harminchárom halottja van. a katolikus parasztnép pontosan most. siethet hazafelé a szentelt barkával, a kálvinisták tem­ploma felé viszont megfontolt komolysággal lépked a pataki legátus, hogy a katedrában íöl- vevén mai szentbeszéde textusát, hirdesse az Igét az igazságra szomjuhozó híveknek... És ahogy hazagondolt egy futó pillantásra, hirte­len észrevette, hogy a Corvinus Mátyás szobra felöl egy napernyő közeledik feléje s a kisasz- szoüv, ki az ernyőt tartja a jobbkezében, sűrűn biccentget jobbra és balra, ahogy egy-egy eléje- tévedt joghallgató vagy más nagyobb diák ille del mesen kalapot emel előtte... Most már oda­figyelt és ahogy egyre jött-jött a leány, feltűnt neki, hogy a kisasszonynak szokatlanul szép a szeme... A leány ekkor már mellette haladt el, ránézett valami olyan tekintettel, ahogy szok­tunk tenni az olyan emberre!, akire kicsit visz- azaemlékeziink, de hirtelen vagy nem tudjuk, hol láttuk valamikor az illetőt, esetleg tudjuk, csak nem ismerjük személyesen s ezért illetlen lenne, ha köszöntenők az uccán. Halmy Tamás ezt nyomban megállapította magában, arról vi­szont, hogy valamikor ő is látta-e a leányt, nem tudott volna számot adni magának. 8 ahogy e pillanatban találkozott a szemük, a fiatalember kellemes meglepetést érzett- Hisz alig volt leány a városban, akit legalább a sé­tányról ne ismert volna ... Ezt a leányt azon­ban sohasem látta még. A leá|ny éppen mellette fordult be, Halmy Tamás már-már azon volt, hogy felsóhajt a kék mennyboltra s hasonlatot keres rajta az isme­retlen kisasszony két szeméhez, mikor az isme­retlen kisasszony közvetlenül mellette elejtette a zsebkendőjét. Nem tehette szándékosan, mert továbbment a Farkae-ncea felé, de egyszer sem nézett vissza. Halmy Tamás a zsebkendő után ugrott, fel­kapta, atánautetett a leánynak s a túlsó sarkon utolérte: — Bocsánat, kisasszony, elhagyta a kesz­kenőjét ... A leány megállt, ránézett, odapillantott á kézitáskájára s hálás maradt a figyelemért: — Köszönöm... Szemben álltak a gyalogjárón, ember alig volt az uccán, már-már úgy látszott, hogy a leány tovább szeretne menni, de hirtelen gon­dolhatott valamit: — Ugy-e, Halmy Tamás? ... Halmy Tamás elcsodálkozott: — Igenis. De honnan tudja ezt a kisasszony? — Honnan — s felnevetett. — A nagybá­tyám mondta egyszer, mikor maga elment a házunk előtt. Akkor maga volt a jogászelnök. — Jól emlékszik, kisasszony, — bólintott meglepetve a fiatalember. — De honnan ismer engemet a maga nagybátyja? — Honnan? Édes Istenem, de hamar felejt maga! Ha mégis tudni szeretné tőlem, úgy kí­sérjen el a házunkig, útközben elmondom ... Hiszen a nagybátyám jóbarátja magának, most éppen önkéntes itt Kolozsváron... Még mindig nem ismeri? — s összehúzott szemöldökkel .né­zett a Tamás arcába. — Nem baj azért, tudom én, hogy most el van foglalva, mert tanulni kell, nagyon sokat kell tanulni s persze szóra­kozott ... Halmy Tamás csak ámult s alig tudott szó­hoz jutni: — De honnan veszi mindezt, kisasszony? Megfoghatatlan... A leány évődni kezdett vele: — Na, azért nem kell mindjárt úgy meg­ijedni, Halmy Tamás... Pedig egyebet is tudok ám magáról, mindent tudok, mert a nagybá­tyámat én mindig kivallattam, tavaly pedig egy házban lakott magával... (Folytatjuk.), ' Tizenhatan súlyosan megsebesültek. Az an­gol hadihajó, amely a földközitengeri hajóhad­hoz tartozik, vontatókötélre vette a súlyosan megsérült francia gőzöst és bevontatta Malaga kikötőjébe. Noha a Glorious maga is súlyosan megsérült, a vontatás sikerült és az angol hajó most már útban van Gibraltár felé. A harminchárom halálos áldozat csupa kül­földi kivándorló, főleg olasz és portugál. A ha­lottak nagy számát azzal magyarázzák, hogy a Florida rakománya az összeütközés folytán a fedélzetről a fedélközre zuhant, ahol a kiván­dorlók aludtak. Az életben maradt utasokat a Glorious vette fedélzetére és Malagába vitte őket. A halottak nagy számának másik oka, hogy az összeütközés alkalmával a hajó azon a ré­szén kapott rést, ahol a ITT. osztályú utasok tartózkodtak. A személyzet tagjai és az I. osz­tályú Utasok valamennyien életben maradtak. A Florida kapitánya rádiótáviratban jelezte a hajó Marseilíe-ben székelő vállalatának, hogy a halottak és sebesültek pontos számát csak akkor tudják megállapítani, ha már számbavették az életbemnaradt utasokat. A „Glorious“ az angol flotta hadgyakorla­tain vett részt, és 30 csomó sebességgel haladt az összeütközés pillanatában, a „Florida“ ugyanekkor 17 csomó óránkénti sebességgel haladt. Az összeütközés rendkívül heves volt, a „Florida“ egyik oldalának több mint a fele széthúzódott, a hajófenéknek az a része, amelyben olasz kivándorlók fog­laltak helyet, súlyosan megrongálódott, A „Glorious“ szintén jelentékenyen megsérült. Legénysége közül egy ember meghalt, többen megsebesültek. A hajó fedélzetére vette a Flo­rida sértetlenül maradt utasait és 18 sebesiilt- jét, akik közül röviddel utóbb négy meghalt, A megrongált hajók reggel 7 órakor érkeztek meg Malaga kikötőjébe. A Floridát tüstént tel­jesen kiürítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom