Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-22 / 90. szám

TAXA POSTAU FLA- . ..„ ­/% BUDAl> chrKdorsvii miáp'M. 22 Szerda '[ Kelk wBtaafe előfizetés belföldön: | ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP * *w* 1200 ,eJ> félévre 600» lej, negyed évre 300 le* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér* i, egy hóra 100 lej. j Telefon: 5-0», 6-34. Ára 5 lej. XIV» évfolyam 90-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAXtOKSZAGOXÍ » 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. 9 fformány még nem lépett n nyílt diktátora útjára A mostani parlamenttel kísérleteznek, hogy a helyzetet megmentsék választást akar, Jorga a mostani pártok bizalmát ' keresi, Ärgetoianu tömeges politikai lefejezésekre készül ’ ■ ‘ t;-; t kinevezték államtitkárnak lorga miniszterelnöknek a manifesztuma elismerő szavakkal emlékezik meg arról az erkölcsi erőről, amit a kisebbségek képviselnek• Éjjeli táviratunk jelenít, hogy két kisebbségi férfiúnak az államtitkári kinevezése a legkomolyabb formában szóba került s csak attól függ, hogy a kinevezést elfogadják-e. lorga miniszterelnök táviratilag hívta Bukarestbe Bitay Ár­pád ismert nevű magyar irót és történészt, valamint Brandseh Rudolf szász képviselőt. Mind­kettőjüket miniszterelnökségi alminisztereknek kívánja’ kinevezni. Brandseh Rudolfnak a né­met párt vezetőségével szembeni magatartása s a Maniuhoz f űződő kötelékei ismeretesek vol­tak. Bitay Árpád professzor pedig forgóval tudományos összeköttetésben állott s Valea Mtin- tértiben szabadegyetemi előadásokat tartott. A kormány elhatározása figyelmet kelt, a kisebb­ségi pártoknak a magatartása döntő azonban ez elhatározásra nézve. A belpolitikai nagy fordulat kifejlődése még nem következett be. Amilyen erélyes fellépést vártak a nagy elszántsággal létrehozott kor mánytól, éppen annyira nem történt még sem­mi, aminek hatását érezni lehetne. Az uj kor­mány még tapogatózik* hogy diktatórikusnak mondja-e bevallottan a maga kormányzási prog­ramját, vagy leplezze valamelyes jelzőkkel, vagy egyáltalában ne lépjen rá a-valóságban er­re ak utra. Hogy a parlament nélküli kormány­zásra meg volt a szándék,'az majdnem egészen bizonyos, de sok minden közbejátszik, hogy ne nyílegyenes nyíltsággal tegyék meg a lépéseket érre a berendezkedésre. Az okok között szerepel az a spanyol forradalom is, amit diktatórikus kormányzás idézett elő s a politikai p .rtok sem adták fel — úgy látszik — a reményt, hogy a helyzetet, akármilyen előrehaladott stádiumá­ból, visszatéríthetik a másik irányzat kerékvá­gásába. Az uralkodónak azok a nyilvánosságra ho­zott szavai, amelyet utravalóul intézett az ő kormányához, nagyon a pártonkivüliség jelsza­vát szögezi le a kormány jellegeként. Tudvalc vőleg parlamenti többséget semmilyen alapon nem lehet pártok nélkül elképzelni s a parla­mentáris kormányzás nem tartozik ezek szerint az eredeti elképzelések közé. Ezzel szemben úgy lorga, mint Manoilescu a mostani parlamenttel való együttdolgozás lehetőségéről is beszélnek, az uj választások kiírását is a programba szá­mítják. Igen fontos körülmény az, hogy Argeto- ianu pénzügyminiszter nem beszél sem a mos­tani parlamentről, sem választásokról s az Ar- getoiauu magatartása nagyon számbaveendő, mert ő nemcsak pénzügyminiszter, de pénzügyi diktátor is akar lenni. Az ő egyéni helyzetereje sokkal nagyobb, mint a Iorgáé, aki hiába elnök, mégsem ő fogja irányítani az eseményeket. Vi­szont alig hihető, hogy most ki mernének Írni választást, mert az minden valószínűség szerint a kormány bukását hozná. A Manoilesc*} mi­niszter gondolata az, hogy kormányoznak egy ideig igy, vagy úgy s őszire megcsinálják azt a lehetőséget, hogy .választásokat Írassanak ki. Majd a télen lesz már reményük a többségszer­zésre, más pártokkal, vagy azok nélkül. Őfelsége kormánya — ez a megjelölés helyes volt, Manoilescu minisztertől származik. Azt is jelenti ez, hogy a minisztereluök nem feje, csak tanácskozási elnöke a kormánynak, ha lemond, helyébe nevezhetnek ki mást és nem ő jelöli meg a kormányzási irányzatot. Ezt mifnden eset­re figyelembe kell venni a lorga nyilatkozatai­nak a mérlegelésénél, Abból, hogy mi a prog­ram, nem tudunk mást semmit, cs<.rv annak a két miniszternői!!*' a régi szándékaiból lehet,követ­keztetni, akik a kormánynak a gerincét jelen­tik: Arg?toian.Kn'ak év. .faaáilescunak. Igen fon­tos körülmény, hogy a két olyan nagyjelentősé­gű miniszteri széknek, mint amilyen a belügy és külügy, a betöltése még nem sikerült. Ez semmi esetre sem jó jel a kormányra, de az ügyek intézői állítják, hogy nem lankadnak. össze akarják hívni a parlamentet. A legújabb távirat szerint a lorga-kormány májusra össze-akarja hivatni a parlamentet s e parlamentnek kivan bemutatkozni. lorga is­mert egyénisége olyan, hogy feltételez olyan csodát is, ami hihetetlen. Ő el tudja képzelni, hogy nagy beszédet mond s ennek hatása alatt leomlanak pártkeretek és neki bizalmat szavaznak. Ö kétségtelenül táplál magában ilyen hiedel­met. Mások viszont arról tárgyalnak, hogy a mostani parlamenti többség szavazatát meg­szerezzék néhány nagy fontosságú gazdasági törvényjavaslathoz. A bukaresti távirat sza­rint a tartományi igazgatóságok feloszlatását is meg akarná lorga szavaztatni ezzel a parla­menttel. Ennek az elképzeléséhez a legnagyobb naivitás szükséges. Argetoianu munkában. Az esküt tett miniszterek már mind átvet­ték hivatalaikat. A legnagyobb kíváncsiság az iránt érdeklődik: mit fog meglepetésként csi­nálni Argetoianu, aki már egy éve készül nagy dolgok megvalósítására és ebben a készülődésé­ben félelmetes volt. Argetoianu pénzügyminiszter ma délután hosszabb megbeszélést folytatott Auboinnal, a Banca Nationala külföldi ellenőrző szakértőjével, továbbá Badulescu Victor pénzügyi vezérigaz­gatóval. Úgy látszik egyelőre tájékozódik, hogy milyen fogadtatásban részesülnek a tervek Nincsen bei- és külügyminiszter. A belügyi tárca kérdése még nem dőlt el. Camarasescu újabb gondolkozás! időt kért, ami­ből sokan arra következtetnek, hogy habozik. Gliyea római követ elkáritgtta magától lorga ajánlatát, hogy vállalja a külügyminiszteri tár­cát. A kormány dr, Banut munkaügyi, dr. La- tineanu iasii professzort egészségügyi, Uica táboimokot hadügyi, Radianut földmivelési ál­lamtitkárokká nevezte ki. A pénzügyi állargtit- kárságot egy pénzügyminisztériumi főtisztvise­lővel fogják betölteni. Jorga miniszterelnök a következő manifesztumot intézte az országhoz: Őfelségének a királynak, — mint tudvalevő, — leg­hőbb vágya volt, hogy maga köré egyesítse mindazokat, akik úgy a régi Romániában, mint az egyesített or­szágban az összeseknek áldozatával egészen a legutolsó közkatonáig hozzájárultak szeretett hazánk alapjainak lefektetéséhez, folytatva ama generációk törekvéseit, amelyek 700 év óta dolgoznak ezen a földön. Ezért őfel­sége a király, apellált egy férfiúhoz, akinek nagy ér­téke Európa erkölcsi tőkéjének egy részét képezi. Ti- tulescu urnák két heti idő alatt sem sikerült összhang­ba hozni a különböeö véleményeket. 'Egyetlen megol­dásként maradt a jóakaratuak kormányának, az áldo­zatok és az érdektelenek kormányának kinevezése, amelynek minden tagja át van hatva attól a vágytól, hogy kivezesse az országot a jelen nehézségeiből, hogy később mindenkivel együttesen, a szenvedélyek lecsil- lapultával, ami a nyugodt gazdálkodás folytán magától fog bekövetkezni, az egész politikai közélet közremü- ködhessék a mai idők követelte uj berendezkedés és in­tézmények megvalósításán. Negyven éve veszek részt az ország politikai életé­ben, anélkül, hogy politikai érdek vagy személyi szen­vedély vezetett volna. Eljutottam 60-ik életévemig, ami­kor egyedül az igazság, az Ítélőképesség és az emberek szeretető yezetik a lelkiismeretes emberek ténykedéseit, Nem vesztegettem el életemet anélkül, hogy nemzetem­nek szolgálatára ne lettem volna és azt hiszem, ebből származhatott az a merészségem, hogy magamra vál­laljam az elnöki terhet ama férfiak gyülekezete fölött, akik közül egy sincsen, aki ne adta volna még bizony­ságát hozzáértésének és annak, hogy méltó arra a helyre, ahová őfelsége kegye ma állította. A román nemzet összes osztályaihoz fordulok, kérve, hagyjanak fel a hiábavaló harcokkal, amelyek a legna­gyobb jóakaratot is kifárasztják és gyakran szükségte­lenek. Ha feltétlenül szükség lesz, meg fogjuk ejteni a választásokat, amelyekre vonatkozólag egyetlen óhajunk, hogy arra való férfiak kerüljenek ki a nemzet képviselőiként, füg­getlenül attól,, hogy. milyen pártokhoz tartoznak. Első izberi fog megtörténni, hogy senki sem panaszkodhatik majd, hogy törvényesen kifejezésre juttatott akaratát nem veszik tekintetbe. Minden lehetőt meg fogunk tenni az ország helyze­tének javítására. Csodákat nem Ígérünk, csodát csak a román nép tehet, lerázva magáról az előítéleteket és megtisztulva az összes rossz szenvedélyektől. Ezért min­denekelőtt munkát és nyugalmat kivánunk. A munkát támogatni fogjuk minden eszközzel és annak biztositá­( Tudósításunk, folytatása a harmadik olahloríl Jörg® manifesztuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom