Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-02 / 75. szám
BUD V i J Vaf-fTofoxs vár, 1931 április2 dsfitcrtőM ELŐFIZETÉS BEI.FÖLDÖN : S frrt 1200 lej, félévre 60# lej, negyed évre 300 lejt egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP BaerkeutvrfSg te kiadóhivatal: Plata Uniril (Főtér) t Teletuu: 5-0», 6-94. XIV« évfolya^73-Us szíta B&ÜP ELŐFIZETÉS MAG YASOIiSZAGON j 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévei 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. nHBBBBäSZSBI I iäppp Fart megszavazta az sgrápbanb törvényjavaslatát Gyáriás Elemér a szén# tusban kritikát és feltételeket adott elő — Manoilescn miniszter válaszolt a beszédre (Bakarest, március 31.) A szenátus keddi ülésén az Országos Mezőgazdasági Bank —Ban- ea Agrara Romneasca — felállításáról szóló tör- véuyjavasiatot tárgyalták és a vita során a Magyar Párt álláspontját Gyárfás Elemér szenátor fejtette ki a következőkben: — Sajnálom, hogy egy ilyen fontos törvény- javaslatot olyan sietősen tárgyal le a szenátus, hogy nem állott módomban a kérdéssel mélyrehatóbban foglalkozni. Amikor a földhitelintézet bizottsági tárgyalásán megkérdeztem Madgea- ru miniszter urat, miért létesítenek két pénzintézetet, a földhitelintézetet és a Mezőgazdasági Bankot, olyan választ kaptam, amely csak félig elégített ki. A miniszter ur rámutatott akkor arra, hogy a Mezőgazdasági Bank célja a földművesek szanálása, mig a földhitelintézet hosszúlejáratú hiteleket fog nyújtani. Én nem látom világosan a különbséget és főként nem látom, hogy eiég pontos intézkedések lennének azon szükséget szenvedő földművesek szanálása tekintetében, akik hibájukon kívül kerültek súlyos helyzetbe. Sajnálom, hogy most a Mezőgazdasági Bank bizottsági tárgyalásán nem lehettem jelen, mivel több módosítást ajánlottam volna. Ezekután csak egy dolgot állapíthatok meg. — A jelenlegi kormány alatt létesült az Átmeneti Földhitelintézet és a Creditül Funciar Rural s ezeknek a törvényeknek semmi különb sobb hatását nem tapasztaltam. Nagyon aggódom, hogy a jelenlegi javaslatban szereplő viGyárfás Elemér beszédére Manoilescu miniszter válaszolt. Azért volt szükség két pénzintézet felállítására, — mondotta, — mivel a földhitelintézetben a külföldi tőke, a Mezőgazdasági Banknál pedig belföldi tőke vesz részt. A Mező- gazdasági Bank 650 millió lejes alaptőkéjéből 500 milliót az állam ad, 150 milliót pedig a hitelező bankok. A szükséges összeget tízszázalékos kamatozás és záloglevelek kibocsátásával hozzák össze. Ezeket a zálogleveleket bizonyára szívesen fogják megvásárolni azok a bankok, amelyeknek adósaik vannak, mivel így államilag garantált jó jövedelmezésü értékpapírokat kapnak az adósságok fejében. Az arányos elosztásra vonatkozólag is tett Manoilescu miniszter kijelentéseket. Ez a felosztás matematikai pontossággal természetesen nem lehetséges, azonban teljes gondja lesz arra, hogy a kisebbségek semmiféleképpen se rövidittesseuek meg. A felosztási kulcs alapja a föld minősége s így bizonyos, hogy egyes helyekre több fog jutni a kölcsönből, mint máshova, etnikai szempontok azonban nem lesznek irányadók. A szenátus ezután megszavazta a törvény- javaslatot. A magyar szenátorok együtt vonul tak az urnák elé. Bratu elnök magyarul szólott hozzájuk mosolyogva: —- A fehér golyót a fehér urnába, a feketét szonylag kicsi összeget — 650 millió lej — csak nehány érdekelt között osztják majd fel s annak a nép nagy többsége semmi hasznát nem fogja látni. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a földműves lakosságot mintegy barrumcmilliárd lejnyi adósság terheli és igy sem a földhitelintézet 201' millió francia frankos, tehát egy milliárd 400 millió lejes alaptőkéjével, sem pedig a Mező- gazdasági Bank nem lesznek olyan arányúak, hogy ebben az irányban nagyobb változás ének képesek előidézni. Igazi javulás' csak a belföldi tőke bevonása esetén várható, a kormány részéről azonban nem tapasztaltunk olyan következetes és célszerű intézkedéseket, amelyek a belföldi tőke gyarapodását elősegítették volna s egyúttal beédesgették volna a külföldi tőkét. Ellenkezőleg olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a külföldi tökét elriasztották az országból. Mégis ar- ravaló tekintettel, hogy a javaslat közérdekű és hogy legalább ez a tőke a földművesek rendelkezésére álljon, bizonyos feltételek mellett a javaslatot meg fogjuk szavazni, — Az a határozott kérésünk a kormányhoz, hogy ha nem is lehet mindenkinek, aki arra rá van szorulva, arányosan juttatni ebből az ősz szegből, az legalább vidékenként arányosan ősz tassók fel a lakosság között, úgy, hogy a kisebb ségi földművelők is élvezzék a törvény előnyeit. a feketébe. Sándor József igy válaszolt: — Na, most az egyszer megszavazzuk. Munkatársunk a szenátus ülése után beszél getést folytatott Gyárfás Elemér szenátorral aki a törvényre vonatkozólag a következőket mondotta: — A tőkeszerzésnek a törvényben lefektetett módja nagyon szellemes és azt hiszem, hogy jelentős hitelre fog vezetni. Ami az egyenlő elosztást illeti, a miniszter ur kijelentésein kivül bi zonyos garanciákat képez a törvénynek az a rendelkezése. amelyek szerint megyénként hét tagból álló bizottság alakul és ezek fogják a kölcsön konverziójára vonatkozó döntést meghozni. — A hét tagból négy a helyi érdekeltségekből kerül ki. Egy tag a mezőgazdák, egy a h, telező bankok, a másik kettő mezőgazdasági ka marák, illetőleg a helyi hitelszövetkezetek képviselője lesz A székely megyékben a bizottság (öntésére befolyást gyakorolhatunk. Nagy előny végül, hogy sikerült a két ntolsó szakaszba bevenni a mezőgazdasági kölcsönök konverziójának teljes illetékmentességét arra az esetre is, ha a konverziót nem a mező gazdasági bank, hanem bármely más bank intézi. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VISSZASZORÍTÁSA (Három cikk) III. Ahol nincs igazi nap, sápadt, kísértet fényű korongok jelennek meg az égen. Amikor mar lehullt a fa lombja, megjelenik tuléléuk, valószínűtlen zöldben, ruereveu a fagyöngy Ilyen ál- kópletek lépnek a természetessegek helyére. Ahol nincs igazi önkormányzat, megjeleni:« az ál-önkormányzat. Annak a felülről diktált tulerőltetóse, utánzása és látszata. Ilyeniéle mesterkélt alakítás az is, ahogyan jelenlegi törvényünk a kormányigazgatók székhelye körül holdudvarként kirajzolja a névleges kerületeket, s azokban a megyék többségének a szavazatával meg akarja csinálni a kerület összes megyéinek a kényszeritett szövetségéi. Nem tartomány ez, mindenre kiterjedő belügyi önállósággal és mindenik alsóbb önkormányzat összegező továbbépítésével. Nem az, hanem valami érdeknek és célnak, közoktatási vagy közgazdasági intézménynek, erőtelepeknek, szállító vállalkozásoknak közérdekként, vagy közcélként való megszavaztatása azokra a ■ vé*. amelyeknek semmi közük hozzá. Többség és k’sebbség mórkőzhetik egymással eleve megalapozott és közösen elismert egység keretein belül. De mig ilyen eleve létező közösség nincsen, addig nincs terület se, melyen a véleményeknek maguk fölött való döntésre joguk lehetne. A többség és kisebbség viszonya csak meglevő alakulatokban egyensúlyozhatja egymást, s nem szolgálhat arra, hogy meg nem levő alakulatokra alkalmazzák. Amikor valami felülről kirajzolt körben és fölülről kitűzött célért a meglevő Önkormányzatok kisebbséget a többség szavazata alá rendelik, ezzel egyszerűen elveszik a kisebbségben maradiaknak az önkormányzatát. És arra kényszerítik ezeket, hogy sajátjukként nem vallott célért és érdekekért örökké kisebbségben, örökké másokhoz való lekötöttségben maradjanak. Mikor igy az önkormányzatok egyik tömegével elveszik a másik tömeg önkormányzatát: ezt nevezhetjük á’-ön- kormányzatnak. A közigazgatás uj törvényterve is fönntartja a kényszeritett megyeszövetségeket. De még ki is pótolja azzal, hogy a községeket is bizonyos felülről kirajzolt keretben többség és kisebbség viszonyába állítja, s a kisebbségben maradiakat a többséghez való csoportosulásra kényszeríti. Az uj törvényterv szerint a kényszeritett megyeszövetségek álönkormányzatán, kívül a községeknek is lenne ilyen kényszeritett szövetsége. Alul is, fölül is olyan önkormányzati halmozások, melyek saját magokat elnyelik. Ha legalább megvolna az a tartalmuk, bogy amit szövetségbe vonnak, annak minden érdekét föl is karolják, gyámolitjók, s igy azok mindenre kiterjedő felsőbb hatóságai tudnának lenni. De nem azok, csak meghatározott célok kiszolgálói, minden hatósági és önkormányzat fokozo jelentőség nélkül. Akik megszavazták, azoknak célszerű; akik nem szavazták meg, azoknak örökké csak teher. Ez az önkormányzati eszmé nek saját magával való agyonütése. Helyes megoldás az lehetne, ha hagynák, hogy csak azok a megyék, városok és községek létesítsenek szövetséget, melyek ezt igazán akarják és közös érdeküknek fölismerik. Még helyesebb lenne, ha az ilyen szövetségi alakulatoknak a maguk fölötti minden irányú önkormáuy- zati felsőbb hatáskört is megadnák. Akkor a történelmi és társadalmi hagyományok alapján, a szomszédságok és egymásra utaltságok természetes megszokottságával kialakulnának az egészséges regionalizmusok, melyek a helyi közMatioiiescu miniszter válasza
