Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-02 / 75. szám

BUD V i J Vaf-fTofoxs vár, 1931 április2 dsfitcrtőM ELŐFIZETÉS BEI.FÖLDÖN : S frrt 1200 lej, félévre 60# lej, negyed évre 300 lejt egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP BaerkeutvrfSg te kiadóhivatal: Plata Uniril (Főtér) t Teletuu: 5-0», 6-94. XIV« évfolya^73-Us szíta B&ÜP ELŐFIZETÉS MAG YASOIiSZAGON j 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévei 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. nHBBBBäSZSBI I iäppp Fart megszavazta az sgrápbanb törvényjavaslatát Gyáriás Elemér a szén# tusban kritikát és feltételeket adott elő — Manoilescn miniszter válaszolt a beszédre (Bakarest, március 31.) A szenátus keddi ülésén az Országos Mezőgazdasági Bank —Ban- ea Agrara Romneasca — felállításáról szóló tör- véuyjavasiatot tárgyalták és a vita során a Ma­gyar Párt álláspontját Gyárfás Elemér szená­tor fejtette ki a következőkben: — Sajnálom, hogy egy ilyen fontos törvény- javaslatot olyan sietősen tárgyal le a szenátus, hogy nem állott módomban a kérdéssel mélyre­hatóbban foglalkozni. Amikor a földhitelintézet bizottsági tárgyalásán megkérdeztem Madgea- ru miniszter urat, miért létesítenek két pénzintézetet, a földhitelintézetet és a Mezőgazdasági Bankot, olyan választ kaptam, amely csak félig elégí­tett ki. A miniszter ur rámutatott akkor arra, hogy a Mezőgazdasági Bank célja a földműve­sek szanálása, mig a földhitelintézet hosszúlejá­ratú hiteleket fog nyújtani. Én nem látom vilá­gosan a különbséget és főként nem látom, hogy eiég pontos intézkedések lennének azon szüksé­get szenvedő földművesek szanálása tekinteté­ben, akik hibájukon kívül kerültek súlyos hely­zetbe. Sajnálom, hogy most a Mezőgazdasági Bank bizottsági tárgyalásán nem lehettem je­len, mivel több módosítást ajánlottam volna. Ezekután csak egy dolgot állapíthatok meg. — A jelenlegi kormány alatt létesült az Át­meneti Földhitelintézet és a Creditül Funciar Rural s ezeknek a törvényeknek semmi különb sobb hatását nem tapasztaltam. Nagyon aggó­dom, hogy a jelenlegi javaslatban szereplő vi­Gyárfás Elemér beszédére Manoilescu mi­niszter válaszolt. Azért volt szükség két pénzin­tézet felállítására, — mondotta, — mivel a föld­hitelintézetben a külföldi tőke, a Mezőgazdasági Banknál pedig belföldi tőke vesz részt. A Mező- gazdasági Bank 650 millió lejes alaptőkéjéből 500 milliót az állam ad, 150 milliót pedig a hite­lező bankok. A szükséges összeget tízszázalékos kamatozás és záloglevelek kibocsátásával hoz­zák össze. Ezeket a zálogleveleket bizonyára szí­vesen fogják megvásárolni azok a bankok, ame­lyeknek adósaik vannak, mivel így államilag garantált jó jövedelmezésü értékpapírokat kap­nak az adósságok fejében. Az arányos elosztás­ra vonatkozólag is tett Manoilescu miniszter ki­jelentéseket. Ez a felosztás matematikai pon­tossággal természetesen nem lehetséges, azonban teljes gondja lesz arra, hogy a kisebbsé­gek semmiféleképpen se rövidittesseuek meg. A felosztási kulcs alapja a föld minősége s így bizonyos, hogy egyes helyekre több fog jutni a kölcsönből, mint máshova, etnikai szempontok azonban nem lesznek irányadók. A szenátus ezután megszavazta a törvény- javaslatot. A magyar szenátorok együtt vonul tak az urnák elé. Bratu elnök magyarul szólott hozzájuk mosolyogva: —- A fehér golyót a fehér urnába, a feketét szonylag kicsi összeget — 650 millió lej — csak nehány érdekelt között osztják majd fel s annak a nép nagy többsége semmi hasznát nem fogja látni. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a földműves lakosságot mintegy barrumcmilliárd lejnyi adósság terheli és igy sem a földhitelintézet 201' millió francia frankos, tehát egy milliárd 400 millió lejes alaptőkéjével, sem pedig a Mező- gazdasági Bank nem lesznek olyan arányúak, hogy ebben az irányban nagyobb változás ének képesek elő­idézni. Igazi javulás' csak a belföldi tőke bevonása ese­tén várható, a kormány részéről azonban nem tapasztaltunk olyan következetes és célszerű in­tézkedéseket, amelyek a belföldi tőke gyarapo­dását elősegítették volna s egyúttal beédesget­ték volna a külföldi tőkét. Ellenkezőleg olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a kül­földi tökét elriasztották az országból. Mégis ar- ravaló tekintettel, hogy a javaslat közérdekű és hogy legalább ez a tőke a földművesek ren­delkezésére álljon, bizonyos feltételek mellett a javaslatot meg fogjuk szavazni, — Az a határozott kérésünk a kormányhoz, hogy ha nem is lehet mindenkinek, aki arra rá van szorulva, arányosan juttatni ebből az ősz szegből, az legalább vidékenként arányosan ősz tassók fel a lakosság között, úgy, hogy a kisebb ségi földművelők is élvezzék a törvény előnyeit. a feketébe. Sándor József igy válaszolt: — Na, most az egyszer megszavazzuk. Munkatársunk a szenátus ülése után beszél getést folytatott Gyárfás Elemér szenátorral aki a törvényre vonatkozólag a következőket mondotta: — A tőkeszerzésnek a törvényben lefektetett módja nagyon szellemes és azt hiszem, hogy je­lentős hitelre fog vezetni. Ami az egyenlő elosz­tást illeti, a miniszter ur kijelentésein kivül bi zonyos garanciákat képez a törvénynek az a ren­delkezése. amelyek szerint megyénként hét tagból álló bizottság ala­kul és ezek fogják a kölcsön konverzió­jára vonatkozó döntést meghozni. — A hét tagból négy a helyi érdekeltségek­ből kerül ki. Egy tag a mezőgazdák, egy a h, telező bankok, a másik kettő mezőgazdasági ka marák, illetőleg a helyi hitelszövetkezetek kép­viselője lesz A székely megyékben a bizottság (öntésére befolyást gyakorolhatunk. Nagy előny végül, hogy sikerült a két ntolsó szakaszba bevenni a mezőgazdasági kölcsönök konverziójá­nak teljes illetékmentességét arra az esetre is, ha a konverziót nem a mező gazdasági bank, hanem bármely más bank intézi. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VISSZASZORÍTÁSA (Három cikk) III. Ahol nincs igazi nap, sápadt, kísértet fényű korongok jelennek meg az égen. Amikor mar le­hullt a fa lombja, megjelenik tuléléuk, valószí­nűtlen zöldben, ruereveu a fagyöngy Ilyen ál- kópletek lépnek a természetessegek helyére. Ahol nincs igazi önkormányzat, megjeleni:« az ál-önkormányzat. Annak a felülről diktált tulerőltetóse, utánzása és látszata. Ilyeniéle mesterkélt alakítás az is, ahogyan jelenlegi tör­vényünk a kormányigazgatók székhelye körül holdudvarként kirajzolja a névleges kerülete­ket, s azokban a megyék többségének a szava­zatával meg akarja csinálni a kerület összes megyéinek a kényszeritett szövetségéi. Nem tar­tomány ez, mindenre kiterjedő belügyi önálló­sággal és mindenik alsóbb önkormányzat össze­gező továbbépítésével. Nem az, hanem valami érdeknek és célnak, közoktatási vagy közgazda­sági intézménynek, erőtelepeknek, szállító vál­lalkozásoknak közérdekként, vagy közcélként való megszavaztatása azokra a ■ vé*. amelyeknek semmi közük hozzá. Többség és k’sebbség mórkőzhetik egymás­sal eleve megalapozott és közösen elismert egy­ség keretein belül. De mig ilyen eleve létező kö­zösség nincsen, addig nincs terület se, melyen a véleményeknek maguk fölött való döntésre jo­guk lehetne. A többség és kisebbség viszonya csak meglevő alakulatokban egyensúlyozhatja egymást, s nem szolgálhat arra, hogy meg nem levő alakulatokra alkalmazzák. Amikor valami felülről kirajzolt körben és fölülről kitűzött cél­ért a meglevő Önkormányzatok kisebbséget a többség szavazata alá rendelik, ezzel egyszerűen elveszik a kisebbségben maradiaknak az önkor­mányzatát. És arra kényszerítik ezeket, hogy sajátjukként nem vallott célért és érdekekért örökké kisebbségben, örökké másokhoz való le­kötöttségben maradjanak. Mikor igy az önkor­mányzatok egyik tömegével elveszik a másik tömeg önkormányzatát: ezt nevezhetjük á’-ön- kormányzatnak. A közigazgatás uj törvényterve is fönntart­ja a kényszeritett megyeszövetségeket. De még ki is pótolja azzal, hogy a községeket is bizo­nyos felülről kirajzolt keretben többség és ki­sebbség viszonyába állítja, s a kisebbségben ma­radiakat a többséghez való csoportosulásra kényszeríti. Az uj törvényterv szerint a kény­szeritett megyeszövetségek álönkormányzatán, kívül a községeknek is lenne ilyen kényszeritett szövetsége. Alul is, fölül is olyan önkormány­zati halmozások, melyek saját magokat elnyelik. Ha legalább megvolna az a tartalmuk, bogy amit szövetségbe vonnak, annak minden érdekét föl is karolják, gyámolitjók, s igy azok minden­re kiterjedő felsőbb hatóságai tudnának lenni. De nem azok, csak meghatározott célok kiszol­gálói, minden hatósági és önkormányzat fokozo jelentőség nélkül. Akik megszavazták, azoknak célszerű; akik nem szavazták meg, azoknak örökké csak teher. Ez az önkormányzati eszmé nek saját magával való agyonütése. Helyes megoldás az lehetne, ha hagynák, hogy csak azok a megyék, városok és községek létesítsenek szövetséget, melyek ezt igazán akar­ják és közös érdeküknek fölismerik. Még helye­sebb lenne, ha az ilyen szövetségi alakulatok­nak a maguk fölötti minden irányú önkormáuy- zati felsőbb hatáskört is megadnák. Akkor a történelmi és társadalmi hagyományok alapján, a szomszédságok és egymásra utaltságok termé­szetes megszokottságával kialakulnának az egészséges regionalizmusok, melyek a helyi köz­Matioiiescu miniszter válasza

Next

/
Oldalképek
Tartalom