Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

) &/F. ÉVF. m. 8ZJ». 9 Ha pontos, tiszta, Ízléses és modern van szüksége, feltétlenül kérjen ajánlatot a LAPKIADÓ Nyomdai Vállalattól Cluj- Kolozsvár, Strada Univer­sităţii (Egyetem u.) 3 szám Fogalom a közönség körében az a tisztaság, rend és előzékeny kiszolgálás, melyet 20 százalék engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap ol­vasóinak Legolcsóbban náiunk étkezhet, mert olcsó árainkból külön kedvezményképpen (P. l.50-es menüt kivéve) 10 szzalék engedményt adunk. — Semmi költsége sem az érkezéskor, sem az elutazáskor, mert szemben vagyunk a Keleti pálya* udvsirrsiS. Magyaros vend- gszere- tettel várjuk családi szállodánkban. PARK szálloda, Budapest, VIII. Baross-tér 10. Szem- p ben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával. iezőpilaság] Banii ésToMpénztár Rt. Cluj-Kolozevár, Cal. Reg. Ferdinand 7. Fiókintézetek : Dej-Dés, Beclean-Bethlen. Cehulsilvaniei-Szilágy cseh Jibou-Zsibó, Zălau:Zilah. Affiüált intézetek: A Nagyenytdi Kisegítő Takarék- pénztár K. T-, Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári iiókintézete. SaláS tőkék * i0.00D.D00 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és küllőidre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devízalfoely. Ufolafg8 üzembehelyezik &. Hirsch Ödön-féle kolozsvári szeszgyárat, amely ipari szesz gyártásáé kívül főleg ctesiatisrálást fog fl BS S«f ■ eszközölni Rendezze végre a kormány a romániai szeszipar helyzetét! (Kolozsvár, február 27. Saját tudósítónktól.) A mai válságos gazdasági és pénzügyi viszo­nyok között mindenféle szempontból örvendetes jelenség, hogy rövidesen újólag üzembehelyezik a Hirsch ödön-féle kolozsvári szeszgyárat, amely évtizedeken át jelentős tényezője volt az erdélyi és kolozsvári ipari életnek, de amely a korţnâny elhibázott gazdasági politikájának, he­lyesebben a szeszadó irreális megállapításának szintén áldozata lett. A Hirsch ÖdÖn-féle kolozsvári szeszgyár az 1880. évben létesült és hosszú időn keresztül a Zsigmond Testvérek tulajdona volt, akiktől az elhunyt Hirsch Ödön vette át az 1905. évben. A szeszgyár és a vele kapcsolatos üzemek kitü­nően prosperáltak évtizedeken keresztül és fon­tosságára, gazdasági erejére mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy a világháború előtt a régi Kolozsvár összes köztisztviselőinek fizetését tud­ták fedezni abból az összegből, amelyet a Hirsch Ödön-féle szeszgyár szeszadó címén fizetett. Az impériumváltozás után a téves utakra siklott szeszadópolitika megpecsételte ennek a válla­latnak is a sorsát. A Garoflid-féle szeszadótör­vény béklyói megbénították ezt az iparvállala­tot is, amely évekig küzdött a gazdasági válság hullámveréseiben, mig végre az 1927. évben a szeszgyárat Összes ingatlanaival, felszerelései­vel együtt elárverezték. Az iparvállalatot az Albina pénzintézet ko­lozsvári fiókja vette meg, majd egy tőkés cso­portból alakult részvénytársaság, az Industria de Spirt Clujana tulajdonába került, amely az üzemet a gyárban nem tartotta fenn, hanem a gyár magas szeszkontingensét a Szeszszindiká­tus utján évről-évre kitermelés végett más gyáraknak átadta. Ezt tette a folyton súlyosbo­dó válság és a feketeszesz nyomasztó konkuren­ciája miatt. így szünetelt az egykor virágzó, ha­talmas ipartelep, melyre a gazdasági kényszer- szünet néma csendje borult... Ilyen előzmények után tett jelentős belföldi tőkecsoport bérleti ajánlatot a Kolozsvári Szesz­gyár Részvénytársaságnak a szeszgyár üzemei­nek újólag való megindítására. A részvénytár­saság az ajánlatot elfogadta és a Hirsch Ödön- féle szeszgyárban rövidesen újólag megindul a termelő munka. Az uj bérlők ipari szeszt fognak termelni, üzembehelyezik a finomítót, a gyár főtevé­kenységét azonban a denaturálásra fogják kon­centrálni. A gyár modern felszerelésű denatu­ráló telepénél érdekeltséget vállalt Gyárfás Dezső, a Bognár és Szántó, Erdélyi Kereskedel­mi Rt. volt vezérigazgatója is, aki személyesen fogja irányítani a termelt szesz denaturálását és ezen üzletág kereskedelmi vezetését. Gazdasági és szociális szempontból is ör­vendetes ténynek kell elkönyvelni, hogy hosszú évek szünete után egyik jelentős erdélyi ipar- vállalat újólag felveszi a munkát és a mai sú­lyos viszonyok között, amikor az üzemkorláto­zás, a leépítés a gazdasági jelszó, akad tőkecso­port, amely pénzt, energiát, munkát invesztál, tisztviselőket és munkásokat foglalkoztat és egzisztenciát biztosit részükre. A Hirsch Ödön-féle szeszgyár üzemének meg­indítása újólag előtérbe állítja a romániai legá­lis szeszipar helyzetének tisztázása és rendezése kérdését. A balul végződő sorozatos kísérletek után a kormánynak elengedhetetlen kötelessége, hogy akár a szeszmonopólium koncessziójának kiadásával, akár pedig a szeszadó lényeges le­szállításával lehetőséget biztosítson a legális szeszipar nemzetgazdasági — különösen mező- gazdasági — szempontból fontos missziójának betöltésére, mert ha a pénzügyi kormány még sokáig késlekedni fog az nj szeszadótörvény megalkotásával, ngy a Hirsch Ödön-féle szesz­gyár üzemének megindításába befektetett tőke, munka és energia kárbaveszett invesztíció lesz, az alkalmazott tisztviselőket és munkásokat a bérlőtársaság is elbocsátani lesz kénytelen, az iparvállalatnál újólag megáll a termelő munka, ijesztő bizonyítékaként a pénzügyi kormány­nak a fiskus érdekeit is feláldozó, vagy fel nem ismerő helytelen intézkedései miatt... Az UGIR ellenlervezetet do!gőz !:! Mancs .esen szánd ikaiizálási töí*» vényjavaslaiávaí szemben Bukaresti tudósítónk jelenti: Az UGIR bu­karesti központja március 1-re rendkívüli köz­gyűlést hivott össze, amelyen a szimlikalizálási törvénytervezettel szemben szögezi le a gyár­ipari termelés érdekképviseleti szerve álláspont­ját és megvitatja azt az ellentervezetet, ame­lyet Manoilescu miniszternek kíván átadni. Te­kintettel arra, hogy az ellen tervezet kidolgozá­sa, amelynek alapja a szabad szervezkedés jo­gának biztosítása volna, komoly munkát igé­nyel. a kolozsvári UGIR a rendkívüli közgyű­lésnek március végére való elhalasztását kérte a bukaresti központtól. Madgearti bízik abban, ho?y a jgaboisa értékesítéséről törvény megjavítja a gabonaárakat Bukaresti tudósitónk jelenti: A mezőgazda- sági kamarák értekezletén Camarasescu elnö­költ és résztvett azon Madgearu földmivelés- ügyi miniszter is, aki hosszabb beszédet mon­dott, amelyben hangsúlyozta, hogy a gabonaér­tékesítésről szóló törvényjavaslat megszavazása után a gabonaárak javulni fognak. Részletesen ismertette a gazdasági krízist, annak okait és hangsúlyozta a mezőgazdasági kamarák nagy gazdasági jelentőségét. A válasz­tások során a kamarák szövetségének elnökéül Potarca Virgil földmivelésügyi alminisztert választották meg, mig az alelnöki tisztségre dr. Serban Mihály országgyűlési képviselőt, a ko­lozsvári gazdasági akadémia rektorát kandi­dálták. Az összes romániai cukorgyárak karíclífoe tömörítésével állapítják meg az uj cukorárakat Bukaresti tudósitónk jelenti: A cukorgyá­rak permanens bizottsága állandó tárgyaláso­kat folytat az uj cukorárak megállapításáról. Egyidejűleg tárgyalások indultak meg a kartel- len kivül álló cukorgyárakkal is, amelyek való­színűleg feladják eddigi álláspontjukat és be­lépnek a kartellbe­Megnyílt Párizsban az nj gabonakonferen­cia. Párizsból jelentik: A várható gabonatermés elhelyezésének kérdésével foglalkozó konferen­cia ülését Briand nyitotta meg. Az értekezleten Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Ma­gyarország delegátusai megfigyelőkként vesz­nek részt. A konferencia egész napon át a ked­vezményes vámtételek kérdésével foglalkozott. A konferencia legközelebbi ülésén a mezőgazda- sági hitel megszervezéséről fog tárgyalni. Sztrájkba léptek a bukaresti Le Maitre vasgyár munkásai. Bukaresti tudósítónk jelen­ti: A fővárosi Le Maitre vasgyár ötszáz mun­kása a bérek leszállítása miatt sztrájkba lépett. A konfliktus elsimítása érdekében Dumitresen munkaügyi államtitkár közvetít és valószínű, hogy az intervenció eredményre fog .vezetni. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom