Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-09 / 55. szám (56. szám)
XIV. ÉVF. U. 81JM, ' kölcsön feltételeinek ilyen elfogadására. A végleges választ szombaton estére helyezte kilátásba. Párizsi távirat jelenti. Budapesten át Párizsból jelenti egy táviratunk: Az ellenkező híresztelésekkel szemben a Havas távirati ügynökség megállapítja, hogy a most tárgyalás alatt levő román kölcsön kibocsátására vonatkozó egyezményt még nem írták alá, noha a tárgyalások nagyon előrehaladott stádiumabn vannak. A tárgyaló felek remélik, hogy a vitás kérdéseket még a szombati nap folyamán eliminálhat- ják és a kölcsön aláírása igy még a héten megtörténhetik. J szindWzátösi rato: till Me az mm fnsa liSBiÉliElf Gyárfás Elemér lesújtó, de objektív kritikával illette a kormány egész gazdasági politikáját és a Magyar Párt nevében leszögezte a segítés módjait (Budapest, március 7.) A szenátus szombati ülésén Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor, a Magyar Párt nevében két órás beszédben ismertette a szenátorok és a karzat figyelme közepette a párt nézetét, a gabonaértékesitési törvényjavaslat kérdésében. A beszéd egész ideje alatt jelen volt Madgearu földmivelésügyi miniszter is, aki állandóan jegyezgetett és közbeszólott. A miniszter hangoztatta, hogy abszolút objektivitást tételez fel a magyarpárti szenátorról, noha tudja, hogy álláspontját bizonyos szenvedéllyel szokta,bizonyítani. Két jó és sok rossz intézkedés. Gyárfás Elemér először is megállapította, hogy a Magyar Párt szenátorai nem vettek részt a bizottsági tárgyalásokon, mert az egész javaslatot hibásnak tekintik és azt ab ovo elutasítják. Elismeri azonban, hogy két jó intézkedés is van a javaslatban, az egyik, hogy bizonyos taxákat megszüntet, a másik, hogy bizonyos exportőröket megszervez. Kétségtelenül a legsikerültebb rész az indokolás. Helyesen mutat rá arra, hogy a mezőgazdasági világkrizis okai a tulpro- dukció, a termelés radikális eszközeinek megváltoztatása, a mechanizálás és hatalmas, eddig megmüveletlen területek megmunkálása. Az óceánontuli országok elfoglalták azt a helyet, amely a háború előtt a Duna medence és az orosz gabona elhelyezési piaca volt. A bajt az óceánontuli gabona konkurreneiája idézi elő. Az indokolás azonban elmulasztja rámutatni azokra az okokra, amelyek lehetővé tették az óceánontuli gabona előnyomulását. A világháború megakadályozta és lerombolta a termények csereviszonyát az európai államok között. Az importáló központi hatalmak behozatal nélküliek lettek, a szövetségesek pedig az óceánontuli államokhoz fordultak gabonáért és ezek viszont éppen ezért intenzivebbé tették termelésüket. A békeszerződések nem állították helyre az egyensúlyt, a legyőzőitek és győzők ma foglyok és porkolábok. Fokozza a bajt a kis államok rendszere, hiszen az államok nagysága szoros kapcsolatban áll közlekedési lehetőségeikkel. A békeszerződések egész sereg kis független államot teremtettek, vámhatárokkal’és egymással ellentétes érdekekkel. A dunai medence államainak érdekei szintén ellentétesek és a nemzeti elvek vezetése alatt eddig sem voltak és most sem képesek visszaszerezni az óceánontuli gabona ál- tal elfoglalt piacaikat. ____________________ Misiden zenebarát aki 1931. julius végéig ezerkétszáz lei értékben kottát vásárol, íngyen egy hatalmas diszkötésü zenealbumot, 1. Beethoven, 2. Bach, 3. Händel-Haydn, 4. Schubert, 5. Schumann, 6. Chopin, 7. Mozart, 8. Mendels- sohn-Weber albumok közül tetszése szerint választva. A kedvezmény csak készpénzvevőé ! Ezt a szelvényt vágja le és küldje he aláírva T. 8.EPÄGE ikönifV&eraskesSás, Kwir. Igényt tartok az ....számú ingyen diszkötésü zenemű-albumra. Julius végéig ezerkétszáz lei értékben kottát rendelek. NévPontos cim: A danái medence államai hibás vámpolitikát folytatnak és hibás ebben a tekintetben az ország politikája is. Ebben a máris kétségbeejtő helyzetben az öt éves gazdasági program megvalósítása során megjelent az orosz gabona az európai piacon és a dunai államok mezőgazdasági romlása befejezést nyert. Sajnálatos, hogy az indokolás nem mutat rá ezekre az okokra. A földreform romboló munkája. Az indokolás a romániai mezőgazdasági krízis speciális okainál értékes beismeréseket tartalmaz, példán! az agrárreformmal kapcsolatban. Az uj mezőgazdasági termelési eszközök, a traktorok, stb. megváltoztatták a termelés módj ját és — mondja az indokolás — emellett gyű-- mölcsözőbb a nagyobb és egységes területek termelési rendszere. Ugyanekkor Romániában hatmillió hektár földet kis parcellákra osztottak fel és nem is öt hektár volt a legkisebb parcella, — amint az indokolás mondja — hanem gyakran egynegyed hektár. Az indokolás szerint a kisgazdáknál csak úgy fizetődik ki a termelés, ha áttérnek az állat-, különösen a baromfitenyésztésre. Nálnnk az a helyzet, hogy g gabonatermelésről a legeltetésre térnek át. A földreform megalkotóit demagóg és soviniszta indokok vezették és a végrehajtásnál nem voltak figyelemmel az általános gazdasági érdekekre. Ma már megérett a helyzet arra, hogy mindez megállapítható legyen, mert a falusiak is belátták, hogy csalódtak várakozásaikban. Azok a különleges feltételek, amelyek mellett nálunk a földreform megvalósult, hozzájárultak a viszonyok sulyosodásához, — mondja az indokolás. Ha ez a megállapítás áll az egész országr^, aminthogy valóban áll is, úgy feltétlenül és fokozottan áll Erdélyre, ahol nem volt nagy aránytalanság a földbirtokok között. Ritkaság- számba ment az ezer holdnál nagyobb birtok, és mégis más kulcsot alkalmaztak, mint az ókirályságban, mert az itteni száz hektárnak Erdélyben száz hold felelt meg. A kormányzótanács elve a szükséghez képest való kisajátítás volt, ehelyett a liberálisok által nagy szigorral végrehajtott averescánus törvény az állam javára való kisajátítást csinált, kreálta a hatalmas és mai napig parlagon heverő állami rezervákat. A kisajátítás politikai és soviniszta indokok alapján hajtatott végre és abból igyekeztek is bőven egyes politikusok tőkét kovácsolni. A végzetes eredmény az erdélyi mező- gazdaság tönkretétele lett. Katasztrófái idézett elő a kiviteli taxák rendszere A belföldi krízis egy másik oka a mezőgazdasági taxákban keresendő. A mai helyzet nem állott volna elő, ha a mezőgazdaság fel tudta volna használni a háború utáni első idők kedvező konjunktúráit, amikor a gabona árai még magasak voltak. Az agrárreform sok hibája ellenére, még mindig sok bajon lehetett volna segíteni, ha azokat az összegeket, amelyeket a mezőgazdaság ezekben az években vesztett, mezőgazdasági felszerelésekbe fektették volna be. Ezt a lehetőséget megsemmisítette a kiviteli taxák rendszere, amelyet teljesen az állami kincstár érdekében vezettek he. Tíz év alatt az állam ezekből a taxákból 15 milliárdot vett be. Ezenkívül a mezőgazdák vesztesége az áresésből előállott különbözet is, amit hatvanmilliárdra lehet becsülni a gabonánál. Kiviteli taxája volt azonban más mezőgazdasági termékeknek, sőt még a fának is. Hol vannak ezek a százmilliárdok? Bizony elköltötték őket. Soepkez szenátor szerint a mezőgazdasági adósságok harminc- millió lejre becsülhetők és mi ugyanekkor 4—8 milliárdos kölcsön ntán futkosunk s ugyláíszik ehhez is csak nehéz feltételekkel tudunk hozzájutni. A milliárdok megmaradhattak volna a mezőgazdák zsebében és felkészülhettek volna az Ínséges időkre. Az indokolás szerint a világkrizis váratlanul lepte meg az ország mezőgazdaságát. Ez nem igaz, mert nem volt semmi meglepetés. Mindenki láthatta, hogy a nyugati államok az óceántulról szerzik be szükségleteiket. A háboru utáni első években már kezdett megindulni a romániai gabona régi utján, de a kormányok rossz politikája tönkretette a biztató helyzeteket, elsősorban a kiviteli taxákkal. A kormányok tíz éves vám-, adó és általános gazdasági politikája, valóságos bűncselekmény volt a mezőgazdaság ellen és ennek tönkretételével az egész ország ellen. Valóban az indokolás a legsikerültebb rész a törvényjavaslatban és gratulálni lehet Madgearu miniszternek, azért, hogy rámutatott a hibákra és azokat őszintén bevallotta. Fájdalmas elégtétellel látja a Magyar Párt jóslatainak beteljesülését, mert hiszen az ilyen hibák következményeit előre megmondották. Sajnos azonban, hogy a következmények nemcsak a bűnösöket sújtják, hanem az előrelátókat is. Gyárfás ezután áttért a javaslat részletes és szakszerű kritikájára. A javaslat valóban tartalmaz könnyítéseket, legalább is eltörli a kiviteli vámokat, a bélyegilletékeket, a forgalmi adót, de ezt mindjárt sokkal rosszabbul visz- szafizeti azzal, hogy bevezeti a mezőgazdasági taxát, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb teher. Az eltörölt vámok, adók stb. ötvenezer lejes vagononkénti árat véve alapul, vagononként 2210 lejt tesznek ki, mig a mezőgazdasági taxák ötezer lejt. Ezt nevezik a mezőgazdasági helyzeten való könnyítésnek? A megállapítás szerint az utolsó öt év adataiból kitűnik, hogy az államot a kiviteli taxák megszűnésével kétszázmillió lej kár éri. Nézete szerint ez nem nagy szerencsétlenség, ez az összeg a harmincöt milliárdos költségvetés egy félszázaléka és ezt a földmiveseknek megadhatná a nemzeti paraszt- párt- A javaslat előadója igen naivan úgy találja, hogy a hiányt a liszt kilójára kivetett 50 banis fogyasztási adó pótolja- Szükségesnek találja annak hangsúlyozását, hogy ez a taxa még nálunk a számtalan adók országában is a leg alkalmatlanabb, legártalmasabb és legszerencsétlenebb intézkedés az utóbbi tiz évben. Csak két lehetőség van. Vagy meggyőződik a közvélemény és az alkotmányos tényezők, hogy ez valóságos merénylet a közgazdaság és a társadalmi élet ellen és ekkor a javaslat elbukik, vagy ha mégis megkísérlik annak alkalmazását, úgy legkésőbb két év alatt évtizedekre előre kompromittálni fogja magát a nemzeti parasztpárt az ország közvéleménye előtt épugy, amint Bratianu Vintila szerencsétlen revalorizációs politikája kompromittálta a liberálisokat. itrwerési hirdetmény Folyó év március 23-án délután 3 órakor Nagyváradon Str. Bratianu (Szaniszló) 9. szám alatt, alulírott királyi közjegyző jelenlétében, 2 darab CHEVROLET gyártmányú, az egyik 4 hengeres, másik 6 hengeres, teljesen hibátlan, üzemképes, hosszabbított 6 Ccerekü, nagy rakfelülettel (platóval) ellátott teherkocsi lesz adósok terhére elárverezve. A kocsik előzetes megtekintése ügyében alulírott közjegyző felvilágosítással szolgál. Dr. Haragos Stefán, kir. közjegyző Nagyvárad.
