Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-09 / 55. szám (56. szám)
XIV. ÉVF. 56. SZÁM. 53W 3lc,clgearu: A hasonlatot nem találom jónak. Gyárfás: Pedig nagyon jó hasonlat. Következőkben összehasonlítja a mezőgazdasági taxák rendszerét a magyar boletta rendszerrel, amely igaz, hogy felemelte a liszt árát, ami nem szociális intézkedés, de legalább nem károsította meg a földmívest. Madgearu: Nem lesz a kenyér drágább. Gyárfás: Biztosítom miniszter urat, hogy a közvetítők és a láncosok majd át fogják hárítani a mezőgazdasági taxát a fogyasztóra. A másik meggondolkoztató a malmok ellenőrző hivatalának létesítése. Rettentő nagy szervezet ez, túlságos diszkrecionális jogokkal és súlyos költségvetéssel. Legalább kétszázmilliót fog felemészteni a fenntartása. Miért nem bízzák meg ezzel a hatáskörrel a már létező közigazgatási szerveket? Madgearu hangoztatja, hogy ő a hatáskörrel a közigazgatási szerveket akarja megbízni, mert az államélet egyszerűsítésének a hive. Gyárfás: Ha igen, akkor miért tervez Ön uj állami intézményeket? Madgearu: Ez nincs is szándékomban. A hivatal a megyei adminisztráció egyik osztálya lesz és hajlandó vagyok a törvény egyik módosítását elfogadni, amely azt a szempontot jobban kifejezésre juttatja. „A szindikálizálás egyik tünete az, államelmélet bomlásának!“ Gyárfás folytatja beszédét és azt hangoztatja, hogy a javaslat sarkalatos hibája a malmok sziudikálizálási rendszerének bevezetése. Ez kollektivista elgondolás, alkotmányellenes. A szindifeálizálódást nem lehet kikényszeríteni. Madgearu: Ki beszél itt kényszerítésről? A bizottsági tárgyalás alatt már módosítás történt, hogy kényszerről nincs szó, csak ösztönzésről. Gyárfás: Igen, ösztönzés kényszerrel. A szin dikálizálás fő célja a malmok kontingentálása. Különösen nagy károkat fognak szenvedni a falusi kis malmok és nem fogják elérni azt a célt, hogy jobban ellenőrizhessék az adócsalásokat, ellenkezőleg az intézkedések a visszaélések melegágyai lesznek. Az a benyomása, hogy ez már valósággal egyik tünete az államélet furcsa bomlásának. Madgearu: Talán túloz, amikor ezt a kifejezést használja? Gyárfás: Nem rosszakaratulag használom, hanem a helyzet teljes . ismeretével és azzal a meggyőződéssel, hogy a törvény ide vonatkozó rendelkezései nagy veszélyeket rejtenek magukban. Hibáztatta ezután a kiviteli intézet felál litását. Az állami vállalatok mindig nehézkesek és költségesek. Ehhez is az állam 95 milliós alaptőkével és 400 milliós forgótőkéavl járul hozzá. Ez lényegesen több, mint az elmaradt kétszázmilliós bevétel. Madgearu: De ez nincs minden évben. Gyárfás: Biztatom miniszter urat, hogy meglesz minden évben, mert hiszen már a törvény egyik szakasza szerint a felállítandó inté zetnek százmilliós deficitje lehet és azt az állam fedezi. Ha a törvény alkalmat nyújt reá, ez a deficit meg is lesz minden évben. Jó intézkedése a törvénynek az exportőrök megszervezése. Beszéde végén kijelenti, hogy a Magyar Pártnak nem áll módjában a törvényjavaslatot megszavazni, mivel azt teljesen elhibázottnak tartja, olyan nab, amit minél gyorsabban vissza kellene vonni, mert nem használ semmit a mezőgazdáknak, megakádályozza a kereskedelmet és a közrend felbomlását elősegítő intézkedéseket tartalmaz. A mezőagzdaságon kétségtelenül segiteni kell és erre alkalmas intézkedéseket ajánl. Az állam minden igyekezetével szerezze vissza a külföldi piacokat, jó nemzetközi szerződésekkel. A földreform hibáit lehetőleg tegye jóvá azzal, hogy a még megmüveletlen állami rezervákat adják vissza a régi tulajdonosaiknak■ A telekkönyv intézményét a földbirtokok biztonsága érdekében terjesszék ki az egész országra és legalább Erdélyben hozzák rendbe a telekkönyveket. Szüntessenek meg mindennemű taxát. A korkormány tanulmányozza a magyarországi bo- lettarendszert és próbálja meg annak egy megjavított formáját. Végül a parasztság nivójál kell emelni, a földmives szakoktatás ipinél erőteljesebbé tételével. Gyárfás beszédét feszült érdeklődéssel hallgatta végig a szenátus. ■ ' ; A mostani kormányingadozás mögött a köl- csönügyön kívül erős háttérként ott áll a kormányzó párt erdélyi részének az elégedetlensége is. Ez nyílt titok, tehát nem követünk el illetlenséget vele, ha mi is megemlítjük. Egyébként azt is mondhatnák, hogy ez az elégedetlenség a magyarságon kiviil álló más pártnak n beliigye, arra tartozik, s nekünk nincs mit fog lalkoznunk vele. Úgy is volna, ha az a párt kormányzó párt is nőm lenne, s kivált az erdélyiek révén a magyarságot is közvetve nem érdekelné. Most a kormányzó párt erdélyi részo Kolozsvárt nagyobb szabású értekezletet is tart. A politikai fórumon és e fórum mögött feszült érdeklődéssel várják, vájjon az értekezletből nem robban-e ki olyan aktus, ami pártszakadásra vezethet. Mi ezt nem hisszük, mert hiszen a kormánypárt erdélyi csoportja is jól tudja, hogy a párt egysége a mai kormány egyetlen fenntartó ereje, s ha ez az erő széthasad és feldől, akkor az országvezetésben olyan kísérletezések következhetnek, amik az erdélyi románságra is végzetesek lehetnek. Éppen azért, ha már eddigi kormányzásukban annyi nehéz megpróbáltatást kihúztak, ha első vezér fér fiaik félreállitását is elszenvedték, most már ennyi áldozat után az uralomból való teljes kibukást mégse akarják el szenvedni. Amellett a pártszakadás miatti országos za var-ódiumát és felelősségét se kívánják bizonyára magukra venni. Kivált most, amikor az any- nyira fontossá lett kölesönügyben még őfelsége a király közbelépése is olyan irányban segitetr hogy a mai uralom a megszerzett kölcsönnel a: országnyugtató beruházásokhoz foghasson, te hát a maga fennmaradását folytathassa. Ilye;: körülmények között a kormánytartó másik or szagos tényezőnek, a többségi pártnak a szaka dozása csak e párt hibáira, gyöngeségeire és ön magában dúló képtelenségeire volna visszavezethető. Ennek a tüntető kinyilvánítására — akár milyen elégedetlenek is — a kormánypárt erdő lyi tagjai bizonyára nem fognak vállalkozni. Öngyilkosságra végtére ők sem képesek, s még kevésbbé az olyan öngyilkosságra, ami nem is volna hősies, amiből tehát feltámadás se lenne várható. Marad tehát az a helyzet, hogy tovább is lenyelnek némely olyan keserűséget, amilyent eddig a párt regáti részéről, vagy egyéb intrika forrásokból nyelniük kellett. A kormányzásban való részvételnek megvannak ezek a belső fövi sei, kivált — a személyi kérdések tekintetében, az egymással való előzködések törtetéseiben. azok lebírálásában, vagy azokkal szemben a te hetetlenségben. A kormányzás művészete éppen az, hogy türelme tudjon lenni a nehézségek ér kellemetlenségek elviselésére, s igy átmeneti jel légitekké tudja kibőjtölni azokat. Isten ments, hogy beleszólani akarnánk e böjtölés tanácsolásával. De ösztönszerüen kifakad belőlünk a kivánalom, hogy személyi kérdések miatti elégedetlenségből ne csináljanak erdélyi szempontokat, mert ezek bizony — nem erdélyi szempontok. Egyszerűen csak a versengés érzékenységei. Ha magas elvi célokat tűznek ki, ha Erdély igazi érdekeinek a megismertetését viszik bele a regáti társaik tudatába, ezzel böjtjük is hősiességgé válik, erkölcsi kielégülést érezhetnek ezen, s az ország nagy közérdekeinek is feltétlenül szolgálatot tesznek vele. Itt következik aztán a mi sorsunk is, amelynek a révén igen mélyen érdekelve vagyunk abban, hogy az igazi, az elvi magaslaton álló, a népérdekek elevenjéből kitermelt erdélyi szempontok a regátiak előtt ismerősökké váljanak. Hogy az erdélyi románság képviselői az egész ország felé az ilyen magas színvonalú szempontoknak a hűséges, a nagy áttekintést! tolmácsolói legyenek. Erdély a népkisebbségeknek történelmi földje. Ezt kell megértetni, s ezt a helyzetet kell megoldani az egyes kisebbségi népek szabadságának, gazdasági és kulturális önkormányzatának a behozatalával. Ha erről az erdélyi románság képviselői felvilágosítják és meggyőzik az ország többi részének a román közvéleményét, akkor igazán a legnagyobb szolgálatot teszik vele országuknak, mert belső, lelki megszilárdulást, a különböző népek egymáshoz való bizalmát hozzák az állam részére. Ez igazán magas színvonalú erdélyi szempont volna. Ahogyan a dolgok velünk eddig folytak, abban azt kellett megjegyeznünk, hogy a regátiak nem ismerik a népkisebbségi kérdést, az erdélyiek viszont túlontúl fokozták nem az erről való ismeretüket, hanem az — ismertetésüket. Gyanakvássá, rendőri kérdéssé, nyelvhasználat miatti hiúsággá, népszámlálási kicsinyes fogásokká, s a kisebbségiek gazdasági és kulturális kiszorításává fajult ellenünk a kormányok politikája. Ezzé vált, de leginkább csak amiatt, mert az erdélyi románság kisebb és nagyobb vezetői rendszert csináltak abból, hogy mirólunk rossz tájékoztatásokat adjanak. így tettek a régmúltban, a múltban és a közelmúltban, s bizony igy tesznek még ma is. Emiatt van az erdélyi népkisebbségekről, s különösen a magyarokról olyan országos román felfogás, hogy mi csak káros elem és tehertétel vagyunk. Holott a való helyzet az, hogy népek vagyunk, történelmi fejlődéssel, s e fejlődésben szei'zett erkölcsi és anyagi erőkkel. Ezeket az ország is mind megtarthatná, s mind az ország gazdagodna velük, ha — tőlünk elvenni nem akarnák. De elveszik még azzal is, hogy saját nyelvterületeinken se akarnak meghagyni munkahelyünkben és egyéb társadalmi, vagy gazdasági pozíciónkban. így pedig jövő nemzedékünk előtt is kilátástalanná válik az élet. Nem akarunk sérelmi felsorolásokba mé- lyedni. Csak igy a dolgok visszájáról sejtetni szeretnék, hogy az erdélyi népek egymás melletti elhelyezkedésének a természetes folyamata más, mint amit velünk szemben és a mi rovásunkra erőltetnek. Ezt a természetes folyamatot kellene az erdélyi szempontoknak meg- találniok, s akkor országos felüdülés lehetne belőle. Személyi kérdések helyett az ország népeinek a békekérdését kellene előhozni, de jól, de igaz társadalmi megrajzolások alapján, tudományos tárgyilagossággal, múltak és jövendők nagyszivü és nagyeszű megbecsülésével. Ilyen megjelenésben az erdélyi szempontok lenyűgöző erejű magaslatokká válnának. Várjuk, hogy egyszer már ezekre a magaslatokra feljussanak. (P.) Elragadó vszhullásnokat HaatnaUt ejőtt Használat ufér* formálhat magának 15 pere alatt minden idegen segítség nélkül az „ETI42‘ onduBáBósapka használatával. Az „ETA“ sapka eeljemknucsuk fokai mély, tartós hullámokat formálnak, melyek életet és frisseséget kölcsönöznek a hajnak. A frizura mindennap szebb lesz és fiatalabbá varázsolja az arcot. A hujat bonedvesiti az „ETA“ hajszerrel, vagy tiszta langyos vízzel, a sapkát felteszi és bármilyen hullámforma tetszés szerint alakítható a mellékelt „KuMmfektctő“ segítségével 15 perc, mely alatt bármily munkát elvégezhet és frizurája készen van. A legnagyobb megtakarítás ! Minden frizurához alkalmas. Közölje, haja elválasztott, vagy hátrafésült. Az „ETA“ ondulálósapka ára hullámfektetővel Lei 145. Postai szétküldés firdéfy-BAnát részére: Vemis illatszertőr, Splerer Miksa, Temesvár. \ RENDELŐ SZELVÉNY. - Küldjön azonnal utánvéttel 1 drb. „ETA“ ondulálósapkát. Név: _ _ _____ Cím: .... __________________ Select Mozgó ma isi óljára s Halálosztag ►► MÉa» 1 őJétsiíveoyMl Oben -Zwei Herzen inUnlit Tavaszi raíiiot szezon előtt előnyösen fest, tiszt i CZIHR, Kolozsvár.
