Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-26 / 69. szám
03 XIV. ÉVf. 69. SZAM.^ c ffiDOnbOM ÉS HÜVESZET Aranyóra — Szép Ernő szinjátéka a kolozsvári Magyar Színházban — írásból megélni a kis magyar glóbuszon ma sem irigyelt „pálya“ és egyedül a szinpad az, amely siker esetén nemcsak száraz kenyeret, hanem olykor-olykor egy kis kalácsot is igér. Ezért törnek a szinpad Parnasszusára azok is, akiket egyébként aligha vonzana a festett deszkák csillogása, a színpadi bravúr és technika, amely manapság többet jelent, mint a szikrázó szellem és gondolat. Nem hisszük, hogy csalódnánk, amikor megállapítjuk, hogy Szép Ernőt is inkább ezek a szempontok, mint a színpadi iró hivatásszerüsége vonzották a színház felé. Csakhogy a talentum és az igazi iró néha itt is többre viszi, mint az a szervilitás, amely teljesen a közönség Ízlésének rendeli alá magát és amely elér ugyan néha hangos külső sikert, de aztán hamar rájönnek arra, hogy hamis ékszernek uj jongtak, a siker felszínes és értéktelen volt. Az Aranyóra érdekes és különös szinpadi kisérlet. Ha jól utánagondólunk, alapjában véve alig történik benne valami. És ami történik az- is, mintha valószinütlenül hatna, több benne a meseszerüség, mint a reálitás. És mégis: az Aranyóra történetét egyszerit, jól meglátott, külvárosi figurák mondják el nekünk. Polgári dráma, jó adag fantasztikum, mintha nem találnának egymáshoz. De azért meghatódunk, nem tudunk cinikusak maradni, ha akarjuk, ha nem, könnyek fátyolozzák el a szemünket: költő volt az, aki végigvezetett bennünket a munkanélküliek gyülekezőhelyén, a börtön vasrácsát hozta közelebb hozzánk és a bágyadt őszi napsugárban költő dobbantotta meg a szivünket a szegény, haláláig becsületesnek, tisztának maradt pesti öreg iparos drámájával. Ez az, amit nem lehet eltanulni. Ilyenkor látjuk, hogy mégis a költőnek van igaza, aki a maga vékony- pénzű romantikájával legyőzte a hajszálnyi pontossággal és kiszámitottsággal a darabot konstruáló szinpadi mérnököt, legalább is azoknak a szemében, akik nem a mozi káprázatos rendezői trükkjeit keresik a színházban és az élőszó varázsát, a költészet bűbájos muzsikáját többre becsülik a filmvászon szépségversenyeinél és fényképészeti kirakatainál. Sajnos, ez a valóság, ilyenek Kolozsváron kevesen vannak. Véedlmükre hozzunk fel any- nyit, hogy a Magyar Színház hodályszerüsége. egyáltalában nem javuló akkusztikája mellett szinte hősiesség a Szép Ernő poézisónek finomságait és szépségeit keresni. Pedig a kolozsvári előadás minden elsietettsége mellett is reprezentativ értékűnek mondható. Nem szeretünk túlzásokba esni, de az az érzésünk, hogy a Tóth Elek Bogdán bácsija, ez a pesti alvilág fertőjéből hattyufehéren kiemelkedő öreg iparos, bármely nagyvárosi szinpad asztalán is válogatott ínyenceknek való csemege lenne. Az ösztönös és nagy színészek utolsó mohikánja ő a kolozsvári színpadon és ha Chaplint most az egész világ ünnepli és a tömegek vállukra emelve hordozzák körül diadalittasan a világvárosi uccákon, Tóth Elek annyit legalább megérdemelne, hogy a mi szükreszabott magyar világunk értéke* szerint méltányolja. Romár Juliska minden szavával a tehetséget és szi'nészintelligenciát hirdeti. Az, hogy alakitásaiból — és igy ebből is — hiányzik még az egység, ez mit sem von le kvalitásaiból. Selmeczi Mihály olyan alakot formált, amire a kritikai sablon azt szokta mondani, hogy kabinetalakitás. De több annál, amit az iró az életből ellesett, azt Selmeczi remek karakterérzékkel, művészi intuiticióval jelenítette meg. Földényi László a csibész sokrétű alakját hibátlanul mintázta meg. De a kisebb szerepek alakitói is megérdemlik, hogy a legteljesebb elismeréssel emlékezzünk meg róluk. Leővey, Balázs, Benes Ilona és Nyerges egyformán rászolgáltak az elismerő tapsokra. A viszonyainkhoz alkalmazkodó, jó rendezéséért Tóth Eleket kell ismét megdicsérnünk, (sz.) (*) E. P. Capellaro asszony szombati koncertje. Ritkán és csak a kivételeseknél tapasztalható meleg érdeklődés előzi meg a széphan- gu fiatal operaénekesnőnek szombati ária- és dalestélyét, amelyet a róm. kath. gimnázium dísztermében tart meg. Három oktáv terjedelmű, érzéki melegségü hatalmas hanganyagát paár többször megcsodáltuk a kolozsvári opera színpadán és most alkalmunk lesz dalénekesnői kvalitásait is megismerni. Bródy Miklós, Tosti, Dima, Brediceanu, Strauss Richard, Brahms, ‘Schubert és Tirindelli leghíresebb dalait, azonkívül öt nagy opera-áriát mutat be gazdag és változatos műsorában. Külföldi hangversenyturnéja előtt szülővárosában, Kolozsváron tartja meg legelső önálló koncertjét. A zongorakisé- retet a jeles karnagy: Bródy Miklós vállalta. Műsor Lepagenál. (*) Apostolescu vendégszereplése a román Operában a legnagyobb érdeklődést váltja ki már eddig is a nagyközönség körében. A kiváló tenorista az utóbbi évek folyamán tüneményes karriert futott be és a legelőkelőbb olasz színpadokon, valamint a bukaresti operában aratott nagy sikereket. Apostolescu hangja most szebb, mint valaha és nagy muzikalitása kiváló játéktehetséggel párosul. Folyó hó 27-én, pénteken a Bajazzók és Parasztbecsület Canio és Turiddu- ját énekli a vendégművész, amikor is elsőrangú partnerei lesznek Nestorescu és Tiron személyében. F. hó 29 én pedig a Zsidónő megy, melyben Eleazar szerepét énekli; a női főszerep a szép- hangú Aca de Barbu kezében van. (*) Tárcza Bertalan előadása az E. I. T. irodalomtörténeti előadássorozatában. Az Erdélyi Irodalmi Társaság által rendezett és a magyar dráma fejlődéséről szóló előadássorozat utolsó előadását Tárcza Bertalan kollégiumi tanár tartotta hétfőn délután az unitárius kollégium (Déva, március 24.) Farkas Ferenc kitidi lakos feleségének a napokban nyoma veszett. A férj mindenütt kerestette, de nem talált a nyomárat s igy a legrosszabbtól fél. Az eltűnésnek az előzményei 18 évre nyúlnak vissza. Nemrégen ugyanis az asszony egy ismerősétől levelet kapott, amelyben a levélíró bizonyos szívességekre hivatkozik. Ez a levél véletlenül a férj kezébe került. A faggatások után kiderült, hogy az asszonynak férje előtt titka van, amit nyolc évi házasság alatt sem árult el, jóllehet többször volt szó róla. Az asszony, amikor látta, hogy nem menekül férje kérdései elől, levélben leírta a történetet s eltűnt. Azóta sem került elő. Az asszony levele szerint 18 évvel ezelőtt az asszony nővérét elvette egy K. J. nevű asztalos feleségül. Egy év múlva fia született s ebben az időben a fiatalabb leányt, a sógornőjét üldözni kezdte szerelmével s mivel K. J. a házban egyedisztermében, a zenés drámáról, szépszámú közönség előtt. A kitűnő előadó a szakember teljes felkészültségével ismertette témáját világ- irodalmi keretek között. A fordulatos, pompásan felépített, rendszeres és magas nívójú előadást nagy tetszéssel fogadta a közönség. Tárcza Bertalan előadásával véget ért az előadássorozat, amelynek rendezésével a mai viszonyok között rendkívül nagy szolgálatot tett az E. I. T. az erdélyi magyar kultúrának. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szerda 9: Pillangó főhadnagy. (10, 20, 80, 40, 60 tejes mozihelyárakkal. Ssz. 228.) A ROMAN OPERA MŰSORA. Szerda, március 25.: Al. Stradella. Péntek, március 27.: Parasztbecsület és Bajazzók. Nicu Apostolescu vendégszereplésével. Vasárnap, március 29. (este): Zsidónő. Nicu Apostolescu vendégszereplésével. Hétfő, március 30.: Sámson és Delila (olcsó helyárakkal). Szerda, április 1.: A teremtés (Haydn oratórium) Péntek, április 3.: Macbeth (prózai előadás). Vasárnap, április 5. (este): Rigoletto. Hétfő, április 6. (délután): A Trubadur. dűl volt férfi s amellett a kisleány félt is tőle, nemsokára áldozatul is esett a fiatal sógornő, így folytatódott tiz esztendőn keresztül a bűnös viszony s a leány nem árulhatta el magát, mert félt az embertől és félt attól, hogy nem veszi el senki feleségül. Nyolc évvel ezelőtt aztán férjhez ment Farkas Ferenchez, akinek faggatására az asszony semmit sem árult el s mivel kisleányuk is született, aki már 4 éves, úgy látszott, hogy teljesen a feledés homályába fog minden merülni. A sors azonban ugylátszik, nem igy akarta s egy meggondolatlan levél mindent felszínre hozott. Az asszony beismerő levelében Írja, hogy ő nem tehet a dologról s arra kéri a férjét, hogy bocsásson meg neki, mivel nem hibás. A jóravaló család boldogtalansága az egész faluban nagy részvétet váltott ki. A hatóságok mindent elkövetnek, hogy az asszonyt előkerit- sék. * Üzletnyitása i seirU ny volt II P gr p MOST ÁRAINKKAL JÖVÜNK! Fehérnemű batiszt minden színben — — Fehérnemű vászon —-------— — — — Mosó detain —-----------______ I-a minőségű lepedővászon--------------90 cm. széles virágos damaszt — — - Ruhaselyem á la Parisette maradókban 13* 19* métere métere métere 20* métere 58* métere 45* métere 60* lei lei lei lei lei lei Tiszta selyem Crepe de chinek, Georgettek, Crepe Satinok rendkívül olcsó árban. Str. Gen. Necuícea fS (volt Korniss ucca) I. jj Renner palotával szemben. Bejárat a kapu alatt! 5 Szerda, április 8.: Fidelio. Péntek, április 9.: Szünet. Tizennyolc év előtti szeretet tragédia miatt eltűnt eg? asszon?
