Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-12 / 57. szám (58. szám)

XIV. ÉVF 57. SZÁM. A kolozsvári ex-lex A kolozsvári ex-lex sokkal kellemetlenebb bizonytalanságot jelent a kolozsvári polgárság­ra, mint ahogyan a hirek felületes olvasói gon­dolnák. Amint tudvalevő dolog, a városi tanács azért igyekezett minden akadályon keresztül, minél előbb megcsinálni a költségvetést, mert abbén a nehéz gazdasági helyzetben az előirány­zati tételekkel, mint cölöpökkel akarta lerögzí­teni a kereteket, amelyek a polgárságra róható tehernek határt szabnak. Ez általános polgári érdek, amit a polgárság tanácsbeli képviselői elsőrangú feladatuknak találtak. A városnak, mint a polgári közösség szervezetének, működ­nie, dolgoznia kell s költségvetés nélkül meg van bénitva, le van nyűgözve ez a munka, hogy ne mondjuk, lehetetlenné van téve. Ettől elte­kintve azonban szükségünk van nekünk a költ­ségvetésre azért, mert bármelyik héten jöhet egy olyan rezsim, amely költségvetési keret hiányában korlátozhatatlan mérvű terheket ró­hat ki a polgárságra. Most jön az úgynevezett helyi reviziós bi­zottság és a különböző törvények száraz betűi­nek a szőrszálhasogató alkalmazásával, nagyitó üvegen keresztül kifogásolható tételeket keres­gélve, felborítja a kitervezett költségvetési egyensúlyt, hogy ezzel Kolozsvár városa az ex­lex állapotába kerüljön. Hatalmas összegű bevé­teli tételeket törült, olyan nagy összegeket, ami két azért vett fel a város a költségvetésbe, hogy a polgárság elbirhatatlanul sulyos terhein eny hiteni lehessen. Hogy ne kelljen a végrehajtó­kat embernyuzásra uszítani. Köztudomású, hogy a város törzslakosságának egyes rétegei, az iparosság és a kereskedők, mindenki, akinek foglalkozása valamilyen vonatkozásban az ipar és kereskedelem körébe vág, olyan sulyos és alapjában véve igazságtalan terheit viselik a városi háztartásnak, aminek következménye a mostani nehéz időkben csak az egzisztenciák tömeges tönkremenése lehet és a városi élet szempontjából olyan fontos tényezőt jelentő ré­tegnek, az iparnak a megnyomoritása. Ennek az adózásnak a rendszere sehogysem egyeztethető össze a közteherviselés egyenlőségének alapel­vével. De ha már a rendszer törvényesítve van s a város nem tehet semmit az eltörlése érdeké­ben, a lehetőség szerint enyhíteni igyekezett. A tanácsban sikerült keresztülvinni a sulyos adó­nak a lehetőség szerinti lemérséklését. Éppen elég teher maradt ennek a lakosságnak a nya­kán ahhoz, hogy ezt az adómérséklést ne iri­gyelhesse meg senki. A reviziós bizottság be­avatkozásának ez volna a következménye, hogy a magasabb adókat visszaállítsuk. Ez ellen azonban a leghatározottabban tiltakozunk és minden törvényes akadályt szembeállítunk. A helyi reviziós bizottságnak az ilyen mér­vű beavatkozása sértően vág bele abba a kis autonomikus jogba, amit a közigazgatási tör­vény még megadott az úgynevezett önkormány­zati testület számára; de a lakosság még na­gyobb megnyomoritására késztetné a várost. A reviziós bizottság a személyi kiadásoknak a nagyságát kifogásolja és leépitési tanácsokat ad — a lapok közlései szerint. Az kétségtelen, hogy a személyi kiadások ebben a költségvetés­ben túlságosan, sőt, megengedhetetlenül nagy arányszámot képviselnek, de már jóval kisebb ez az arányszám, mint volt a tavalyi költség­vetésben. Ha a nagy bevételi tételeket törüli va­laki a költségvetésből, akkor ezt az arányszá­mot növeli. Ez technikai módszer. A reviziós bizottság azonban nagyon jól tudja, hogy a nagylctszáinu tisztviselői és hivatalnoki kart törvények kötik a városhoz, törvényekkel sza­bályozták ezeknek a fizetéseit. Ezt tudja a re­viziós bizottság és nem ilyen leépítésekre ad tanácsot, hanem azt tanácsolja, hogy a polgár­ság választott exponenseit telepítse ki a tanács a városházáról- Ezt a tanácsot azonban a polgá­ri öntudat nem fogadhatja el. Ez egyszerűen a polgári befolyásnak a városházáról való kitisz­títását jelentené. Akik a közigazgatási törvény ben az önkormányzati jogokat olyan szlik kor­látok közé szorították, azok sem gondoltak az önkormányzati jog ilyen halvány szálainak a szélvágására. A reviziós bizottságnak nem lehet feladata, hogy az önkormányzat halvány palán­táit is kigyomlálja s a törvényből nem lehet ilyen következtetést levonni. A polgári öntudat a polgári befolyásnak a mostaninál is sokkal nagyobb érvényrejutását követeli és nem nyu­godna bele abba, hogy a mostani választott képviselőinek a működését még jobban eljelen- íéktelenitsék. Hogy milyen bevételi tételeknek a törlését IBsemfafoMfe mmammmi maum 3 kivánja a reviziós bizottság, arra csak egy pél­dát kell emliteni. A villamos üzemtől felveendő tizennyolcmilíiós előirányzatból tizet törült a reviziós bizottság és csak nyolcnak a felvételét engedi meg. A villamosüzem mult évi mérlege alapján a városhoz már a jövő hónapban majd­nem tizenkét milliót kell befizetnie. Ha a revi­ziós bizottság a nyolcmilliós tételhez ragaszko­dik, akkor mi legyen a négymilliós differen­ciával 1 A tételeimekhez való betüszerinti ra­gaszkodás nem lehet ok arra, hogy milliós téte­lek ne szerepeljenek a költségvetésben. A reviziós bizottságnak tényleg az a fel­adata, hogy a törvények betartását ellenőrizze. Azonban a polgárság képviseletének az a kö­telessége, hogy a polgári életérdekeket és a pol­gári jogokat védelmezze. Vannak a törvényben autonómikus jogok, amelyekhez a polgári élet­érdek következményei szerint ragaszkodni kell. Zágoni István. Erdélyiek - harmadik osztály Az erdélyiek rendszeres hátférbeszorítását panaszolták e! a kormánypárt kolozsvári értekezletén — Amig Maniu he­lyén volt, Erdély sérelmeit is figyelembe vették, de újabban ismét mellőzik az erdélyi kívánságokat (Kolozsvár, március 10.) Tegnapi számunk­ban röviden beszámoltunk a nemzeti paraszt­párt erdélyi csoportjának kolozsvári értekezle­téről. Az értekezleten sok olyan panasz hang­zott el, amelyek erdélyi sérelmeket soroltak fel s ezeknek az összeirását el is határozták. A kor­mánypárt erdélyi csoportja többek között a következő sérelmekre kivan orvoslást: A nemzeti parasztpárt kormányra jutása al­kalmával a párt erdélyrészi frakciója kihangsú­lyozta, hogy az országnak ez a része is éppen olyan bánásmódban részesüljön, mint az óki­rályság. Ezen az alapon az erdélyi állami tani- tók mozgalmat indítottak fizetésük felemelése érdekében. Ugyanis az ókirályságbeli népokta­tónak, noha csak hat osztályos végzettsége van, mégis nagyobb fizetés jár, mint az erdélyi nyolc osztályt végzett tanítónak. Az erdélyi tanitók sérelmesnek találták magukra nézve ezt a hely­zetet s küldöttséggel fordultak Costaehescu köz- oktatásügyi miniszterhez. Ekkor érte az erdé­lyieket a legelső meglepetés. Costaehescu mi­niszter a következő kijelentéssel válaszolt: — Szó sincs róla, én elismerem kérésük jogos­ságát, de a jelenlegi törvények nem teszik le­hetővé sérelmük orvoslását. A tanitók küldöttsége felkereste Maniat és elmondták Costaehescu miniszter magatartását. Maniu miniszterelnök azonnal érintkezésbe lépett a közoktatásügyi miniszterrel, akinek a következőket mondta, a képviselők között szállingózó elbeszélések szerint: — Ha az erdélyi tanitók sérelmének meg­szüntetését törvény tiltja, akkor tanulmány tár­gyává kell tenni a kérdést s azért van parla­ment, hogy hatályon kivül helyezze a sérelmes törvényt. Újabb és iij&bb megütközések Maniu intervenciójának meg is volt az ered­ménye. Ennek ellenére azonban a végrehajtást mind húzták, halasztották s harmincöt erdélyi tanítót még mai napig sem egyenjogusitottak a regátiakkal. Ezzel az esettel kezdődött — igy számítják — az Erdélyellenes maagtartás kiütközése. Azután egymást érték azok az esetek, amelyek mindegyre megütközést keltettek az erdélyi nemzeti pártiak körében­Addig, mig Maniu és Vaida Bukarestben tartózkodtak, az ókirályságbeli miniszterek nem határoztak az ő megkérdezésük nélkül az erdé­lyiek által sérelmezett ügyekben. Maniu és Vaida távozásával a politikai egyensúly meg­billent s azóta az erdélyi sérelmezőket figye­lembe sem veszik. Mellőzték az erdélyi kívánságokat. így nemrégiben szigorú miniszteri rendele­tek érkeztek Erdélybe, hogy a tisztviselői elő­léptetéseket és kinevezéseket bizonytalan időx-e fel kell függeszteni. A kormány itteni exponen­sei szigorúan be is tartották a központi intéz­kedéseket. Annál nagyobb és kellemetlenebb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy csak Erdélyben nem szabad tisztviselőket előléptetni, mert az ókirályságban nem hajtják végre a rendeletet. A miniszterek jogaikból átruháztak a tarto­mányi igazgatókra s elsősorban felhatalmazták őket az agrársérelmek megszüntetésére. De az erdélyi és bánsági tartományi igazgatókra nem. A bukaresti minisztériumi vezérigazgatók egy­szerűen keresztezték a két igazgató akcióit. Mihalache belügyminiszterrel szemben is van panasz. A módosításra kerülő közigazgatási törvényt az erdélyiek olyan értelemben akarták megváltoztatni, hogy az szélesebbkor!! autonó­miát és decentralizációt biztosítson. Mihalache azonban nem fogadta el és nem méltányolta az erdélyieknek ezt az állásfoglalását. Sulyos mellőzés érte Erdélyt az ntépitési kölcsön felhasználásának tervében. Hatszáz ki lométernyi útépítésére szerezték a kölcsönt. Az eredeti teerv szerint a magyar határtól egé­szen a Dunáig kellett volna az úgynevezett nemzetközi országutat megjavítani, illetve ki­építeni. A munka elosztásánál kiderült, hogy Erdélyben mindössze hatvan kilométernyi út­vonalat építenek ki és hoznak rendbe. A köl­csönnek csak egy tized része jut Erdélybe, a többi nagyrészben az ókirályságban marad- A vasárnapi értekezlet azt követelte, hogy az út­építés alkalmával is a javításra kerülő útvonal huszonöt százaléka erdélyi nt legyen, illetve a kölcsön huszonöt százalékát itt használják fel, mivel ez az országrész az ország összterületének huszonöt százalékát teszi ki. Az összes erdélyi sérelmeket Írásba foglal­ták s a kormányelnöknek tudomására hozták. Azonban ezt a jelszót fogadták el: a pártegység szigorú megőrzése mellett visszabillenteni a po­litikai mérlegét és orvosolni a sérelmeket. Ha Manin visszatér. Az erdélyi nemzeti pártiak azt mondják, hogy Maniu egyelőre nem gondol a hazatérésre, legalább is addig, amig a politikai helyzet ezt nem teszi okvetlenül szükségessé. Úgy beszélik, hogy Maniu, amikor hazajön és átveszi a kor­mányzást, első cselekedete lenne az áldozati adó eltörlése s ezzel megmentené a párt népszerűsé­gét. Vaida Sándor sem hajlandó Bukarestbe visszatérni, csak abban az esetben, ha a kor­mány kéri fel erre. A vasárnapi értekezlet alkalmával határo- zatilag elfogadták azt a javaslatot, amely ki­mondja, hogy erdélyi ügyeknek Bukarestben való elintézését, csakis erdélyi kormánypárti szakértők megkérdezésével lehet elintézni. D. B, m n m m 9 m m 9 9 9 9 m Vetőmagvak Lucerna- és lóheremagvak, arankamentes államilag ólomzárolt Zöldség- és virágmagvak garantált fajtiszta és csiraképes Fü- és heremagvak állandó ré­tek és legelők bevetésére Takarmányrépamagvak ere­deti behozatal közismert tenyésztőktől Műtrágya Kertművelés! és méhészeti cikkek nagy választékban Raktárról szállít legolcsóbb ár mellett az Erdélyi Szász Gazdasági Egyesület ár «csarnoka Sibiu—Nagyszeben. m. m m m m I m % m m Sürgönyeim: Verkaushaile Sibta. w Telefon: No. 200. Árjegvzék ingyen. 9 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom