Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-12 / 57. szám (58. szám)
4 XIV. ÉVW 57. SZÁM. mm um&rmmqaommmmzmmmMmmamwi SOMBART * Az európai tudományosság kiemelkedő egyéniségei elkerülik Kolozsvárt és hogy a közönségünk tegnap este egy Werner So mbar t előadásában részesülhetett, bizonyára annak a rokoni köteléknek köszönhető, amely a német professzort Kolozsvárhoz fűzi. Nos, hála a véletlennek, hallottuk ezt az elegáns modorú, kiváló nemzetgazdászt, aki mögött egy sereg .olyan mü áll, amelynek nagyrészét ismeri minden jobbfajta intellektuel. Werner Sombart minden időben a tőketermelésen nyugvó gazdasági rendnek ideológusa volt és ma is szívósan hisz a kapitalizmus jövőjében. Ma, amikor olyan gazdasági válságot élünk, amely példátlan, mert e válság először jelenik meg, mint világválság, a termelés ösz- szes ágait nem kiméivé, külön érdeklődés fordul egy olyan tudós felé, aki az elmélet és gyakorlat kettős mérlegén latolgatta a múltban és jelenben a kapitalizmusnak, mint társadalom- gazdaság-országképző tényezőnek jelentőségét, felmérte szerepét a múltban, megállapította törvényszerűségét, kimutatta összefüggéseit a szellemi élet különböző ágaival, ezt a nagy folyamatot elkísérte kezdő csírázástól mostani kibontakozásáig, nos, mindenki, aki tegnap jelen volt Werner Sombart előadásán, azt várta, hogy ebben a bizonytalan, kiút nélküli világban minő próféciát tud adni a jövőre ez a fémjelzett szak- jértő, röviden: biztat-e bennünket azzal, hogy 'fennmarad-e a jelenlegi gazdálkodási rend, , v&gy a tények logikájában rejlik, hogy át kell adnia a szerepét a kollektivitáson nyugvó szociális társadalmi rendnek! Werner Sombart erre feleletet nem adott és Jegyünk őszinték, nem is adhatott. Az életnek nagy tanítómestere a mult, az emberek együttélését megismétlődő törvényszerűségek kormányozzák, de a történelem utjai cikk-cakkosak és a jövőt bajszál pontosan kiszámítani sohasem lehet. Werner Sombart egyelőre csak annyit tud mondani, hogy a tőketermelés fenn fog maradni, még akkor is, ha melléje kiképződik egy másik gazdasági termelés, amelynek sok vérrel járó kísérlete most zajlik le Oroszországban. Sombart hivatkozik arra a példára, hogy lám, az ipart forradalmositó gép, amely a nagytőkének, a kapitalizmusnak termelési rendszeréhez .vezetett, nem tette fölöslegessé a kisipart, a kézművességet még ma sem, egyik megáll a másik mellett. Valószínű, hogy az uj tőkegazdálkodás — és hogy a tőkegazdálkodásnak bizonyos mértékig át kell alakulnia és hozzá kell simulnia a mindenkori idők követelményeihez, ezt Sombart is elismeri — szintézise lesz a réginek és az újnak, egyik megtermékenyíti a másikat, ötven év múlva bizonyára igy lesz, — erősitgeti Werner Sombart — a hallgatóság azonban főképpen 'arra volt kiváncsi, hogy miként lesz most a leg- jközelebbi években, a mi generációnk életében! ' Sombart ezt nem tudja és azt sem tudja, hogy tulajdonképpen melyik rendszer a jobb — a tudománynak nem az a célja, hogy érzelmi állapotokat konstatáljon, hogy szentimentek mellett kösse le magát, csupán, hogy tényeket regisztráljon és azokból tudományos értékű gondolatokat vonjon le, — hangoztatta az előadó. Sombart beszélt ezenkívül a munkásság helyzetéről és hangoztatta, hogy a munkás függő viszonyán nem változtat az, hogy Oroszország, vagy Németország hányáiban dolgozik pár ezer méterrel a föld alatt, majdnem odáig következtet, hogy a munkás számára nagyjából mindegy, bármennyire is tudományosan hangozzék, a munkásság aligha fogja elismerni, már annál az egyszerű oknál fogva sem. mert megbénítja az optimizmusát, a jövő alakulásába vetett reményét. Ha ez száz százalékosan úgy volna, ahogyan a mi porosz tudósunk állitja, akkor tulajdonképpen fölösleges volt az utóbbi évszázad szociális fejlődése is, mert ezzel az érveléssel a kötött birtokon dolgozó jobbágynak függőségi viszonya révén semmivel sem jobb a helyzete, mint a modern kor munkásának. Werner Sombart hosszú tudományos munkássága alatt mindig liberális közgazdásznak mutatkozott, aki nem hitt dogmák merev voltában és búvár! ása közben nem egyszer volt tanúja, hogy az élet miként ütötte keresztül a sémákat. Nem lévén katedratudós, a szó szokványos értelmében, minden nemzetgazdasági tétel mögé helyettesítette az embert és hangoztatta az individuálitásnak rendkívüli szerepét. Amikor, tegnapi előadásában, a tőkegazdálkodás védelmére kelt, bár ki nem hangsulyozotl Zord napokon, a téli sportnál HfVEA de úgy, hogy előbb bedörzsöli, mielőtt kimegy nz éles levegőre. Nivea krém teljesen behatol a bőibe, anélkül, hogy a bőr utána fényes legyen. Erősiti és élm- kiti a bőrt és ellentállővá teszi szél és hó ellen. Nivea-krém megakadályozza a bőr felrep evezését és eldurvulását. Minden este lefekvés előtt dörzsölje be arcát és kezét alaposan Nivea krémmel. Örömmel fogja újból és újból tapasztalni, milyen bársonyos, puha a bőre és milyen fiatalos, egészséges üdeségS a külseje. Egyetlen más bőrápoló krém — bármennyire dicsériksem tudja a Nivea krémet pótolni, mart csak ez tartalmazza a bőr táplálásához nélkülöztetlen Eucerit-et. Dobozokban: Leib}.—,34.—, 72.—. Tubusokban tiszta ónból:Lei30.—,45.— Emil Ziegler, Bra?ov-Brasso, Vasut-ueca 45 tan, az individualitás nagy erejére támaszkodott és ennek az erőnek szünetlen hatékonyságát princípiumként jósolta be minden további gazdasági korszakba. Bizonyos, hogy a szocializmus oroszországi képlete azért olyan ijesztő, mert az individiumot a maga iniciativájával, kvalitatív képességeivel nem akarja elismerni és egy merev elv szolgálatába akarja tökéletesen beállítani. A jövő gazdasági rendje csak individual és a kollektivitás eredőjén keresztül vonható meg és ezért szuggesztive igaz volt Sombartnak az a jóslása, hogy a jövő gazdasági rendje vagy szintézise lesz az individuálitáson nyugvó kapitalista és a kollektivumon nyugvó szociálista rendszernek, vagy pedig a kettő kémiai összevegyültség nélkül egymásmelleit fog állani. Werner Sombart előadását komoly érdeklődés fogadta, jeléül annak, hogy a gazdasági gondolkodás hovatovább ép oly szükségletévé válik a mi társadalmunknak is, mint a szép ór- zelemvilága, amelyből a művészetek és az irodalom fakadnak. Egy párizsi vasutas dinamitfa! felrobbantotta tíztagú családját, mert nem tudott megküzdeni a nyomorral (Párizs, március 10.) Borzalmas módon akarta kivégezni önmagát ős 10 tagú családját egy nagy nyomorban levő párizsi vasúti pályamunkás. A vasúti raktárból egy nagyobb dinamit- patront vitt haza magával, éjszaka csöndben felkelt és a patront teljes erővel a földhözvágta. A robbanás a munkás egyik karját leszakította és az egyik szemét is kiütötte, két gyermeket megölt, ötöt súlyosan megsebesített és az asz- szonyt is életveszélyes sérüléssel szállították kór házba. Többemelet magasságú hótorlaszok Kanadában A földrengés félig elpusztított egy kanadai várost, megmaradt felét most egy szökőár pusztította el (London, március 10.) Az ujzélandi Napier várost, amelyet, amint emlékezetes, nemrégiben a földrengés majdnem teljesen rombadön- tött, most újabb katasztrófa látogatta meg, amely a még épen vagy féligépen maradt házakat is tönkretette. A lakosság, amelyet az eddigi csapások már fásulttá tettek, majdnem közömbösséggel fogadta az újabb szenvedéseket. Ottavából és általában egész Kanadából példátlan hóviharokat jelentenek. A szél egyes helyeken több emelet magasságú hótorlaszokat halmozott össze. Angliában és Skóciában is erős hófúvások voltak. A skót hegyek között 8 ember megfagyott. MEGJELENT A HiMimi Mm E. KÖTETE. A LEXIKON TARTALMÁNAK FŐBB RÉSZEI: 1. rövid áttekintés minden nemzet irodalmának fejlődéséről a legrégibb kortól máig; 2. a világirodalom nevesebb Íróinak és tudósainak életrajza és irodalmi működése — a magyarnyelvű irodalom kivételével — (a róluk szóló irodalommal); 3. a nevezetesebb és nagyobb müvek — főként eposzok, regények, drámák — tartalmi ismertetése és esztétikai méltatása; 4. az irodalmi műfajok fejlődéstörténete, általában az irodalomtudomány minden fontosabb kérdése; 5. írói álnevek; 6. hírlapirodalom; 7. a játékszintörténet a körébe tartozó fogalmak ismertetésével s nevezetesebb színészek életrajzával; 8. bibliofilia s általában a könyvre vonatkozó ismeretek ; 9. a könyvnyomdászat és 10. a könyvtárak ismertetése. A cikkeket mindenütt bibliográfia kiséri, a tárgyra vonatkozó nevezetesebb müvek,, életrajzok, ismertetések stb. felsorolásával, hogy a tovább tanulmányozást megA Saxonia óceángőzös veszélyben vanA Brémen és az Európa óceánhajók az óceán közepén küzdenek a viharral s mindkettő azt a táviratot küldte, hogy előreláthatólag csak nagyobb késéssel futhatnak be a kikötőbe. (Berlin, március 10.) A rajnai alföldön he- lyenkint két méter magas a hó. A vasúti közlekedést csak a legnagyobb nehézségek között lehet fenntartani. Hófúvások időnkint olyan hótorlaszokat emelnek, hogy tetejükről a táviró- drótok könnyen elérhetők. A Fekete Erdőben és Breişgauban erős szélrohamok mellett tovább havazik. könnyítse. E nagy cél elérésére a legkiválóbb szaktudósok működését sikerült megnyerni, akiknek neve és tudományos tekintélye az egyes cikkek tudományos alaposságát, és értékét eleve biztosítja. A szöveg a nevesebb írók arcképével, névaláírásával s a kiválóbb müvek címlapjainak hasonmásával stb. gazdagon illusztrált. A’ Világirodalmi Lexikon mind a középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók, mind a tanárok, hirlapol- vasók, színházlátogatók s általában a nagyközönség számára még más lexikonok mellett is nélkülözhetetlen és hézagpótló kézikönyvül szolgál. A Világirodalma lexikon 3 kötetben, több mint 3000 hasáb terjedelemben, nagy lexikon-alakban külön erre a célra gyártott finom famentes papiroson egészvászonkötésben — a II. ás III. kötet kb. félévenként — jelenik meg. Kedvezmény es megrendelési Ara megjelenésig kötve 3 kötetben 3300 lei, amely Ősz- szeg havi 130 ieies részi etekbe« is fizethető. Az első részlet az átvételkor, illetve a portóköltséggel együtt utánvéttel fizetendő. Bolti ára sokkal magasabb lesz. Kedvezményes ár: Azok, akik az egész összeget az I. kötet átvételekor egy összegben befizetik, a munkát 3000 lejért kapják. Eddig megjelent az I. kötete. Az I. kötet megrendelése az egész mü átvételére kötelez. Megrendelhető: Minerva könyvesboltban Cluj- Kolozsvár, Str. Reg. Maria (Deák Ferenc u.) 1. szám.
