Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-08 / 30. szám

r estässa IB0Q9ÍD1 EŞfflQVfSZET Jjérom erbétyi (Kolozsvár, február 6.) A krónikás, aki az erdélyi magyar kultúra eseményeit van hivatva följegyezni mindazok számára, akiknek szívügye ennek a kultúrá­nak egészsége és élete, a krónikás, aki annyi sebnek és annyi veszteségnek a történetét kénytelen felírni az Erga kai Hémera, a Napok és Dolgok átkozott uj köny­vének lapjaira, most kedves örömmel írja föl a kolozs­vári Magyar Színház tegnapi estéjének meleg sikerét. Sok panasz, sok kölcsönös szemrehányás, itt-ott ke­serűség is kavargóit a körül a kérdés körül, vájjon kö­telessége-e a kolozsvári Magyar Színháznak időnként szóhoz juttatni a legmagasabb irodalmi fórumon, a színpadon az erdélyi szerzőket; kötelessége-e hozzájá­rulni ahhoz, hogy lírai és elbeszélő költészetünk meg­lepő fellendülése mellett magának az egyetemes ma­gyar irodalomnak, sőt saját magának Is az érdekében megteremteni segítse az erdélyi magyar drámai irodal­mat is. Es hogy kinek kell ezt a munkát kezdenie? Szín­háznak? írónak? Közönségnek? Úgy érzem, hogy e vitatkozás fundamentuma egy szép és jó ügynek mind a három részről való szeretető s minthogy ez igy van: bizalommal nézhetünk a jövője elé. A tegnapi színházi estének meleg sikere remélhető­leg minél sűrűbb ilyen irányú vállalkozásra fogja biz­tatni a színházat és Íróinkat s el fog jönni az idő, ami­kor teljes mértékben belekapcsolódik a harmadik té­nyező is, amely bizony tegnap még csak féligmeddig járult hozzá: a közönség, amely csak félig töltötte meg a nézőteret. De bizonyos, hogy aki ott volt, a legjobb hirét vitte szét az estének s a másik két tényező: az erdélyi szín­pad és az erdélyi szerző végül mégis meg fogja találni a közönség teljes támogatását is, ami nélkül a siker el sem képzelhető. A tegnapi este azonban feltétlenül kö­zelebb vitt a célhoz. A színház három kolozsvári szerzőnek: Gyallay Do­mokosnak, í\ Jánossy Bélának és Gredinár Aurélnak vitte sikerre egy-egy kis darabját. A három különböző hangulatú egyfelvonásos minde- nikében igaz értékek csillognak s ez volt az oka an­nak, hogy mindenik meg tudta fogni a nézőtér odaadó érdeklődését, ami magát a sikert jelenti. Természetesen marad még mind a három Írónak elég tanulni valója a színpad körül, de örvendetes do­log volt érezni, hogy a színpad mind a hármukat barát­ságába fogadta. Az első egyfelvonásos Gyallay Domokosnak, az or­szágszerte ismert és szeretett elbeszélőnek, a Kisfa­ludy Társaság tagjának A kontár c. darabja volt. Ked­vesen felépített romantikus történet a fejedelmek ko­rából. , Fodor István uramnak (Fekete Mihály), a hires és derék kolozsvári ötvös-céh atyamesterének házába ál­lítja be a nézőt a szerző képzelete. Nagy baj van: a fiatal és nagytehetségü legény, Végh András (Földényi László) uj utakra tévedt az ötvösmesterségben; külö­nös formájú láncokat és serlegeket fábrikál, uj formá­kat ver ki az ezüstön, aranyon; nem respektálja az öregek divatját. Haladni akar uj dolgok felé. (Oh ifjú Erdély!) Az lesz vele, hogy a mesterek gyülekezete kontár­nak bélyegzi és kicsapja a céhből. Ám az atyamester szép leánya, örzsike (Szentgyörgyi Mária) — nem le­hetséges ez másképpen — szerelmes belé s az édesapja tudta nélkül a legény' munkáiból adott el a fejede­lemnek néhány darabot, hogy a lengyel királynak küld­je ajándékba. A lengyel királynak pedig nagyon meg­tetszettek a remekbe készült dolgok és erről nagy ékes levelet irt a mi jámbor fejedelmünknek. Aki erre ne­mességre emeli atyamester uramat s hozzá személyesen meglátogatja, hogy még kapjon nála olyan szép megvá­sárolni való dolgokat. Ám kiderül, hogy az üveges al­máriumokban mind csak régi fajtájú, nehézkesebb dol­gok vannak, öregesek, régibb divatuak, nem olyanok, mint az újak. Bizony konstatálták és megállapították, hogy a pólyák király ékszereit nem az öregek fabri­kálták. Mert a fejedelem és az udvarmestere szinte úgy értettek az -efféle dolgok megbecsüléséhez, mint ma­napság tudós professzor Kelemen Lajos, aki a negye­dik sorból csillogó szemekkel nézte a sok kincset. Ilyenformán kezd baj lenni a céhmester uram ne­mességével is. Mig végre Örzsa leányasszony nagy sze- pegések és szorongattatások közepette megvallja bűnét és egy tulipántos láda fenekéről előszedi szerelmesének még ott maradt munkáit. — Ezek azok! — szól a fe­jedelem. Persze kedvesen megbocsát a lábaihoz boruló hajadonnak, nagyhamarsággal elékeritik a közelben lappangó legényt is, a leányt hozzá adják és ők is ne­mességet kapnak. A lakodalmukon ott lesz a fejedelem is a maga felséges személyében, Apaffy Mihály uram. Bájos, kedves történet, a rajzolt kor szelleme sze­rint szőve-fonva egy költői lélek szerencsés intuíciójá­val. Nevezetes dolog, hogy a színpadon is majdnem no­vellának hagyta a szerző s mégis megfogta a közönsé­get, amely hosszan tartó hálás tapsokkal adott kifeje­zést tetszésének. A második darabnak, Az élet hatalmas e. egyfelvo­násosának szerzője P. Jánossy Béla, a Petőfi Társaság tagja, akit a magyar közönség, mint regény- és novel- lairót jól ismer és szeret s aki már nem egészen kezdő a színpadi irodalomban sem, erősebb színpadi érzékkel látszik rendelkezni. Darabjának természetét a szabadabb tartalomra utaló színjáték szóval jelzi. Gerendiné, akinek férje tekintélyes vagyon s egy leányka hátrahagyásával rejtélyes okból öngyilkos lett, a gyászév leteltével estélyt ad, amelyen egyévi távoliét után megjelenik Csák Tibor, aki a háziasszonyt férje életében becsületes szerelemmel szerette. Bevallja, hogy nem tudta feledni, hogy most iş szereţi. Az asszony küszködik a szerelmével, holt urára gondol, de végül is győz a szerelme. Amint ajkaik csókban forrnának ösz- sze, megjelenik a holt hitves szelleme. Megtudjuk, hogy amerikai párbajban Csákkal szemben a fekete golyót húzta és igy kellett elkövetnie az öngyilkosságot, amelyért Csákot vádolja. Azzal fenyegeti meg az asz-' szonyt, hogy szerelme büntetéséül elviszi magához a gyermeket. Az asszony sikoltozva tiltakozik ellene. De hajnalodik, a kisértetek órája lejárt, az árny eltűnik. Győz az élet, amely erősebb a halálnál, az asszony ke­zét nyújtja az uj férjnek. Amint a meséből is lehet sejteni, a darab kivitelé­ben hármasán tagolódik. Első jeleneteiben ügyes és for­dulatos párbeszédekkel társadalmi vígjátéknak indul, hogy a hősnő megjelenésével csakhamar komoly élet- problémát érintő stílust vegyen föl s végül a halott szellemének az élő szerelmesek közé lépésével szimbo­likus megoldást nyerjen a kérdés: Az élet hatalmas. Amennyire harmonikus és zavartalan hatású, mé­lyen lekötő a két első reális rész és meglepő szinpadi érzéket, sőt tudást árul el: annyira váratlanul hagyja el a reálitást a szellemjelenettel, hogy igy szimboliku­san adja elő az igazságot, amely abban áll, hogy ami­kor az özvegy dönt uj házassága felett, eszébe kell jut­nia holt férje emlékének. Az elgondolás mindenesetre lélektani alapon áll; a kivitel azonban átdolgozást igé­nyelne. A szellemjelenés igen is hosszan tart és a mult felvilágosításaiból igen is sokat biz reá a szerző. De hát ez a két első rész erejével és igazságával szemben iga­zán elenyésző fontosságú hiány, amelyen könnyen lehet segíteni is; az effétektök bizton megóvja jövőre a szer­zet tehetsége és a gyakorlat. A darab nagy hatást tett; szerzőjét hosszú tapssal jutalmazta a közönség. Gredinár Aurél, a bátor pennáju poéta-ujságiró Első halott c. dramolettje Jean Jaurés, francia szocia­listavezér meggyilkoltatását mutatja be, akit háboruel- lenes magatartásáért 1914-ben Párizsban egy naciona­lista agyonlőtt. Színesen megirt háboruellenes propa­ganda-darab, Kolozsvárt már játszták néhány évvel ez­előtt egy szocialista estélyen. Most is mély hatása volt. Különösen értékes része Prológusa, amelyet nagyon szépen adott elő Benes Ilona. így az egész színházi este a maga változatos irá­nyú, tárgyú és hangulatú darabjaival egységbe forrt a három erdélyi író szép sikerében. A színház tiszteletreméltó szeretettel készítette elő és állította ki a darabokat. Kívánni való a jövőre csak annyi volna még, hogy színészeink és rendezőink bo~ I csássák az eddiginél nagyobb mértékben kezdő szín­padi Íróinknak rendelkezésére a maguk értékes tapasz­talatait, hogy egyszóval ne csak Shakespeare-t gyúrják át előkészület közben, hanem a fiatal irók müveit is, amelyeknek mindig is volt és mindig is lesz szüksége a szerző, a színész és a rendező együttes gondjával és munkájával való megérlelésre. Színészeink tehetségük legjavát vitték segítségül a sikerhez. Fekete Mihály (céhmester és Jaurés), Földényi László (Végh András és Csák Tibor), Tóth Elek (feje­delem és egy agglegény), Szentgyörgyi Mária (Geren- dyné), Benes Ilona (Prológus), Forgács, Réthely, a vi­dám Miklósi Margit és a jókedvű Selmeczy Mihály, de a kisebb szerepekben a többiek is odaadó szeretettel és buzgalommal voltak segítségére a szerzőknek. A szinésznép már olyan, hogy kedvvel dolgozik, ha tehetségnek érzi magát a szolgálatában. Kovács Dezső. fjflllllffllünSUUlSIIIÜSÜII'BlíimülüSülüiB'lümiíillSüüünüüBlMBIIIIBülllEÜ'íiSliülWll I Süsü; Ü35BP0 serbet 1 rá Ú I I ÁRAs 80 LEI. Uj történelmi regény a török hódoltság korából A kiváló történettudós ezúttal izgalmas meseszövés keretében tárjaelénk a kor történetét. — A pénz előre beküí- dése ellenében portómentesen küldi a „Minerva“ könyvkereskedés Cluj-Kolozs- vár, Str Regina Maria (Deák F. ,u.) 1 sz. V. ÍillUlIilll!llB:il®lll!®llillD;i;!;Biii!IHlBlill[Blllll ■aBHBBWBMBlBBiaiar (*) Windsor! vig asszonyok. (Operabemuta-. tó.) A kolozsvári Román Opera tegnap mutatta be Ottó Nicolai, hires operáját, a Windsori vig asszonyok-at. Nicolai vigoperája a Sevillai bor­bély mellé állítható, nemcsak végig mulatságos, friss és kedves szövegkönyve, hanem a partitu­ra nemes hagyományokon épült, művészi él­ményt jelentő értékei miatt. Pavel igazgató olyan szép kiállításban hozta színre a darabot, hogy valóban komoly elismerés illeti. Az élethü dekorációk nagy részben növelték az előadás sikerét. A két windsori szép asszony szerepét Aca de Barbu és Lya Pop alakították. Aca de Barbu kulturált énekesnő s a nehezebb zenei feladatokat is vérbeli művész könnyedségével oldotta meg. Lya Pop, ez a nagy kultúrájú mű­vésznő szintén tehetségének magaslatán állott. Dobranscaia kisasszony pedig úgy is mint bá­jos szinpadi jelenség s úgy is mint kitűnő éne­kesnő művészi teljesítményt nyújtott. Gavriles- cu, Don Juon remek alakításával nagy részben hozzájárult a darab sikeréhez. Demetrescu is az ensemble egyik erőssége volt. Az erdőjelenetben az Opera balettegyüttese — Moravszky mester betanításával — illúziót keltő szép balettánc- számokat produkált. Bobescu karmester a tőle megszokott precizitással dirigálta a zenekart. —er. XIV. ÉVF. SO. SZÁM. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI. Az okos marna, ötödször. Szombat este ötödször ke-< rül színre Szenes—Békeffy—Lajthay ragyogó operettjei Az okos mama. A sajtó egyhangúlag úgy kommentálta Az okos mama előadásait, hogy ezekben a színház ma­radéktalan világvárosi teljesítményt produkált. S való­ban, ilyen kitűnő darab és ilyen kitűnő előadás régen nem volt Kolozsváron. A főszerepeket most is a pre- miér diadalmas szereplői: Poór Lili, Kondor Ibolya, Kertész Manci, Földényi, Tompa, Ihász, Réthely alakít­ják. Két nagy operettrepriz. Két nagy operettrepriz lesa vasárnap a színházban. Délután hat órakor a Borcsa Amerikában cimü, rendkívül népszerű operettet adják mérsékelt helyárakkal, este kilenckor pedig a Halvány- sárga rózsát 10, 20, 30, 40, 50 lejes mozihelyárakkal adják elő. Mindkét darabot uj szereposztásban, uj betanulás­ban kerül színre. Nagy kettős műsor: Gyenge pillanat, Hattyúk szi­gete. A Magyar Színház nagy kettős attrakciói műso­ra: A Gyenge pillanat, a főszerepekben Ricardó Cor­tez, Dorothy Mackail és Lon Chaney és a Hattyúk szi­gete, a főszerepben Olga Tschechová-val már csak ma délután látható utoljára két előadásban, u. m. fél 6 és 7 órakor, a színházi zenekar zenekisérete mellett, Ugyanis a Magyar Színház uj hangos gépet szerel a mig ezzel a szereléssel elkészülnek, a mozgófénykép- előadások zenei kíséretét a színházi zenekar különít­ménye látja el. Helyárak: 20 és 10 lej. Vasárnap délelőtt két matiné, az első kezdete 10, a második kezdete fél 12 órakor. Vasárnap délelőtt két matiné lesz a Magyar Színházban. Az első kezdete 10, * második kezdete fél 12 órakor. Vetítésre kerül: A pán­célszoba titka, detektív történet 8 felvonásban, a fősze­repben: Stuart Wabbs, a mesterdetektiv. Helyárak: 15 és 10 lej. Vasárnap délután mozgófényképelöadás nem lesz. Színházi előadás 3, 6 és este 9 órakor. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA* Szombat d. u. 3.: A velencei kalmár (Ifjúsági elő- alás, nagyon olcsó helyárakkal. Bevezeti: Dr. Rajka László tanár. Ssz.: 174.) Szombat fél 9.: Az okos mama. (Újdonság, ötödször, bérletszünetben.) Ssz.: 174. Vasárnap d. u. 3.: Báth Jiszráel. (Történelmi szín­játék 5 képben.) A WIZO előadása. D. u. 6: Borcsa Ame­rikában. (Operettrepriz, uj betanulásban, uj szereposz, tásban. Mérsékelt helyárakkal.) Ssz.: 175. Este 9.: Hal­ványsárga rózsa. (Operettrepriz uj betanulással, uj sze­reposztásban. 10, 20, 30, 40 és 50 leje* helyárakkal. Ssz.: 176.) Hétfő: Viktória (10, 20, 30, 40 és 50 lejes helyárak­kal.) Ssz.: 177. A MAGYAR SZÍNHÁZ. MOZI MŰSORA: Szombaton csak két előadás: fél 6 és 7 órakor: I, Hattyúk szigete, filmregény 7 felvonásban, a főszerep­ben: Olga Tschechowa. II. Gyenge pillanat, dráma 7 felvonásban, a főszerepben: Ricardó Cortez. Helyárak: 20 és 10 lej. Vasárnap délelőtt két matiné: az első 10 órakor, a második fél 12 órakor. Műsoron: A páncélszoba titka« detektív történet 7 felvonásban. Helyárak: 15 és 10 iej. Á ROMÁN OPERA MŰSORA. Vasárnap, febr. 8.: (este) Mártha. Hétfő, febr. 9.: Az álarcosbál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom