Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-23 / 44. szám

XZF. ÉVF. ii. SZÁM. 7 Befejeződött a Car Salom-por, de áss ítéle­tet csak a fövő szombaton Mr delik ki (Kolozsvár, február 21.) Szombaton reggel folytatták a perbeszédekkel a szerdán félbesza­kított Cur Salom-ügy tárgyalását. A közönség teljesen megtöltötte a III. szekció tárgyalóter­mét. Először Colfescu ügyész tartotta meg „vádbeszédét“, amelyben a vádlottak felmenté­sét kérte a törvényszéktől, mivel a maga részé­ről bebizonyitottnak látja azt, hogy a vádlot­tak, különösen Gara Ernő állításai megfelel­nek a valóságnak, hogy Weisburg Chaim köny- nyelmüen bánt a dunám-pénzekkel s ilyenkép­pen több erdélyi zsidót megkárosított, akik a befizetett pénzeikért semmit sem kaptak. — Az ujságiró kötelességét teljesítette, mi­A Keleti XJjság kirakatában szines varotta- sok állítják meg a sétáló közönséget. Nem a megszokott színek és formák. Némelyek a nézők közül készek a felületes Ítélettel; „ezek szász va- rottasok.“ Viszont mások éppen ily felületesen román varottasokra ismernek bennük. Ezeket a mintákat pedig a magyarói magyar földmives nép varr ja és használja. Kétségtelen, hogy van­nak bennük szászos, romános elemek is, de e szép és finom munkák azért nem szász, se nem román népművészeti termékek, hanem magyar népies darabok, melyek közül többen szász és román hatások állapithatók meg. Mi az oka ennek? Magyaró, a Maros folyó középső folyásának észak felé a baiparton utolsó magyar faluja. Szászrógentől északkeletre majdnem 20 km. tá­volságra, hatalmas havasi erdőségek szélén fek­szik. Vele szemben Disznajó, az utolsó magyar falu, a Kelemen havasokig. De valaha ennek a falunak egy részét is Szászdisznajónak nevez­ték, ami mutatja, hogy a Szászrégen körüli szásztelepek, idáig felnyúltak. Magyarón alól a Maros jobb partján csak Holtmaros félig ma­gyar falu még, aztán Alsó- és Felső-Idecs szász községek következnek Szászrégenig. Magyaré­nak északi szomszédja Marosoroszfalu. Közel van hozzá Oroszidecs is. Ma mindkettő román falu, de nevük mutatja, egykori lakosságuk orosz eredetét. Mindezeket, mind a Maros jobb­partján alakult községeket a határnevek tanú­sága szerint kétségtelenül ruthén-szlávok alapí­tották. De ezt mondják a róluk szóló első okle­velek is (1319.) Csupán Monosfalu (Malmos- falu) Liget és Füleháza neve figyelmeztet a sok szláv hely és határnév között egykori magyar településre. Ezek néprajzi és faji-képe azonban rég megváltozott s szlávot, magyart és szászt egyaránt rég kiszoritotta, vagy beolvasztotta azon a vidéken a románság. Valaha ez a vidék mind a vécsi királyi-vkv birtokterületéhez tartozott, melyet egy oklevél 1228-ból emleget legelőbb. Abban olvashatjuk legelőbb Magyaró nevét, valamint azt is, hogy a Kelemen havasokon túl Ruthénia terül el. Eb­ből az országból (a mai Bukovina és Moldva te­rületéről) kerültek a Felsőmaros völgyszorosá­nak szláv lakói s bizonyára Marosoroszfalu és Oroszidecs egykori szláv telepesei is, kiknek te­lepét az első róluk szóló adatok „Villa Rutheno- rumnak“ ruthénék falujának nevezik. A vécsi országos, királyi vár, aztán a mon­gol tatárjárás után a Bánffyak részére jutott, sőt bírták azt és a hozzátartozó birtokokat a XV. század végéig. Közülük Losonczi Tamás vajda, a Bánffyak őse Magyaró határában a XIV. század legelején uj várat épittetett, mely kor mindezeket megírta s ezért nem lehet őt vádolni különösen, mivel igaz volt, amit irt. Dr. Kertész Jenő két órán keresztül beszélt, részletesen ismertette az egész Cur Salom-ak- ciót s hosszasan foglalkozott Weisburg Chaim szerepével, amiben semmi kifogásolni valót nem talált. Majd a tanúvallomásokat boncolgatta. Utána dr. Szeghő Imre, Gara Ernő védője kért felmentést, hivatkozva az ügyész felmen­tést kérő szavaira. Dr. Ghilezan védőbeszéde után a törvény­szék az ítélet kihirdetését február 28-ra, a jövő hét szombatjára halasztotta. aztán Mentővár néven kétszázévnél tovább fenn­állott. Magyaró tehát századokig állandóan be volt ékelődve magyar lakosságával, szláv, később román és szász faluk és telepek környezetébe. Ez az oka annak, hogy a kölcsönhatások egyes népipari és művészeti emlékein is meglátszanak. Varottasainak szine nem a magyar népies varottasok, hanem a szászok piros és kék szine. Eleinte tőlük tanulhatták a fejtőfestést, esetleg tőlük vásárolhatták a festőanyagot vagy éppen a varráshoz kék fejtőt is. A nép aztán megszok­ta és szokásból használta ezeket a más vidéki magyar varrások színeitől elütő színeket, sőt bár szép szinösszhangban, de a magyaroknál szokatlanul két színben varrta munkáit. A vu- rottasok mintái közé is került be egy-egy szá­szos rózsa vagy csipkerózsa minta. Viszont tud­juk, hogy sokszor az úri házaknál szolgált job­bágylányok egy-egy úri himzésmintát kivittek a nép közé, hol aztán több-kevesebb változtatás­sal századokig tovább élt. A közeli Vécs várában a XVIII, században br. Kemény Simonná, cze- gei gr. Wass Kata, e régi nagyasszony valósá­gos iskolát tartott a környezetében élt különbö­ző rendű és rangú leányoknak. Éppen nem való­színűtlen, hogy egy-egy nem tisztán népies minta még ebből az időből a vécsi udvar és himző leányaitól származik. Viszont szlávos és romános motívumok is akadnak. De ezek már inkább némely főminta szegélydiszében csak alárendelt részletdiszitmé- nyül, mintegy a főminták árnyékába tévedve szerepelnek és színezésük soha se a szokott ro­mán és szláv szinezés. Ellenben a tömzsi mozsaras, a szép ssekfiis, tulipános, tányéros, őzes, kakasfarkas minták mellett a finom és diszes seprüs mintában akad oly régi magyar motívum is, melyet 200—250 éves kalotaszegi templomi himzésekből isme­rünk. E keleti, ősi szőnyegmintákról kölcsön­zött motivum még a magyarság közös ősi kin­cséből, falán még a Bánffyak kalotaszegi fa­luiból átköltöztetett jobbágyokkal vándorolt át ide, a messzi havasok aljára, erre a kis magyar szigetre, hogy ott aztán akkor is tovább virá­gozzék, mikor a Kalotaszegen már kihalt. Ez a szigetélet a környező nem magyar tengerben a magyarázata annak, hogy a szép magyarói varottasok a kalotaszegitől és székelytől annyira különböznek. De ezek is magyar népművészeti alkotások. Olyanok, mint a messzire átültetett fa, melynek gyümölcse a tglaj és az éghajlat hatásában más zamatot nyújt, mint az anyafáé, melyről a távolba szakadt. „A vérbajos a legnagyobb bűnt követi el, ha nem kezelteti magát“. „A vérbajos, ha nem kezelteti magát, meg­fertőzi a családját és még 6ok-sok ezer embert“. Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti ma­gát a „SIGMARGYL“ PASZTILLÁVAL. Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr. M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvos urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SIGMARGYL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezé­sére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség: Erdély és Bánát területére: Sigmargyi Cluj, Sfr. 8uliu Maniu 34. EGYESÜLETI ÉLET Dr. Makkai Sándor ref. püspök második előadása a Székely Társaságban Dr. Makkai Sándor, kolozsvári református püs­pök a Székely Társaságban tartott multheti nagysi­kerű előadásának második és befejező részét, f. hó 20-án tartotta meg a keresztyénség s a szocializmus kapcsola­tainak megvilágítására térve rá. Az előadás szerves ki­egészítő része volt a multhetinek s az akkor lefektetett gondolatmenetben haladt most is tovább. Ezúttal is hangoztatta a lelkiség eszményibb fsimsőbbségét, rá­mutatva, hogy az igaz hit is ennek a megtalálására tö­rekszik s csak erre épit, tehát az egyénnek is ez lehet csak a végső elérhető eszményképe. A keresztyénség is erre az útra akarja rátériteni az emberiséget az egyéni nevelés eszközeivel, átformálva először az egyént s úgy általa és keresztül az egész társadalmat. A lelki­ség kell legyen továbbá a társadalmi rend alapját ké­pező jogrendnek is a legmagasabb elérhető és betöltő eszménye. Ugyancsak az egyének által kell kifejezésre juttatnia a keresztyénségnek a maga elveit a politikai, kulturális vonatkozásokban, de ő maga, mint direkt té­nyező az evangélium szelleme szerint nem képzelhető el. Ezeken az elveken állva érheti el a keresztyénség, hogy minden társadalmi rendbe beilleszkedve végezheti a maga reformmunkáját az egyénen keresztül s ebben nyilvánul meg szociális ereje és jelentősége. A nívós és értékes előadással a felvetett probléma teljes megvilá­gításba került s az érdeklődő ifjúság előtt uj szempon­tok tárultak fel, közelebb vive az igazság megismerésé­hez. Az előadás befejeztével megindult élénk hozzászó­lások nagyban emelték az előadás értékét, amit aztán Jancsó Béla ifjúsági elnöknek az előadóhoz intézett me­leg köszönő szavai zártak be. Előadás az Erdélyt fiatalok faluszeminártumában. Az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának következő előadása hétfőn, február 23-án, este 8 órakor a Székely Társaság Szentegyház uccai helyiségében lesz meg­tartva. Ez alkalommal Kalotaszeg, Torockő és a Szé­kelyföld művészete cimen ennek a kérdésnek egyik ala­pos ismerője fog beszélni. Beléptidij nincs. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. A kolozsvári róm. kát. iparoscserkészeb ünnepélye. Vasárnap, február 22-én, délután 5 órakor a róm. kát. gimnázium dísztermében a katolikus iparoscserkészek ünnepélyt rendeznek. A nivós műsor bevezetőjét Pa- taky József, fögimnáziumi tanár, a csapat parancsnoka tartja. Az ünnepélyre a jövendő iparos- és kereskedő­nemzedék hivatott támogatóját: Kolozsvár iparos- és kereskedő társadalmát és a cserkészügy minden Iga* barátját szívesen látja a cserkészcsapat parancsnok­sága. Adományokat a csapat felszerelésére hálás köszö­nettel fogadnak. Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1931. évi március hó 1-én, vasárnap a róm. kát. egyházközség üléstermében (Főtér 14. sz.) déli 11 órakor választmányi, déli 12 óra­kor 40 évi fennállásának jnbllárls közgyűlését tartja meg, Az alapszabályok 30. §. értelmében az indítványo­kat a közgyűlés előtt legalább 8 nappal kell a választ­mányhoz benyújtani, Ernyey Miklós, 3E SELECT MOZGÓ hétfői kezdettel mutatja be a közkedvelt 5 HIGE CHEiUÜEB LEGÚJABB FILMJÉT: MONOPOL PARAMOUNT FILM P9HIS GVEÜEKE! Dráma, melyben a nagy művész elmondja élete történetét, táneok. gyönyörű balettek, énekek keretében 5 ESSEK SS ?fflKararftwgBE3Eff fl népművészetben nincs gyűlölködés fl magyarói varottasok mint erdélyi kuíturhafások példái — Romános és szászos elemek a marostordai magyarok varottasaiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom