Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-29 / 290. szám
4 XIII. ÉVF. 290. SZÁM. Kik sportoltak évvel ' ezelőtt Kolozsváron ?. * * * A „ ¥saűaMntézeisí sportszerű alapsxaisAiyai W3Ú-kan Wesselényi íSikiós az alapítók kőzett — Az erűúiyi vivo* speri hajnala : — *Hangra és hitre vaié tekintet nélkül Az erdélyi magyar fűnemesség évszázadokon át — szinte egymással versenyezve — szebbnél szebb intézményeket alapitott a köz javára. Templomok, iskolák, nyomdák, könyvtárak. múzeumok s egyéb gyűjtemények ma is hirdeti!# áldozatkészségüket s az ő érdemük, hogy Erdélyország szivét, Kolozsvárt „magyar Athén“ néven is emlegethették. Kér k száz évvel ezelőtt három „méltóságos főarasâg“: Kendeffy Ádám gróf, Wesselényi Miklós báró és bölöni Farkas Sándor violt a lelke a kolozsvári társaséletnek. Önzetlen, igazi erdélyi lelkűk mindenért hevült, ami a hazát, a haladást szolgálta. E triász érdeme, hogy 1828-ban megalakult a Casino és az ő buzgól- kodásuk teremtette meg 1834-ben a Viadal Intézetet is. Részvénytársasági alapon létesítették: 25 darab ezerforintos részvény volt az alapja a társulatnak. A névértéket nem kellett befizetniük, csak az évente esedékes négyszázalékos kamatokat. Az ilyképcn befolyó 600 forintból fizették a vivómestert és ebből az ősz-, szegből fizették a terembért is. A Viadal Intézetnek első vivómestere az olaszhonból hozzánkszakadt Biasini Kajetán volt: Farkas Sándor lett az első igazgatója. Farkas közkedvelt ember volt, erre mutat az is, hogy Bélái Ferenc gróffal együtt tett amerikai útja után (1830—32) több erdélyi kaszinó tiszteletbeli tagsággal tüntette ki. A tollat is jól forgatta. Munkája két kiadást is megért és a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtag- jának választotta. Néhán; éven át naplót is irt. Ebben — 1895 február 1-én — igy emlékszik meg a Viadal Intézetről: „A viadaliskola nagygyűlését tartottuk, megint megválasztanak igazgatónak s ezt örömmel fogadtam el. Ezen iskola létezésére s sikeres haladtára gondolás, mim'A valami kedves s nyugtató érzelem nekem. Mert tudom, hogy ez az én igyekezetem után létez és én eszközlém ennyire gyarapulá- sát s megalapítását. Sokat bajlódám, mig rábeszélhettem személyeket s magamnak is, kevés vagyonomkoz képest, sok-sok áldozatomba került. Kendeffy vala ebben nekem nagy segédem s nála nélkül bajosan is boldogulhattam volna. Szegény Kendeffy! ő sbakespearei ember vala köztünk. Milyen csodálatos szeszélye a sorsnak: a három alapító nem sokáig látogathatta az intézetet! Kendeffy Ádám gróf még az intézet alapításának az évében (február 7-én) korai halállal mult ki, Wesselényit a következő évnek ugyancsak februárjában bütlenségi perbe fogta a marosvásárhelyi tábla, távollótében — in contumaciam — el is ítélte s amikor 1841-ben kegyelmet kapott, már szembajban szenvedett. Két év múlva — nyolcévi távoliét után — ugyan visszatérhetett Erdélybe, de szemevilá- gát már egészen elvesztette és ezzel mindörökre búcsút kellett mondania a vívásnak is. Farkas Sándor is fiatalon, 46 éves korában (1842-ben) költözött el az élők sorából. De tévecfés lenne azt hinni, hogy az intézetet csupán csak a maguk szórakozására teremPíoL dr„ Páter-£éie kőszvéng és rtienma elleni tea egy beváit szer és nagy elterjedéssel bír. — Kapható minden nagyobb gyógj - szertárban és drogériában.. Egy doboz ára82'50 lei, egy próbacsomag ára 40 lei. tették meg; az ifjúság nevelése, edzése is szemük előtt lebegett, A Királyhágón tulnanrói való ifjak közel 20 éven át hódolhattak rtt a nemes vivósportnak. A jó viselet elengedhetetlen kellék volt, a fegyelmezetlen, rakoncátlan ifjút kíméletlenül kitették az intézetből, de ugyanerre a sorsra jutott az is, akinek a szorgalma kifogás alá esett. Az eltávolított ifjú helyett az alapitó bárkit felvehetett, de ha egy hónapon belül nem ólt a jogával, akkor az igazgató hivott meg tetszés szerint egy uj tagot. Az alább következő „rendszabások“-ból kitetszik, hogy a Viadal Intézetet demokratikus elvek szerint vezették, de ez természetes is, hiszen alapitói között ott volt Wesselényi Miklós is, aki bár született főnemes és 24 község ura volt, éppen az intézet alapításának ideje táján — Kossuth-tál együtt — a legnagyobb eróllyel harcolt a parasztság sorsának javítása érdekében. A szabadságharc alatt az intézet nem működhetett, de utána ismét megnyitotta termeit, mjd 1854-ben vógképen megszűnt. Egykorú alapszabályait érdemesnek tartom ideiktatni: A Viadal Intézet alaprcndszabásal 1. A Részvényekből egy állandó választottság neveztetik ki, mely egy rendes és egy másod Elölülőnek vezetése alatt az idővel változható körülállások és előfordulható esetekben, az Intézetnek alapfeltételeivel megegyezőleg, újabb r. dszabásokat, s javításokat határozhat. 2. Az Intézetet illető ’ lányok egy arra készítendő tárban a Viadal-terei be fognak tartani. 3. A béjövendő kamatokat a Választottság által nevezendő Személy szedi bé, aki arról számolni és felelni tartozik. A leteendő tőkepénznek szinte a Választottság viseli gondját. 4. A viadal-termet, a Választottság fogja bérelni. 5. Az Intézet Tanítójának, aki köteles lészen minden Kedden, Tsötörtökön és Szombaton, télen délutáni 2—4 óráig, nyáron Április elejétől kezdve reggeli hattól 8 óráig, kivévén ünnepeket, a tanítással foglalatoskodni, a viadal-teremnek tisztaságára és rendére felvigyázni, a részvényesek, vagy másoknak a viadalterem ékességére szolgáló adományaikra gondot viselni, esztendei fizetése 480 fi. p. p. Egy másod Tanítónak pedig, aki szinte azon meg- jegyzett időbe a Fő-Tanitónak rendelése szerént szorgalmatosán fog tanítani, esztendei fizetése 140 forint P. P6. A terembe tartandó viadal-mulatságok alkalmával, vagy máskor is a vendégek és részvényesek által elhaszná'andó vívó-eszközök és tekintve kárpótlás fejébe, a viadal-mesternek esztendőnként 100 pengő forint adatik. 7. Ezen költségeken felül maradandó jövedelem a választottság által a dadal-teremnek illendő ékeségire s nevezetesebb javítására, de főképpen a tőkepénznek szaporítására fordittatik. 8. A Tanítványoknak száma mostanig tehető költségekhez mérsékelve hatvanra határoztatok úgy, hogy annak idején, ha a jövedelembő, még egy al- mestemek tartása kitelne, ahoz képest ez is öregbíthessen. 9. Tanítványokat a választottságnak Elölülöji vehetnek bé, akiknek ’ -étkezendő tulajdonokra lészen figyelmek: a) Hogy magyar születés. b) Ne légyen módja maga költségén tanulni. c) Betsületes maga viseletéről, s foglalatosságáról bizonyságot mutasson. d) Ne légyenek házi, vagy akármi nemű szolga tselédek. e) Ne légyenek 12 esztendőnél ifjabbak. f) Rang, hit s más körülmények különséget nem tesznek. 10. A tanítványok viadal-eszközeiket maguk költségin szerzik. 11. Aki nem szorgalmatos, minek elítélése a viadal-mesternek jelentése után az Elölülőkhöz tartozik, a tanítványoknál-, számából ’ törültetik. 12. Három esztendőnél tovább a tanítványok számába senk5 sem maradhat, de azután is, mint vendég, — gyakorlás és gyakoroltatás végett a viadal-terembe — a mesternek terhe -"'kül szabadon járhat. 13. Aki a tanítványok közül magát alatson paj- zánságra adná, éjszakai nyi^jtalanságokba, verekedésekbe s más közös helyeken elkövetendő illetlenségekbe részt venne, annak az Elölülők által ki kell töröltetni. 14. A mester hónaponként tartozik az Elölülőknek — a tanítványok előmeneteléről, szorgalmáról és más előfordulható körülállásokról jelentést tenni. v A nemes, jóságos erdélyi lélek mosolyog ki e közel százesztendős Írásból. Nyájas olvasó, ugy-e téged is megkapott a szavak mélabus zenéje! Ahogy most végiggyönyörködte e drága ereklyét, ugy-e úgy érzed magad, mintha nemes hagyományokban gazdag vidéki kúriátok ámbitusán ülnél s hallgatnád áldotteinlékü nagyszülőid muzsikáló óráját! Ugy-e te is fel- sóhajtsz: Oh, miért is kellett elmúlni annak az édes-bájos világnak, amelyben olyan emberek éltek, akik meleg szivükről ilyen megható — bizonyságot mutattak. Mező Ferenc dr. HOZZÁSZÓLÁS vs&® Amiről nem voit szó az uj tiszti főorvos nyilatkozatában Kolozsvár uj tisztíföorvosának az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatával kapcsolatosan néhány olyan dologra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekről elfeledett nyilatkozni. Ha nem is kívánjuk, hogy kényelmes autóját a kültelkek ucáin veszélyeztesse, egyet- mást mutathatunk Brodwayon, a város szivében is. Nem volna minden, tanulság nélkül ha mondjuk elfáradna a főposta mögötti területre. Itt zajlik le nap-nap után egyik legfontosabb táplálószerünk: a tojás és baromfi bevásárlása. Ha az autóját e területre irányítaná, kocsijából ki sem tudna szállani lucskos Időben, oly rettenetes nagy a sár, a piszok a szemét. A belvárosban! A falusiak, a termelők ide jönnek és itt adják el holmijukat. Különösen hétfőn és csütörtökön emberember hátán. Asszonyaink nem bakkancsot viselnek, hanem vékonytalpu cipőket. Órák hosszat tapossák a sárt, az állati hulladékot mig szűkös pénzükön meg tudják szerzeni, amire szükségük van. Egy ilyen bevásárlás után a cipőket alig lehet lemosni, a harisnyát el lehet dobni, a kabátot pedig tisztítóba kell adni. Háromszori bevásárlás egy uj cipőbe kerül. A tüdővész, nátha betegségek a tüdőcsucshurutosoknál a láz, több napi fekvés, mindennaposak. Nyilatkozzék arról is főorvos ur, hogy a naponta beszedett többezer lej vámilletékkel nem lehetne-e ezt a piacot rendbehozni ? Arról Is szeretnénk nagybecsű véleményét hallani, hogy nem lehetne—e a közlekedést a vashídon európai módon megoldani? Ma az a helyzet, hogy a mindössze harmincméteres hidon öt percig kell különböző veszedelmek közt átvergődni. Az esős idő pedig egyenesen katasztrófát jelent. Elkerülhetetlen pocsolyák tengerén kell átúszni, mert a gyalogjárón sokkal nagyobb a sár, mint a külvárosban. Különben is az egész hid építése szerencsétlen. Ezelőtt harmincnyolc esztendővel a híd szélessége megfelelt a város akkori forgalmának és arányaival. Kolozsvárnak csak negyvenezer lakosa veit ma több, mint százezer. A gyalogjárókat feltétlen ki kellene szélesíteni. Vagy nem lehetne-e itt is a világvárosok módszerét bevezetni, hogy itt is a jobb oldalon csak menni, a baloldalon csak jönni lehessen, A helyzet ma az, hogy az emberek jönnek-mennek, sőt a nagy munkanélküliségre való tekintettel meg- megállanak éppen ott, hol legszűkebb a hidon a hely. Még ez is elviselhető lenne, ha reggelenként, vagy napjában többször i3 lesöpörhetnék. Örvendetes, hogy a főorvos urnák legfőbb programja a tüdöbaj és vérbaj elírni küzdelem. Szerény véleményem szerint azonban, ha a tüdőbaj elV- akar küzdeni, elsősorban a sártengereket, a Malom uccai fertő-tavakat kellene megszüntetni. A hidon való száraz közlekedést, az egészséges, higiénikus piacot kellene megalkotnia, A nyilatkozat egyébként biztató volt. De szeretnénk látni már az eredményeket is. Sajnos, Ígéretet sokat kaptunk és sok csalódás után csak a ényekben hiszünk. Lengyel Sándor. legjobb pezsgő------------------------------jSal S
