Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-18 / 282. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NVMERAR No. 2423S—927. Claj'Kolozsvár, 1930 december 13 Csütörtök JtliOílZETHÖ BELFÖLD ÖN: I íwu 1200 lej, félévre 6C0 lej, negyed évre S00 lei * egy hóra 100 lej. /, _______Ára 5 lej.________________ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 6 ser készt őség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 0 04. XIII. évfolyam 282»ilc szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 55 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi* 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. _______ Magyarok, ébredjetek, vigyázzatok! A népszámláláson tiz év sorság nemzetünk sorsát döntjük el' Ezen a napon emelt tővel és büszkén mondjuk meg, hogy magyarok vagyunk és azok is akarunk maradni! Személyi kormány Irta: Desbordes Ernő Veszélyes kísérlet. Mint háborúban parancs ellen tenni, ha sikerül, bizonytalan a jutalom, különben biztos halál. A parlament az ország parancsa. Végrehajtója a kormány, ha a kormány megtagadja az engedelmességet, lássa a következményeket. Itt nemcsak erkölcsi, politikai és jogi, de fizikai felelősség, is fenyeget. A görög ijesztő események intő például szolgálnak. Aki vállalkozik, ember legyen a talpán. Politikusaink egyrésze a dolgot nem fogja fel ilyen tragikusan. A személyi kormány alakítására több ismert név van forgalomban. Ar- getoianu, a román politikai élet egyik legtekintélyesebb vezetője nyilatkozatában a személyi kormány alakításának szükségét fejtette ki. Személyi kormány a fennálló parlamenti renddel szemben ujitas. Szavakon nyargalni nevetséges. A közélet azonban nem tűr homályt és követeli az elhangzott kijelentések világos értelmét. Mit jelent a személyi kormány? Vagy személyiségek kormánya? Minden kormány személyekből áll. Miniszter nincs fából. A pártok rendszerint legkiválóbbjaikat állítják a megfelelő helyre. Személyiségeket. Egyéniségeket. Ennek a jelzőnek tehát nem az az értelme, amit nyelvtanilag kifejez. A személyi kormány a politikában az uralkodó kormányát jelenti. Az uralkodó az ügyek vitelét azokra ruházza, akikben személyesen megbízik. A parlament bizalma elveszti jelentőségét. A személyi kormány nem alkotmányellenes, mert a miniszterek kinevezése felségjog. Még nem abszolutizmus, mert a kormányzás három alkotó eleme — uralkodó, végrehajtóhatalom és nép — egyensúlyban nem változott. Semmi esetre sem diktatúra, ami tudvalevőleg mást jelent, jelenti a törvényhozó és végrehajtóhatalomnak egy személyben való egyesítését. Rendkívüli helyzetek rendkívüli intézkedéseket követelnek. A parlament összes pártjai — nem számítva ide a kisebbségeket — bebizonyították, hogy képtelenek a gazdasági helyzet megoldására. A gazdasági válság megoldása pedig halasztást nem tűr. Érett. Kibújni alóla nem lehet. Érthető tehát és indokolt ez a tervbevett— különben —merész lépés. Ha azok veszik kezükbe a hatalmat, kiket politikai mult nem terhel, viszont másirányu közéleti tevékenység, képzettségük, tudásuk, vagy szakértelmük reményt nyújt, hogy a föltarthatatlan- nak látszó romlást megállítják: rendben van. Ha a személyi kormány szakértő egyéniségeket jelent, tudást, munkát ad, rendet és jólétet teremt: a választó nem fog késni a szentesitéssel. Indokolja ezt a tervet az a gazdasági helyzet, aminek megoldására a pártok és kormányok nemcsak képteleneknek bizonyultak, de előidézői és okozói voltak. Indokolja az a politika is, ami a többséget mindig vagy erőszak, vagy a beszámithatatlanságig fokozott tömegmámorral hozta létre. Ez a rendszer okozta a párt abszolutizmust. A hatalmi törekvéseket. Egyéni érdekek ápolására, a közügyek semmibe vevé- sére és végül romlásra vezetett. Ezt a rendszert meg kell változtatni. Ki kell irtani. A választó polgár tűrt, vagy az Ígéreteknek és ábrándoknak hitelt adott, de semmit, legfeljebb adóemelést kapott. Most a kormány ténykedése után az eredmények felett fog ítéletet mondani. Súlyos kirohanások hangzottak el a parlamentben a magyarság ellen Nyíltan kijelentették, hogy nem is gondolnak a kisebbségi törvényre — Brandsch Rudolf magyarellenes cikke mint érv - Wilier képviselő energikusan visszautasitotta a támadásokat (Bukarest, december 16.) A kamara ülésén Fagure képviselő reflektált Cuza professzor beszédének a revízióról szóló részére. Megállapítja, hogy a román külpolitika nemzeti politika- is egyúttal s természetes, hogy a komoly politikusok közül senki se gondol arra, hogy a békeszerződésekre vonatkozólag olyan álláspontot foglaljon el, amri., a román nemzeti érdekekkel ellentétben áll. Cuzának meg volt a merészsége arra, hogy külön véleményt jelentsen be. Úgy látszik felhatalmazást kapott erre Hitlertől. Cuza: Magának nincs jogosultsága ezzel a kérdéssel foglalkozni. Zsidóknak nincs érzékük a magasabbrendü dolgok megértéséhez. Fagure: Miért akar ön kellemetlenkedni Franciaországnak, amikor tudja, hogy Romániát Franciaországhoz több szerződés köti. Cuza: Ez meghaladja az ön kompetenciáját. Fagure hangoztatja, hogy a jelenlegi európai rendet feltétlenül meg kell becsülni. Cuza Ausztriának Németországhoz való csatlakozását kéri, noha jól tudja, hogy a kisantant államok egyik legfontosabb programmja a békeszerződések érintetlen fenntartása, a csatlakozás pedig megbontaná a békeszerződéseket. Tiltakozik a zsidók ellen irányított támadásokkal szemben. Indítványozza végül, hogy a parlament küldjön táviratot a Népszövetséghez, amelyben biztosítja arról, hogy a román parlament a legnagyobb hálával gondol a népszövetségi munkára és a békeszerződések érintetlen fönntartásának gondolatában a parlament egységes és ellene van minden mozgalomnak, amely a jelenlegi helyzet megváltoztatását célozza. Jorgának az a véleménye, hogy a távirat elküldésére nincs szükség. Staneseu liberális képviselő a liberális párt nevében nyilatkozatot olvas fel ezután. A nyilatkozat szerint a jelenlegi kormány munkája mindenben igazolta a liberális párt álláspontját. A párt a maga részletes véleményét, majd az egyes törvényjavaslatok tárgyalásánál fogja elmondani. A kisebbség ellenes kirohanás A javaslat előadója, Polizu Micsunesti emelkedett eAitán szólásra és mindjárt beszéde elején foglalkozott a kisebbségi kérdéssel. A kisebbségi pártok szónokai kifogásolták azt, hogy a román kormány nem jön a kisebbségi törvénnyel. őszinte és komoly kifogás-e ez? — kérdi. — Nem hiszem, — mondja Polizu Micsunesti. Vannak olyan megnyilatkozások, amelyekből azt olvassuk ki, hogy a kisebbségi törvényt maguk a kisebbségi népek se akarják. Éppen ezért ránk nézve a kérdés nem lehet aktuális kérdés, mindaddig, mig a helyzet meg A politikai augurok jóslata — sajnos! — kedvezőtlen. Rómában a láthatáron bizonyos madarak — vészmadarak — megjelenése aggályos volt. Vészmadarak Argetoianu nyilatkozata után nyomban mutatkoztak. Argetoianu nyilatkozatában elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy bejelentette a pártok félretolá- sát. Soha jobbat! Nem kell párt, fölösleges a program — mennyi alkalmatlanság —, nem beszélünk elvekről. Ilyen feltételek teljesítése országunk politikusainak nagy gondot nem okoz. Csak a kormány alakitója lesz kénytelen repülőgépre menekülni, mert Bukarest uecái tömegáradat levezetésére nem elég tágasak. Kormányalakításra jelentkezőben — rendszerint — más országok sem szenvednek hiányt. Nálunk ebből a cikkből tultremelés van. A csökkent fogyasztás — leépítés — képtelen az nem érik a statútumra, a kisebbségi jogok kodifikálására. Idézi Brandsch Rudolfnak egyik utóbbi „Veszedelmes barátság“ cimü cikkét, amelyben a szerző azt a véleményét fejtegette, hogy a romániai kisebbségeket nem lehet egy kalap alá vonni. A lojális német kisebbség mellé nem lehet odaállítani az irredenta és a határon tulnéző magyarságot. Olyan statútumra tehát, amely egyformán vonatkozik minden kisebbségre, nincs szükség. (Folytatása a második oldalon.) ajánlatok felhasználására. Mikor árufelesleg van, nagy a kinálat, az eladók egymásra licitálnak — lefelé — csúf dolog, de a közönség olcsón vásárol, tehát hasznát is látja. Ha ugyanezt politikai olcsójánosok csinálják <— undo- ritó, — és árát a polgárság, az ország adja meg. Nem elég a politikai pártok fólretolása, hidegre kell tenni a levitézlett politikusokat is. Akik már voltak miniszterek és részesei, okozói a mostani helyzetnek, álljanak félre. Tőlük jót nem várhatunk. Uj emberekre, uj pártokra, uj politikára van szükség. A közérdek szolgálata kell, hogy vezessen minden kormányt és pártot. Program, jelszó, Ígéret most nem kell. Az ország kézzelfogható eredményeket követel. Ha a jövendő kormány kivezet a válságból — van mód rá — rendben van. Különben lássák a következményeket.
