Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-12 / 277. szám
X777. ÄFF. 277. THAI PR0BLÉ1TÍÁK Gazdasági iskoláink kérdése A romániai magyarság közvéleményének végre-vég- re mind élénkebb érdeklődési körébe nyomul gazdasági oktatás ügy Unit kérdése. Szaksajtónk s néplapunk ha~ rangkongatásai után Kovács Dezsőné és Szász Ferenc rövid egymásutánban a K. U. hasábjaira hozták a kérdést. Szükséges, hogy beszéljünk s írjunk róla, mert ez a megvalósítás útja. Sajnos azonban, hogy még mindég nem tartunk' itt, de sőt még az elméleti irányelvek s megvalósítási módok tisztázásáig sem jutottunk el. Ezért én további elméleti fejtegetések helyett, azt e.kivom megkísérelni, hogy a kérdést a konkrét lehetőségek terén közelítsem meg, nem merülve bele annak vizsgálatába, hogy ezek a lehetőségek elméletileg a legte' 'édesebbek, vagy kívánatosabb megoldási módok-e, r- rt hiszen éppen az az első és legfontosabb, hogy a 1 "ntok megvalósíthatók legyenek. "őszük tehát röviden, melyek a leggyakoribb, — ái- 1 s igy nálunk is dfogadott, — szakoktatási 1— A főiskolai oktatástól, miként Szász Ferme, én élt -hintek. A köróp és alsófoku oktatás, valamint a népies tar : - í lor jv ,ztós ily intézményei, — az egy vagy több < gazdasági iskoláit, a gazdasági irányú iskolák, a ! : •:? ke Iák, tanfolyamok, a népies továbbképzésre pedig r idebb tanfolyamok, előadások, kísérletek, klálli- tö :k. tanácsadás, könyv, sajtó, kép. Felteszem tehát az időszerű kérdést, milyen gnz- fb’ i 'gi iskoláink legyenek? hogyan s kik létesítsék azokat? legyen egy gazdasági magasabb középiskolánk, hasonló az osztrák Möaling-hez, a magyar Szarvas-hoz s . szász, Medgyeshez. Ez fogja a magasabb műveltség:-' és szakképzettségre törekvő közép- és előre törő kis - birtokosság fiait kiképezni s a szellemi gazdavezetőré- teget részben után pótolni. Eétesitse az Emke 1981. Január 1-én, amikor algyőgyi iskoláját az államtól visszakapja. Tizenkét esztendő után legyen ez az első nagy megmozdulása a magyar lnütura eiőbbrcvitele terén. Anyagi ereje van, vagy meg kell hogy legyen hozzá, hiszen ez föladatának s hivatásának csak csekély része. Megfontolandó volna azonban az Iskola helye, mert onus!; szerves összefüggésben kell lennie a környezettel, a magyar gazdatársadalommal, nehogy részben a földrajzi helyzet miatt is esetleg egy külön szférában élő luxus intézmény legyen. kegyen két helyen egy vagy két éves ftfldmlves to- kolánk tangazdasággal, itt a szakoktatási törvényben biztosított jogunkat kel! elsősorban Is érvényesítenünk s követelnünk, hogy az állam által birtokba vett Csíkszeredái és tordai iskolákat, — ha azok jogi helyzete azonnal nem rendezhető, — az állam mostantól kezdve mint mpgyar nyelvű szakiskolákat tartsa fenn. Ezenkívül állítsunk fel magunk is ilyen iskolákat és fejlesz- szük ki gazdasági irányba felekezeti népiskoláinkat, mindenképpen térjünk azonban rá a két féléves gazda- sár' téli iskolái: azonnali létesítésére, nyári háztartási iskolával kombinálva. Ebből az iskolatípusból pedig egyszerre többet kell felállítani, mert amint ezt a műveli külföld tapasztalatai igazolják, ez a ma és Jövő ml-ö jobbén nópszeriisödő szakintézménye, amely a gazda; ‘gi tudásnak éppen a legszélesebb körökbe való terjesztésére szolgál. Felállításukat megkönnyíti, hogy mellettük a tangazdaság előnyös ugyan, de nem okvetlenül szükséges. ' At, alapitól: legyenek, mindkét fajta iskolát értve, aa egyházak s itt számba jöhetnek a megszüntetendő giöir.ázh:íiK;k, a tangazdaságok tekintetében pedig az egyházi birtokokból a kisajátítás ntán esetleg megmaradt belsőségek, épületek 20—SO hold földdel, ha több nines, vagy hasonló haszonbérlet. Éjen iskoláknak az alapítása azonban emellett, — de éppen nem utolsó sorban, — a vármegyei mezőgazdasági kamarák törvényes és erkölcsi kötelességét is képezi. Es ezzel kapcsolatban itt is fel kell hívnom a magyar gazdatársadalmat arra, hogy Irányítsa figyelmét végre teljesen a mezőgazdasági kamarákra s szűnjék meg az a lélektanilag ugyan érthető, de nem helyeselhető érzés és felfogás, hogy ezek a kamarák a gazda társadalom tói valami különálló, szintén csak na- cionalizálásra szánt, életképtelen törvényhozási alkotások volnának. Mert ha voltak, vagy vannak Is kamarái:, melyeket a politika megmételyezett s amelyekkel szemben ez a felfogás indokolt lehetett, az uj törvény megadja a magyar gazdatársadalomnak a lehetőséget arra, hogy ez a jövőben ne lehessen Így. Magyar vidéken a kamaráknál: is magyarnak kell lennie. Ez jórészt rajtunk áll. A kamara „test a mi testünkből és vér a mi vérünkből“, mi tartjuk fenn őket, a mi érdekképviseleti szerveink, ennek kell tekintsük s ilyenekként kell, hogy kezeljük őket, igy aztán egészen természetes lesz az, hogy a törvény kívánalmának és erkölcsi kötelezettségüknek nagy anyagi erejükkel eleget tegyenek, vagyis gazdasági iskolákat alapítsanak, felekezeti s magán gazdasági iskoláinkat teljes odaadással támogassák s pzakokiatásnnk kiépítésére és támogatására mindent elA etAoir nagy népszerűségét megkapó illatának köszöni A Lady gyártmányok sorában még csak uj jövevény, de máris fanatikus híveket szerzett a Rouge et Noir. Mint egy rubin melltii, mint egy spanyol vállkendő, a Rouge et Noir úgy különbözteti meg a ,,szép“-et a tömegtől és teszi az érdeklődés központjává. Az elegáns hölgyek ezt a kitűnő kölnivizet lelkesedéssel használják, mert tudják, hogy mint a többi Lady gyártmány, ' ez is a legtiszább alkatrészekből készül és a bőrt frissé, bársonyossá tesz:. A nő emeli báját, ha olyan szereket használ, amelyek elütnek a közönségestől. Ha a Rouge et Noir-t használja, déri e célt. (Bukarest, december 10.) A liberális párt végreliajtóbizottsága ma délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott, amelyen Bratianu Vintila elnökölt- Bratiann nagyobb expozéval nyitotta meg az ülést, amelyben hangsúlyozta, hogy a liberális párt évtizedes politikai elveit soha nem változtatta meg és ma éppen olyan töretlenül áll a román nemzeti gondolat védelmében, mint évtizedekkel ezelőtt. Ma, a rendkívül nehéz viszonyok között, még inkább szükség van a párt kohéziójára. Az országot olyan kormány vezeti, amelynek működése ellen az egész ország közvéleménye tiltakozik. Ezt az elégedetlen közvéleményt képviseli ma a liberális párt, amely a parlamentben újból felvette a régi küzdelmet igazságainak kiharcolásáért. Egyéni véleménynyilvánítások, akciók és párt- alakitások nem zavarják meg a párt egységét. A párt fennáll akkor is, ha egyes régi tagjai pártokat alakitanak maguknak, vagy egyéni véleményüket a párt elveivel nem egyeztetik össze és azokat a nyilvánosság előtt is hangoztatják. A közelmúltban történtek ilyen sajnálatos események, amelyekkel a párt vezérlőbizottságának foglalkoznia kell. kövessenek. Az aradi ős temesl kamara most te segélyezi a sváb gazdasági Iskolákat. Az igy felállítandó gazdasági iskolákhoz fog csatlakozni a népies oktatás és továbbképzés, hogy mint a müveit nyugaton, úgy nálunk is a gazdasági iskolákból, mint megannyi kulturális gócpontból sugározzák széjjel minden egyes körzetben a tanulók, a tanfolyamok, előadások, tanácsok, kísérletek s a betű és kép révén a Ezután Bratianu rátért beszédének tnlaj- donképeni tárgyára és Argetoianu magatartását ismertette. Hangsúlyozta, hogy Argetoianu legutóbbi nyilatkozatai szöges ellentétben állanak a liberális párt programjával és bár Argetoianu arra vonatkozólag, hogy a liberális pártból kilép, nem tett nyilatkozatokat, ez azt jelenti, hogy a párt ideológiájától eltávolodott. Ilyen körülmények között Argetoianu nem maradhat meg a liberális párt tagjai sorában- Kéri, van-e valakinek ellenvetése ama indítványa ellen, hogy Argetoianut a párt tagjainak sorából kizárják. A jelenlévők Bratiann beszéde ntán sorra emelkedtek fel és jelentették ki, hogy nem tiltakoznak Argetoianu kizárása ellen. Ekkor az elnöklő Bratiann Manolescu-Strungát bizta meg a határozat megszövegezésével, melynek alapján Argetoiannt a liberális pártból kizártnak tekintik. Ugyancsak kizárta a párt tagjai sorából Vasilescn Valian és Ionescu Alexandru párttagokat, akik Bratianu Gheorghe hívei. A liberális párt irodája Argetoianu kizárásáról kommünikében tájékoztatta a bukaresti sajtót. gazdasági kultúra és haladás. Meggyőződésem, hogy ha igényeinket nőm fokozzak túl magasra, — berendezések, tangazdaságok stb. terén, — hanem helyzetünkhöz mért egyszerűséggel a gyakorlatiasságot tartjuk szem előtt, megvalósítható lesz mindez, hacsak egyszer valóban hozzá is fogunk már a megvalósításhoz. Dr. Boros Béni. Bralíatm Víniila terjesztette elő a liberális párt vé^rehajtóbizottságfábasi az indítványt Árgetoianu kizárására
