Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-12 / 277. szám
XIII. ÉVF. 277. SZÁM. tv*, ^wuasa&eaeMBBMMBii ttht’ * Már csak .jg^ ,<^w#?r nap van december 21-1 g ít (íOlOZSVői! Nevezetés dátum, határkő, sorsfordulópont minden ember életében, too leivel 3,450.003 leire játszik! Főnyeremény: s Nereményck kifizetője : 1 Albina Bank! 1,000.000 Sorsolási eredményről hivatalos nyere- ményjegyzók és hírlapi lei készpénz, készpénz, készpénz. Sorsjegyek az ország minden városában kaphatók: Bankokban, piaci árusaknál, tőzsdékben, lodrisz- és más üzlethelyiségekben, ügynököknél S'b. — Sorsjegyek rehdatteetök: 117 lei előzetes beküldése ellenében: Kcrpontl SorsjegyS roda Cluj-Kolozsvár, Str. Memorandului 18 sz. — Telefon : 833, I BOBOCEI Csík nagytanácsa hivatalosan is megállapította a vármegye csődjét és a lakosság koldusbotra jutását Három memorandumot is intesselek a kormányhoz — A penzügyígaz- gató szenzációs leleplezése — Négyszáz millió lejnél töhb a nép adóssága — 3600 munkanélküli — ííegyvenhétmillsós adóemelkedés Megszüntetik a föidmívesisholát (Csíkszereda, december 10.) A Keleti Újság több Ízben foglalkozott azzal a már elviselhetetlen nyomorral, amelyben Csik vármegye székely népe tengődik. Szinte hihetetlennek hangzó adatokat sorakoztattunk fel, melyek nemcsak a gazdasági válságot mutatták be súlyos realitásokban, hanem föltárták azt a módszert is, amellyel szinte szisztematikusan tették tönkre a vármegye lakosságát. Az érdekeltek megpróbálták cáfolni is ezeket az adatokat, amelyek azonban még igy sem adhatták teljes kepét az elképpesztő valóságnak, amely sokkal súlyosabb, mint amennyire néhány cikk keretében föltárható. Abban a helyzetben vagyunk, hogy kiegészítésképpen hivatalos adatokkal igazolhatjuk állításainkat. Csik vármegye törvényhatóságának közgyűlése állapítja meg, mondhatni hatóságilag, hogy a korábbi időkben, mint tették tönkre ezt a színtiszta székely vármegyét. Államellenes csalás volt Csíkban a korábbi adókivetés. A két napig tartó közgyűlésen olyan dolgok hangzottak el, amelyek méltán országos érdeklődésre tarthatnak számot. Szenzációszámba megy például a pénzügyigazgatőnak az a bejelentése, hogy a vármegye nem számíthat azoknak az összegeknek teljes befolyására, amelyek az állami hozzájárulás címen vannak beállítva a költségvetésbe, miután Csikban az adókivetés úgy történt, — amint erről személyesen meggyőződött — hogy a pénzügyi közegek nem létező fiktiv jövedelmekre is adókat vetettek ki. Kijelentette a pénzügyi igazgató, hogy az adókivető közegeknek ilyen eljárása „államellenes csalás“. ígérte, hogy a jövőben az adókivetéseknél csak a valóságos jövedelmet adóztatják meg. Nem mindennapi eset, hogy a helyzet kényszere alatt egy pénzügyigazgató kénytelen legyen ilyen súlyos kritikát gyakorolni a pénzügyi hivatalos szervek eljárása felett. Csikvármegye költségvetése egyébként is nyomorúságosán néz ki. Majdnem húszmillió lej van előirányozva, aminek a reálitását azonban éppen a pénzügyigazgató volt kénytelen fennti kijelentéseivel két ségbevonni. Ami Csikra áll, azt el lehet mon dani jóformán Erdély összes vármegyéire, csal az ilyen szókimondó és bátor pénzügyigazgatói hiányzanak hozzá. Csik vármegye pénzügyigaz gatója azonban tárgyilagosságával és egyenes ségével a lakosság egyik legnagyobb sérelmérő rántotta le a leplet, amelynek célja az elrománositás volt. Az elro- mánositást nem lehetett végrehajtani, de a lakosságot sikerült tökéletesen pauperizálni. Természetes következmény ezután tihat, hogy a gyárak kénytelenek voltak leépíteni, miáltal eddig 3600 munkás vált munkanélkülivé, de ezrekre jut a számuk azoknak, kik a gyárakkal kapcsolatosan a faanyagszállitás, fuvarozás, stb. révén eddig szerzett keresetüktől elestek. A vármegye népe tehát teljes jövedelem uélkiil megy szembe a téllel. ! Negyvenhétmilliós adóemelkedés öt év alatt Mikor ez az elképzelhetetlen nyomor rászakadt a lakosságra, jöttek az adókivetések. Az alispán statisztikája szerint az utóbbi hót esztendőben ijesztő mértékben és évről-évre emel- ‘ kedett az adó. Amig például 1925 évben 21 millió 641.000 lej adót vetettek ki Csik vármegyére, ez az összeg az 1930. évre már 68 millió 633.000 lejre emelkedett. Ha egyéb nem történt volna is, ebben a számban már benne van az egész nép tragédiája. A gazdasági helyzet természetesen sokkal ijesztőbb százalékkal romlott le. Az iskclaépitési kényszerek, másféle taxák, büntetéspénzek, stb. ezeken felül nehezednek rá a lakosságra. Nincs az a véres verejték, amely ezt az elviselhetetlen terhet ki tudná birni. Érthető tehát, hogy az éveken keresztül lefolytatott kulturális és pénzügyi inkvizíciók a vármegye népét tökéletes csődbe és kétségbeesésbe kergette. A memorandum a felsorakoztatott ijesztő számok alapján arra kéri a kormányt, hogy vegye pártfogásába a csíki fakereskedelmet és állattenyésztést. Gondoskodjék a közmunkákról, nyújtson olcsó törvényes hitelt és vegye revízió alá az adóalapokat. Agrárbajok, óvodaépitési kényszer, és a földmivesiskola megszüntetése. ' A megyei tanács elhatározta továbbá, hogy memorandumba foglalja az a gr ár kisajáti fásoknak azokat a szembetűnő visszásságait is, amelyek Csikban a kisexisztenciák egész tömegét tették tönkre. Nyomatékosan felhívják az illetékes miniszter figyelmét arra a körülményre, hogy a legutolsó kis községben is öt-hatholdas területeket sajátítottak ki kisemberektől sporttelepek céljaira. Természetesen sporttelepet nem csináltak, hanem ezeket a földeket csendőrök és mások használják. Egy harmadik memorandumról is döntöttek, amely a vármegye lakosságának egy újabb nagy sérelmét igyekszik kivédeni. Ismeretes ugyanis, hogy a közoktatásügyi kormány rá- kényszeriteíte a községeket óvodák építésére és fenntartására. Ez olyan újabb megterhelés a népre, amelyet képtelen elviselni. Az óvoda- kényszerrel szemben tehát a közgyűlés memorandumban fogja kérni a kormányt, hogy mentesítse a községeket ezektől az újabb kiadásoktól és szüntesse meg az óvodakényszert. Végül az alispán javaslatot tei’jesztett elő, amely szerint megkeresi a földmivelésügyi kormányt, hogy miután tervbe vette, hogy 1931 január elsejével megszünteti a Csíkszeredái állami földmivesiskolát, azt szervezze át a következő évekre téli kurzussá, hogy ezáltal a csíki székely gazdák gyermekei hozzájuthassanak mezőgazdasági kiképzésükhöz. . . HEGYEM §ár az j&ähenaeura ALMANAC 150 oldal, sok képpel annak, aki portóra bélyegben 10 leit beküld, vagy 100 leiért könyvet vesz és e hirdetésre hivatkozik. B KÖNYVKERESKEDÉS CLUJ-KQLQ/SVÁR. A közgyűlés másik szenzációja dr. Pittner kor virágzó iakereskedelmet teljesen tönkretette. Az agrárreform, a Magánjavak elvetcle. Árpád szubprefektus memoranduma volt. A mult megyei tanácsülés ugyanis megbizta dr. Pittnert egy ilyen memorandum készítésével, aki derekasan meg is felelt a belehelyezett bizalomnak. Komor számadatokkal bizonyítja be azt a gazdasági csődöt, an*3lyben a vármegye haldoklik. Rámutat az értékes tanulmánynak beillő munka, hogy a vármegye lakosságának négyszázmillió lejnél több az adóssága. Legalább is ennyire rúg a kihelyezett kölcsön. A gazdák azonban még a kamatot is képtelenek fizetni éSvigy a magán vagyont az elárverezés veszélye fenyegeti. Ismerve a csiki viszonyokat nem nehéz kitalál ni. hogy négyszázmillió lejnek a behajtása a vármegye lakosságának nagy többségét juttat ná koldusbotra. Kemény sincs rá egyelőre, hogy a nép ettől a hatalmas tehertől megszaba dúlhasson. Az általános pénzügyi nehézségek mellett, amelyeket az egész ország érez, az adó és más közterhek a mindennapi kenyeret is fölemésztik. Alig gondolhatnak tehát arra a lakosok, hogy a rájuk súlyosodé bankkölcsönöket is törleszthessék. Ehhez külön keresetforrásokra volna szükség, amelyek azonban teljesen bedugultak és beállott a gazdasági pangás. Az ai- ispán értékes tanulmánynak beillő memoran duma rámutat a fakereskedelem teljes csődjére (% az állattenyésztés leromlására. Csíknak pedig ez volt a legfőbb kereseti forrása. A mező gazdasági termelésugyanis arra sem elég, hogy a lakosság szükségleteit fedezze. Az uj erdőtörvényre támaszkodó hatósági eljárások és az er dőknek a lakosság kezéből való kivétele az egy- a közbirtokosság munkájának megbénítása, megkoronázta azt a magyarellenes munkál, w \í % yfSzenzációs slitő-Spastí újdonságok s „Gazda cipó", olcsó, táp- és vitamin-dus, alig sózott. Ára 3 lei. Finom vajas-îsiflâ 1 lei. Mákos rollni 3 lei. — Kaphatók a készítőnél: Katona sütöde főüzletében, Cluj-Kolozsvár, Calea Victoriei 14 és a fióküzletekben: Strada Memorandului 20. Calea Regele Ferdinand 32. Strada Regina Maria 27. BBnBSBBBaBHraKSSi Iff « vf* >&• %-f 400 millió lej adóssága van a népnek