Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-01 / 268. szám
Z1I1. ZVV. 368. SZÁM. i^*Par/T 1 QrjO mtrro — rc/Aáf <ús A abó nr/no. ároA rvA<M AaAäk óra/ Fofc N A/eNrrrá écrrfoj AaoZ?s& o/fönt/cfraJári Kf. Na.umcmn c Vt. Ne.ltman rz ’-nAaciruAázr. P/afa í/ni'rcr.z w&NeJJrrranrr esi k||Acz6áPoA<jA\ ^^öNarTe/öAaÁ VStNeumanrz c I ^SuNzpJiófoAn ff ‘art/ái >/<tz /■/ ■j'ru// ‘ar/ój laA/c ható ki pártjuk szempontjából. Ilyenkor a papoknak inteniők kell pártjukat az eltévelyedéstől és az evangéliumot kell hirdetni, a mindenki javára való együttműködést. Miron Christea statisztikája. Nagy érdeklődéssel hallgatta a szenátus a volt régens patriarcha beszédének azt a részét, amelyben az orthodox egyháznak a többi egyházakkal szemben való helyzetét hasonlította össze. A régebbi időben csak az lehetett román állampolgár, aki az orthodox egyházhoz tartozott. A háború óta kisebbségi egyházak kerültek az országhoz, nyilvánvaló, hogy az államnak ezekkel szemben, mint jó anyának kell szerepelnie. A helyzet azonban az, hogy a mai Romániát főként az crthodoxok munkája teremtette meg és Marasostinél orthodox katonák estek el az egyesülés eszméjéért. Méltányos tehát, hogy az orthodox egyház, ha nem is nagyobb, de legalább is egyenlőbb mértékben részesüljön az állam támogatásában. Az állami támogatásból szerinte az orthodox egyház egy hívőjére 70 lej esik. mig ugyanez az összeg a görögkatbolikupoknál 100 lej, a reformátusoknál 105, az unitáriusoknál 164 és a mohamedánoknál 101 lej. Csupán a római katkolikusolmak van rosszabb helyzetük, mint az orthodox egyháznak, Sándor József megjegyzi, hogy az a statisztika, amelyet Miron Christea a reformátusokra használt, nem felel meg a tényleges helyzetnek, amennyiben az ott feltüntetett számnál legalább 200.000-rel több református van. Felekezeti harcok rémképe. Miron Christea miután megállapítja, hogy az orthodoxok türelmesek, hangoztatja, hogy 13 millió hivő nevében beszél s szükségesnek látja rámutatni, hogy az ilyen egyenlőtlen elbánás elégedetlenséget okoz, ami forrongásokra vezethet és az ég őrizzen attól, hogy felekezeti harcok jöjjenek. A kormány kötelessége az egyenlőtlenséget megszüntetni. Hossu görögkatkolikus püspök bejelenti, hogy a beszédre és a benne adott számadatokra részletesen fog válaszolni. Miron Christea replikázik: Tizenhárom- millió orthodox hivő van és egymillió 300.000 görögkatholikus. A görögkatholikusoknak öt püspökségük van, ennek megfelelően az ortho- doxoknak ötven püspökük kellene legyen, tehát harminckettővel több, mint jelenleg. Milyen helyzet az, amikor az egyik portáról ö. ekével mennek ki szántani és a másik porté ról csak eggyel. A szathmári rórpai katolikus püspökség számára. A CarfuiTi Leuocs iesiiritja és lehullásit]* a pattanásokat s helyükön fehér ca finom bort hagy. Megnyugtató, fertőtlenítő és használatól kezdve be- heggedést idéz elő. Mint hathatós gyógyszer állta ki a próbát az egyenek ezreinél, akik eveken it áldozatai vei tafc az ekcémának, bomornek. pattanásoknak, furunkuiuseknak, kclcvényeknck, kiütéseknek, csalánkiütéseknek, hólyagzasoknak. aranyereknek, vlszketegségnck, rühnek. Uryognak, kipállásoknak, bőr-ingerlékenységnek, nergese- désrtek, koszosodásnak, úgyszintén sebeknek, l . . a •— I .. 1 I-, M I f I \ t n |P _____________ T-gja*',U‘VU BVWVIH.V.» I vágásoknak, karcolásoknak, felhorzsolődásoknak, saigásoknak, égési sebeknek, stb- Ara... számadataira hivatkozik és azzal hasonlítja össze az orthodoxok helyzetét. Gyárfás Elemér: Ez csonka püspökség! I A szónok reámutat arra, hogy neki, mint püspöknek kétmillió hive van, akiket tulajdonképpen tiz püspöknek kellene vezetnie, más egyházakkal való összehasonlításban. Mennyi hivatal, mennyi adminisztráció kellene ide igazság szerint. A görög katolikusok espereseit veszi számításba és megállapítja, hogy az ortodoxoknak 550-el több esperesük kellene, hogy legyen. „Az elnyomás alatt..." Hossu: Ezt az állapotot idegen uralom alatt harcoltuk ki magunknak és akkor átütöttük föl püspökségeinket, esperességeinket és paródiáinkat. Gyárfás: Az elnyomás alatt Miron Christea dicsérendőnek tartja, hogy más egyházak is szervezkednek, ezt a példát követniök kell az ortodoxoknak is. A római katolikusoknál 751, az evangélikusoknál 840, az unitáriusoknál 430 e a mohamedánoknál 520. Hátrafordul Niemercverhez és megkérdi, hogy hány lélek esik egy rabbira. Niemerover szórakozottan mondja: — Tiz lej esik egy lélekre. (Nagy derültség.) Ezeknek az adatoknak megfelelően — folytatja Miron Christea — az ortodoxoknak 12.000 pappal kellene rendelkezniük. Miért legyenek az ortodoxok mostohább fiai az államnak, mint például a mohamedánok? Az ortodox egyház ügyében a kormánynak meg kell tennie kötelességét. Ezután Geicn szenátor beszélt a gazdasági helyzetről s párhuzamot von a régi Románia gazdasági helyzete és a mostani viszonyok között. Humorba fullad! Solomon Magyar Párt« ellenes támadása a kamarában A kamarában napirend előtt Mirescu szocialista felhívta a munkaügyi miniszter figyelmét arra, hogy a betegsegélyzőpénztárak nem működnek a törvényeknek megfelelő módon és a munkások százai nem részesülnek megfelelő orvosi kezelésben. Franasovici liberális arra kéri a kamara elnökségét, hasson oda, hogy az uj részleges választásokat minél előbb Írják ki. Ezután Mironescu miniszterelnök beterjesztette az álláshalmozások meg« szüntetéséről szóló törvény javaslatot. Napirenden Solomon udvarhelymegyei képviselő szólott hozzá a felirati javaslathoz. Az ország inasztikus problémáit igyekezett fejtegetni és azt igyekezett kimutatni, hogy Maniu milyen konzekvens volt a Károly kérdésben. Jorga: Nagyon kényes dolgok ezek képviselő ur, amelyek jelentősége mindkettőnk kompetenciáját túlhaladja. A kamara tagjainak egy része elérti Jorga finom gunyját és a közbeszólást derültséggel fogadja. A szónok ezután a kisebbségi kérdésről beszél és azzal vádolta a Magyar Pártot, hogy irredenta politikát folytat. Tiltakozott a népszövetségi panaszok rendszere ellen. A Magyar Párt szerinte kerékkötője a kiengesztel ődés és közeledés politikájának- Mint ideális kisebbségi politikus Réthy udvarhelyi polgármestert említette meg. Támadta ezután az erdélyi zsidóságot is, amiért magyarérzelmü. Végül a liberális párt helyzetével foglalkozott, amire válaszul a liberális képviselők mosolyogva kimentek a folyosóra. A következő szónok Radaceanu szocialista képviselő volt, aki főként a kormány gazdasági politikájával foglalkozott, Megáüapitotta, hogy a kormány egykori programjából csaknem semmit sem valósított meg. Madgearu: Megtettünk minden lehetőt. Igénybe vettünk minden eszközt, amellyel a mai viszonyok között rendelkezni lehetett. Radaceanu végül kijelenti, hogy nincs megelégedve a kormánypolitikájával, bizalmat nem előlegezhet számára és igy a felirati javaslatot nem fogadja el. Csőd a Balkánon — írja egy angol . ........ közgazdaság! folyóirat \ gazdasaga válság >ka nem a gabonaárak csökkenése, hanem a rossz pénzügyi politika (London, november 29.) A New Statesman cimü angol folyóirat „Csőd a Balkánon“ címmel cikket közöl, amely nem a legjobb színben állítja be a délkeleteurópai államok, különösen Románia és Jugoszlávia gazdasági helyzetét. A lap szerint a gazdasági k-nzis oka ezeken a területeken nem annyira a mezőgazdasági termények árának csökkenése, mint inkább a rossz pénzügyi és gazdasági politika, a súlyos idóterhek és a hitel drágasága. Romániában és iugoszláviában kétannyi tábornok van, mint ékiául Franciaországban. Jugoszláviában még a kormány sem tudja a függő adósságok pontos összegét, mivel az egyes minisztériumoknak joga van arra, hogy a maga hatáskörében kötvényeket bocsásson ki. külföldi kölcsönök, nem nagyon mozdítanák ki a gazdasági helyzet javulását. Keleteuró- pábaa a józaneszü emberek a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése után áhítoznak, a győztes nacionalizmus jelenlegi hangulata mellett azonban nem igen van kilátás arra, hogy ez a meggondolás reális utat találjon magának, fr»»»-»»» Perzsia lemond az Ararat« ró! Törökország1 favára (London, november 29.) A Reuter távirati iroda konstantinápolyi jelentése közli azt a beavatott forrásból származó hirt, hogy a Perzsia és Törökország között hónapok óta folyó tárgyalások során sikerült megegyezést létesíteni. «Eszerint Perzsia beleegyezik abba, hogy az Ararat környéke török fennhatóság alá kerüljön és elfogadja a felajánlott török területet cserébe az Ararátért. A Daily Telegraf diplomáciai levelezője szerint a területek átadása most már rövid időn belül várható.
