Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-22 / 260. szám
1777. ÉVF. m- SZÁM. >!■! .............* "» H 9 stÉtusplés a pispiajinlási jog visszaadását béri a pápátál Éjszakai ülésen tárgyalják az iskolák átcsoportosításának kérdését - „Csak kényszerűségből beszélünk a leépítésről!“ — mondta Hínléder Fels Ákos ■ ■«•llUigl i vn«i«ti ( Gyors enyhülést, biztos gyógyulást hoz a SIKOHAIT Olcsó, Jóízű, tápláló, malátás készítmény (Kolozsvár, november 20.). Ismét összeült az erdélyi római katholikus státusgyülés, hogy megbeszélj© égető kérdéseit s az évről-évra fokozódó érdeklődés, mintha csak a tradicionális múltú ert’délyi katholikus egyház felett gyülekező fellegek egyre súlyosabbá válását mutatná. Minden évnek meg vannak a maguk nagy problémái. Az idén a status uj szervezeti szabályzat tervezete került a plenum elé és ennek kapcsán, azok a kérdések is szőnyegre jutottak, amelyek oly sokat foglalkoztatták mostanában a katholikus közvéleményt. A státusgyülés keretében különösen' a státus püspökid jelölési jogának felelevenítése állott az érdeklődés homlokterében- Ennek napirendre tűzéséire is a viszonyok kény merítették a katholikus státus nehány vezető emberét, akik abból a meggondolásból, hogy a magyar püspökök kinevezésénél a kormány is szerepet kapott és bizony többségi részről nem sok jóindulatot tapasztalt az erdélyi magyar katholikusság, gondoskodni kívántak egy olyan megoldásról, amely az erdélyi 400.000 magyar katholikus hivő kívánságait juttassa el alkalomadtán a szentszék zsámolya elé. A kérdés körül volt ugyan vita, azonban a közgyűlés végül lelkesen tette magáévá Gyárfás Elemérnek erre vonatkozó előterjesztését s mindössze annyi változtatást eszközölt az eredeti javaslaton, éppen Gyárfás prepozíciójára, hogy ertwonaitko'zó kívánságát külön határozatba foglalta és nem a szervezeti szabályrendeletbe foglalta bele. Nagy érdeklődés kisérte a státusgyülést megnyitó püspöki beszédet is, amely sok aggodalom eloszlatására volt alkalmas- Majláth püspök meg- állapiitotta, hogy a konkordátum életbeléptetése seírímiféte káros következménnyel nem fog járni aa erdélyi katholikusságra nézve és rendkívül me- legbangon emlékezett meg Fiedler nj temesvári püspökről, akinek jüspöki munkája elé _ amint mondotta _ a legnagyobb bizalommal kell nézni. A státusgyülés nagyszámú egyházi és világi résztvevői már tegnap reggel Kolozsvárra érkeztek, hogy részt vegyenek a Majláth püspök elnöklete alatt megtartott bizottsági ülésen. Ma reggel a státusgyülés a piarista témplom- ban megtartott Veni Sanete-val vette kezdetét, utána a státusgyülés tagjai testületileg felvonultak a római katholikus gimnázium dísztermébe. Az egyházi és világi képviselők, valamint az érdeklődő közönség teljesen megtöltötték a nagytereim padsorait. Majláth püspököt. Haller István gróf vezetése alatt küldöttség hívta meg a gyűlésre. Az ősz püspök elfoglalta, az elnöki széket és mellette az emelvényen Jósika Gábor báró, Matskássij Pál világi elnökök, valamint Balázs András dr. előadó foglaltak helyet. Feszült figyelem mellett mondotta el ezután Majláth püspök következő megnyitó beszédét: Majláth püspök az erdélyi katolikussá^ problémáiról. Mélyen tisztelt státusgyülés! Szeretett papjaim és híveim! Római zarándoklatomból szerencsésen visszatérve, liálatelt szívvel hozhatom a mélyen t. Státusgyülés tudomására, hogy Szentséges Atyánk, akit az isteni Gondviselés piszéméit világraszóló nagy koncepcióknak keresztülvitelére, a legteljesebb egészségnek örvend, úgyhogy saját állítása szerint már évek óta nem érezte magát olyan jól, mint a lefolyt esztendőben, mely alatt orvosi kezelésre nem is volt szüksége. Ezt örömmel állapítom meg azon riasztó hiréknek helyreigazítására, amelyek világszerte, sőt magában Rómában is elterjedtek a Szentséges Atya súlyos betegségéről. Hosszú türelemmel és kitartással sikerült a katolikus Anyaszentegyh áznak helyzetét Romániában is biztosabb alapokra fektetni; s midőn a konkordátum végrehajtása utolsó stádiumába érkeztünk, megállapit- Jiajuk, hogy az erdélyi ősi egyházmegye szétdarabolásának hírei hála Istennek, nem valósultak meg s a maga teljes épségében és egészében megmaradt. Â váradl egyházmegye sem szűnt meg, hanem a Romániához csatolt része a szatmári egyházmegyével aeque principa- liter egyesittetett, úgyhogy mindegyik megtartotta önállóságát, külön székesegyházzal, káptalannal, papnevelővel és egyházi intézményekkel. Az egyesült egyházmegyéknek püspöke Fiedler István, kinek múltja, eddigi feddhetetlen papi élete, erős jelleme és szelid, mindenkit megnyerő modora biztosítanak arról, hogy az átmenet nehézségeit és a nemzetiségi nehéz kérdéseket bölcsességgel, tapintattal s igazságossággal fogja megoldhatni. Püspökké szentelésén, amely december 7-én, advent 2, vasárnapján lesz Nagyváradon, magam is részt fogok venni és a Státus képviseletét is kívánatosnak tartom. A temesvári uj egyházmegyének püspökét ismerjük mindnyájan, s azért azt javasolom, hogy mindkettőjük kinevezése alkalmából fejezze ki a Státusgyülés örömét és irántuk táplált bizalmát. A legutóbb tartott bukaresti püspöki tanácskoz- mányunkban örömmel tapasztaltam, hogy az ott összegyűlt mindkét szertartásu egyházfők egymásnak kölcsönös megbecsülésében és a nagyon komoly és vészterhes időkben oly kívánatos egyetértésben igyekeztek a katolikus Anyaszentegyház közös, nagy érdekeit előmozdítani. Elsősorban igyekeztünk az államsegélyes papi állások egvnémelyike beszüntetésének veszélyét elhárítani, ami a vezetőkörök jóindulata folytán remélhető is. Mindenki belátja, hogy a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben mindenkinek kötelessége az államháztartásnak további, zavartalan működését áldozatokkal is lehetővé tenni, de a méltányosság és igazságosság keretein belül. Midőn ezt a készséget látjuk a vezető körökben, annál fájdalmasabban esik a tapasztalat, hogy közülünk is akadhatnak olyanok, akik kicsinyes szempontokból a jónak útját állják, amire ma a’lelki és anyagi ínség és elkeseredés korszakában kétszeresen szükség volna. így alaptalan ráfogásokkal akadályokat gördítettek a Szociális Testvéreknek Bukarestben való működése elé, ahol ezrével vannak veszélyeztetve (a mi székely leányaink) épségükben és erkölcseikben. De Székelyudvarhelyen is megakadt az ápoló apáca nővéreknek a vármegyei közkórházban való. áldásos működése, mert a lakosság számarányához képest az ápolónők felének protestánsnak kellene lennie, mintha veszedelmet jelentene a lélekre az, hogy valamely más vallásu testvérünk a halálos veszedelemben és betegség kínjai között visszakivánkoznék az ősi Anyaszentegy- házba, amely nyugodt és boldog kimúlásában benső meggyőződése szerint segítségére lehetne. Remélem, hogy a népünket fenyegető nagy veszedelmek ismét közelebb fognak minket hozni egymáshoz, úgyhogy tőlünk telhetőleg igyekezzünk karöltve a szociális bajokon segíteni és a veszélyeztetett vallásos életet mélységesebbé tenni, Ezen jobb jövő reménységében kértem a Státusgyülés tagjaira Istennek segítő kegyelmét, hogy üdvös elhatározásokra és a kölcsönös szeretet mélyítésére vezessen. A nagy létezéssel fogadott elnöki megnyitó után Balázs Ferenc beszámolt arról, bőgj' az igazoltatás rendjén. 78 világi és 45 egyházi státus-tag megjelenését, vették számba. Előzőleg még a jegyzői teendők ellátására a püspök Balázs Ferenc kanonokot és dr. Inczéfly Joksman Ödönt kérte fel. Majláth püspök előterjesztésére üdvözlő táviratot küldtek a pápának és a királynakEzután Fejér Mihály dr. ismertette a tizénél ü« bizottságnak előterjesztéseit. Indítványára, kimondotta a. gyűlés, hogy három egyházi és négy világi tagsági helyre ,a választásokat a délutáni órákban .ejtik meg. Majláth püspök örömmel csatlakozod a bizottságnak ahhoz az előterjesztéséhez, hogy a Nagy Szent Gergely pápai érdemrenddel kitüntetett Jósika Gábor báró, Bdtegli Miklós, valamint a pápa házi1 prelátpsává kinevezett Balázs András státusi előadó, a 25 éves írói jubileumát ünneplő I\ Jónossy Béla és a számtanácsosi rímet- kapott Thuróezy Albeütt©! szémben a gyűlés me- j leg jegyzőkönyvi elismerését fejezze ki. Gyárfás Elemér Javaslata a Státus püspök jelölési jogának felelevenítéséről Ezután került sok a voltaképpeni napirendre, a szervezeti szabályrendelet tervezetének általános vitájára. Fejér Mihály dr. ismertette a tizenötös bizottság erre vonatkozó javaslatait. A bizottság több szakasznál ajánlott lényegbe vágó módosításokat. így a harmadik szakasznál azt javasolta, hogy a rendkívüli közgyűlést végszükség esetién az ■igazgatótanács is egybehívhassa. A bizottság részletesen foglalkozott még Pál Gábor dr. igazgató- tanácsosnak azzal a prepozíciójával is, hogy az egyházközségi autonómia része legyen a státus autonómiájának, valamint Gyárfás Elemér dr.-nak a püspökkijelölésre vonatkozó javaslatával. Gyárfás Elemér történelmi adatokkal bizonyította be, hogy a püspöki szék megüresedése esetén a státus a múltban. állandóan gyakorolta ezt a jogot, egészen 1827-ig. amikor Kovács Miklós püspök kinevezésénél a kormány erre neun volt figyelemmel, mit azonban a státus akkor nyomatékosan kifogásolt. „Mivel . _mondja Gyárfás javaslata__az erdélyi egyházmegye papsága és világi hívei a legmélyebb és legsúlyosabb aggodalommal tekintenek a jövő elé s ezeknek az aggodalmaknak legfőbb oka éppen az a bizonytalanság, mely széküresedés esetén az egyházmegyére várakoznék, ezért az egyházmegye papságának és híveinek bizonyos mértékben kifejezésre kell juttatniok óhajtásaikat a szentszék és a román kormány megegyezése alapján kinevezendő főpásator személyére nézve. Ha történelmi alapja nem. is volna e kívánságnak és szerzett jogokra nem is hivatkozhatnánk, akkor is speciális helyzetünk és híveink lelki békéje érdekében fel kellene állítanunk ezt a követelést.“ Gyárfás Elemét külön paragrafusként kívánta a püspökkijelölési jognak a szervezeti szabályzatba való felvételét, de a tizen- ötös bizottság tárgyalása rendjén azt a prepozíciót terjesztették élő a közgyűlésnek, írogy ne a tervezetbe illesszék ezt a kívánságot, lie, Iranern külön határozatként juttassák el a szentszékhez. A javaslat szerint a megüresedett püspöki méltóságra három olyan érdemes személyt kandidálhat és prezentálhat a státusgyülés a szentszéknek, akik mindenben megfelelnek a kánonjog feltételeinek. Ezután vita indult meg a tizenöté« bizottság előterjesztései fölött. Bózs®, József dr., Péter Antal, Fejér Gerő szólaltak fel. Olyan aggodalmak is felmerültek, hogy az igazgatótanácsnak a státus- gyűlés összehívására vonatkozó joga csotjbfflaná a püspöki tekintélyt*- Gyárfás Elemér azt a módosítást ajánlja, hogy az igazgatóanáes ne rendkívüli, hanem csak rendek közgyűlést hívhasson össze végszükség esetén. Gyárfás Elemér is helyesli, hogy az egyházközségi autonómia beleáliesz tessék a szervezeti szabályzatba. Almi a püspökkijelölési jog visszaállítását, illetve az erre vonatkozó kívánságnak a szentszék elé való juttatását illeti, erre nézve ő már belenyugodott abba, hogy a kérdést ne a
