Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-22 / 260. szám
4 XIII ÉVF. 260• 8ZÍM. JRJ3 Akar Ősi |ó gépselysneft dolgozni ??? Akkor vegyen Q 1 B £ CD a Gtttermann gépselymet Flépyiselet egész Famäniäba: Etnanuei Wisner, Bucureşti, Eoiitard Maria No. 8. szeoitazéki szabályzat keretében, hanem külön határozatként oldja meg a statusgyülés. Hogy azonban mégis valamelyes nyoma legyen az annakidején szentesítendő szabályzatban, annak az egy mondatnak felvételét javasolja, hogy „a statusgyülés gyakorolhassa mindazokat a jogokat, amelyeket a régi szokás alapján gyakorolt.“ Ezután isimerteti a maiga történelmi jogokra támaszkodó propozició- j'át. Szavait azzal fejezi be lelkes éljenzés közepette, hogy ezt a tíktéfuálmi jogot- a státuson ülés nem adhatja fel. Egy kis vihar. Szalag Mátyás sepsiszentgyörgyi plébános meglehet ősén feszült atmoszférában azt próbálja bizonyítani, hogy világi testületnek nem lehet joga a püspök személyének kijelölésére. Erre szerinte a kán on jog nem ad alapot. Paál Árpád: Pop Ghitának szabad, nekünk nem? Szalag: Ez véletlon, Paál Árpád: Nem véletlen, intézményesem benne* van a konkordátumban. Majd Paál Árpád Szalay ujiabb ellenzéséire azt jegyzi meg, hogy Svájcban választják a püspökötSzalag Mátyás nagy zaj közben azt fejtegeti, hogy az egyházközségek nem lehetnék vonatkozásban a javasolt módon a státussal. Paál Árpád: Akkor a levegőben lógnak! Szalag Mátyás azt hangoztatja, hogy az a sajnálatos efect is előfordult, hogy más vallásuak is kritikát gyakoroltak a kinevezett püspökökkel széniben. Gyárfás Elemér: Vagyunk olyan jó batholiku- sok, hogy visszautasítsuk az illetéktelen beavatkozást ! Yorbuchwi' Adolf nagyszebeni apát a státus autonómiájáról beszélt, de ezzel kapcsolatban felhozza azt, hogy a határozatokhoz amúgy is szükségei a püspök szentesítése. Ö bízik abban, hogy akárkit is fognak püspökké kinevezni, az nem fog szembe helyezkedni 400.000 erdélyi hivő kívánságával. Aggodalmasnak tartja a püspökjelölést azért, mert a püspöki méltósággal összeférhetetlen kor- teskedélsre adhat alkalmat.. Pál Gábor aggódik a jövő miatt. Pál Gábor dr. annak tulajdonítja a Szalay Mátyás felszólalását, hogy nem élt régebben Erdélyben és nem ismeri autonómiánk múltját. Ezt az autonómiát minden erőből védelmezni, nem pedig megnyirbálni kell. Mondja ki a statusgyülés, hogy a szabályzat megalkotásának jogát kebli ügyinek tekinti és mikor a kormányhoz felterjesztik, netn jóváhagyást, hanem csak tudomásvételt kér. Azokra a megjegyzésekre, amelyek a püspöki tekintélyt féltik, kijelenti, hogy sohasem igényelt a státus számára olyan jogokat, amelyék érintik a püspök jogait- Az az aggodalma azonban fennáll és ennek kifejezést is kell adnia, hogy a jövőben leihet olyan püspök, aki magyar iskoláink kérdését oppor- tumtással kezdi. Nem bizhatjuk katholikus magyar gyermekein kot sorsukra. (Óriási taps.) Utal arra, hogy a jasii papnöveldében magyarellenes szeHem- ben növelik a csángók jövendőbeli papjait. Majd a Az Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent müvek megrendelhetők a „Keleti Újság" könyvessSályölél. A könyvtár legújabb sráma : SEBESI SAMU, RIGA. az elhunyt kiváló erdélyi iró cimüromántikus regénye, — amelyet Kovács Dezsőnek a szerzőről irt színes isu-.erteiese vezet be. A ctiszes kiállítású kötet ára: csak 60 lei. statusgyülés összehívásának jogáról beszél. Jöhetnek idők, amikor a püspököt akaratán ldvü'l eső odrok, vagy célszerűségi okok arra bírnák, hogy ne hivja össze a státusgyülést. Az egyházközségi autonómia beállítása a szervezeti szabályzatba minden szempontból kívánatos szerinte. Azt a reményét fejezi ki, hogy nemzeti ügyekben a státus gyűlés tagjai között sohasem merülhetnek fel ellentétek. Felemlíti, hogy száz éven keresztül egy törvénytelenül kinevezett bizottság intézte a Státus ügyeit. Tehát szomorú precedensek már voltak. A híveknek és ,a papságnak együtt kell védolmezniök mindazt, ami szent előttünk- (Lelkes éljenzés.) Szalay Mátyás viszontválasza ntán Vorbuch- nftr Adolf szólal fel ismételten, majd Gyárfás Elé- mér ék Jaross Béla. rövid beszédei után a közgyűlés általánosságban elfogadta a szervezeti szabály- rendelet tervezetet és megkezdte annak részletes vitáját. Délután tovább folytatják a szervezeti szabályzat részletes tárgyalását. DV. Fejér Gerő felszólalása után Szilágyi Márton és Bocskor Ferenc, mint a tanítóság képviselői kérik, hogy a státusgyülési tanító tagok létszámát tizre emeljék feh Gyárfás Elemér dr. hozzájárult a tanítók kéteséhez s csupán azt a javaslatot fűzi még hozzá, hogy minden ötven tanító egy képviselőt küldhessen a státusgyülésre. A patronatei jogról szóló résznél -Gyárfás Elemér dr. módosítást terjeszt elő. Elismeri patronatei jogát annak a nehány régi előkelő családnak, amelyek hosszú idők folyamán támogatták a katholikus ügyet, illetve iskolát és templomot. Pál István hasonló javaslatot terjeszt előKisebb vita keletkezik az egyházi javak ellenőrzéséről szóló szabályzati intézkedésnél. A státus- gyűlés azonban elfogadja azt a javaslatot, amely r Éjszakába nyúló vita í Rózsa József a t izén ötös bizottságnak e kérdésben hozott határozatát olvassa fel, amely szerint az átcsojpoTtősitásra csakis akkor kerülhet sor, hogyha először ia Csíkszeredái főgimnáziumnak és a. kézdivásarhelyi tanítóképző intézetnek é's az amellett működő iskolának nyilvánossági joga biztosítva vanA következő szónok TI inléd or Fals Ákos. Ful- jmimáns beszédet tart az iskoláié átszervezésével kapcsolatban. _ Az emberi lét egyik legnagyobb tragédiájának vagyunk a szenvedői, _ kezdi beszédét __ a történelem itélőszéke előtt kell számolnunk azért, bőgj- a XX. században a kultúra és a tudomány korszakában le kell építenünk iskoláinkat. Első kötelességünk 'annak a megállapítása, hogy ezzel a kérdéssel csak a külső kényszer hatása dkett foglalkozunk. Azért, amiért nem bírtuk fenntartani meglevő összes kultúrintézményeinket, a megszüntetéseket csak ideiglenesnek jelentjük ki ék ebbe ne,m nyugszunk bele soha. Az a kötelességünk, hogy megvédj ük bástyáinkat, amelyek a kultúrát képviselik s ez pedig az, hogy az utolsó pillanatig harcolnunk kell azéirt, hogy egyetlen e(gy se essen el. Bár, _mondotta __ az udvarhelyi gimnázium megszüntetéséről nincs szó, mégis foglalkozni kell a gimnázium problémájával. Hangsúlyozza, hogy Ud- vapbelymegye valósággal túl van már az anyagi tönk szélén. A közönség olyan nyomorban él, hogy nem képes áldozatot hozni gimnáziuma érdekében. Részletesem foglalkozik az udvarhelyi intézet jelentőségével, amely, úgymond, a székely anya szivében. fekszik. •Végül azt:az indítványt terjeszti elő, hogy a megmaradó három gimnázium között ott legyen a székelyudvarhelyi isDr. Nagy Lajos, Orbán János'székolykori:sztíri esperes, Dó bős. Ferenc (Tr. és Fái István hasonló szellemben beszélnek. kimondja, hogy a gyűlésnek jogában áll as egyházi javak kezelését ellenőriem. Dobos Ferenc dr. a tanárok óhajainak ad kt- iegezést. Hinléder Fels Ákos dr. is támogatja a javaslatát. Gyárfás Elemér dr. kifejti, hogy a tanügyi személyzet és a státus tulajdonképpen egy, hiszen az oktatók is tekintélyes számban vannak képviselve. Balázs András dr. a státus tdxerbiróképeoaé- géröl beszél és elmondja, minden leheltőt elkövetnek* a tanügyi kar fizetésének rendes folyósításáért. Veszélyben az államsegély. Majláth püspök megemlíti, hogy az államsegély- ki van utalva ugyan, mindezideig azonban nem fizették ki s a napokban a miniezterhuntól olyan értesítőiét kapott, hogyha főtyő év dev Staber végóig föh nemi ve\szik az államsegélyt, a jövő évién mái* nem fizetik ki- Aaaal a kéréssel fordul a magyar parlamenterekhez, hogy sürgessék meg az államsegély kifizetését, mert ellenkező esetben könnyeit veszélyeztetve van >a kiutalt összeg is. A választások. Dr. Bitoy Árpád felszólalása után Majláth püspök a szeff-vczeti szabályzat elfáradását emm- ciátja. az ajánlott módosításokkal majd az igazgatótanácsi tagokat választják meg. A következő három évre az egyházi rendből megválasztották: Zömöm Dánielt, Incze Domokost és Hirschler József dr.-t, mig a világiak rélszéről Gyárfás Elemér dl'., Urmápczy Jeromos, Tóth Balázs és Hevesi József kerültek belé az igazgatótanácsba. Majláth püspök Isten áldásait kérte az igazgató tanácstagok munkájára. Ezek után a róm. kath. középiskolák átcsoportosításának kérdésére térnek át. íz iskolák leépítéséről DcUroczfi Béla (Brassó) kéri, hogy a státus- gyülés tagjait részletesebben világosítsák fel a státus anyagi helyzetéről, mart csakis azután Határozhatnak az iskolák átcsoportosítása ügyében. Báró Szentkejrcszthy Béla talpraesett beszéd keretében mondja el, hogy az összes gimnáziumokra szükségünk van. Ha leépítjük iskoláinkat, soha többé nem kapjuk vissza egyiket som. At, átszervezés és leépítés ügyében véleménye szerint n,cm lehat most dönteni. Javaslatot tesz, hogy a parlament erek mindent kövessenek el az iskolák nyilvánossági jogának megszerzése érdekében. Vggül javasolja, hogy az iskolaikérdésbcn egy tavasszal összehívandó statusgyülés határozzon. Dr. Balázs András reflektál az előbbi felszólalásokra és felvilágosítással szolgál a státus anyagi helyzetéről, amely úgymond sürgeti az iskolák átszervezését- Az igazgatótanács is hosszú lelki vívódások után volt kénytelen a státusgyuléstől az átcsoportosítást kérni, de itt arról vau szó, hogyha nem történik inéig az átszervezés, összes girtVná- ziumoimkat veszedeleim fenyegeti. Egyhangú határozat! A statusgyülés a késő esti órákban ért véget. Az iskolák átcsoportosításának kérdésében egyhangúlag elfogadták Majláth püspök nagy beszéde után a 15-ös bizottság javaslatát, az indítványban foglalt azon garancia feltétellel, hogy az igazgatótanács először szerezze meg a nyilvánossági jogot a Csíkszeredái gimnázium nak és a kőzdivásárhelyi tanítóképzőnek és az amellett működő iskolának, továbbá működési engedélyét a Marosvásárhelyen létesítendő szakiskolának és gondoskodjék ennek fenntartási költségeiről. Csak a fennti követelményeknek a teljesítése után kezdheti meg az igazgatótanács aa iskolák átcsoportosítását.
