Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-10 / 250. szám

»XIII. fiVF. 258. SZÁM. kaphatja meg könyvemet, melyből sok hasznosat tudhat meg. Akit tehát fájdalmak kínoznak, aki szenvedéseitől gyorsan, alaposan és veszélymentesen.akar megszabadulni, az írjon még ma. A leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb zörejmentes vételt csak a }> TARTA FÜTÖ és anód AKKUMÖLÁTOROÍC biztosítják bejáratnál giganfíku* mérető szobor, mögötte egy ha- faltnas kupolacsarnok, amelyből gallériák szaladnak szét és e gallériák tele vannak reprezentatív szobrok­kal és síremlékekkel. E galériasor felett a hegyen újabb emeletsor, felette megint uj sor, a krematórium körüli résznél pedig a hegyoldalban olya« széles méretű sírem­lékek épültek, hogy egyik-másikuk templomnak is be­diene. De itt a monumentális sírok szétszóródnak a nagy területen, nem érvényesülnek, ellenben a milánói temető előkelőbb, egységesebb, mert ott csaknem min­den sir művészi alkotás. A balálnak különös kultusza ez. Sok síremléken a halott szobra áll és nem egy síremlék pedig szobormű- ben as egész családot is megörökíti, vagy a békés együtt­élés valamelyik jelenetében, vagy amikor a családfő sze­mét lezárják a halottas ágyat körülállók. A szerényebb sírok kénytelenek megelégedni azzal, hogy az elhuny­tak email arcképeit illesztették be a kőbe. A törekvés, —• különöse* a régibb évjáratú sírkövek építtetőinél mindig az, bogy a síremlék ne csak az elmúlást, példáz­za, de mentse meg a halottból, ami megmenthető, a kül­sőnek, a figurának kőbe irt vagy képre festett mását is. Genova előkelő halottal a temető főesaraokában fekszenek. E síremlékek között legköltőibbnek a Pai- sfana-szobrot tartják, amelyet egy pereces asszony Állít­tatott fel magának bosszú éveken keresztül elsporoli filléreiből. Mondom, valaha sokkal szebb lehetett ez a temető, mint ma. Elveszítette intimitását éppen nagyarányusá- gánál fogva és ezen a körülményen nem sokat változtat a temető szép fekvése, a ciprusliget sem. A bejárónál már ott állanak az idegen vezetők, a síroknál egyenru­hás alkalmazottak tartják fenn a rendet, minduntalan Baedeekeres idegenek nyitják, csukják vöröskötésü könyveiket. A sírok centiméterrel vannak lemérve, a díszsíroknak ebben a nagy standardirozásban nem is lehet egyéniségük. Az ember úgy érzi magát, mintha egy szokatlan múzeumba járna. Ebben az állandó nagy jövés-menés­ben nem élheti ki magát a kegyelet. Azt mondják, hogy a temető a legdemokratikusabb intézmény, nos, itt iga­zán a belépti dij nagysága dönti el mindenki helyét. A világhírű genovai temetőnél már igazán többet ér egy falusi kis temető, szelid fűzfával és vadméhes zavartalan zsongásával* Ligeti Ernő. GENOVA LA SUPERBA! Amikor még Gésmában gyalogMnféss jártak a patríciusok — Wilson esztelen politikája siettette annak idején a fasizmus kitörését Séta a világhírű temetőben A TODOBAJOK GYC YüdőtishiürkutAzIs, tüdcvész, köhögés, száraz köhögés, nyálkás köhöuss, éjsza* keil izzadás, gégekatarus, gégelőkatarirs, fzzadmány, vérfeepés, véySolsifás, szorongó érzés, asztma, oi'dstsxurások, slb., gyögyiihntök! Tjasznáíat efőtt Már ezrek meggyógyultak S Kérje azonnal könyvemet: „mm nämmmv' /A táplálkozás uj művészete/ mely már igen sokakat megmentett Ez az uj táplálkozás minden meg­szokott életmód mellett alkalmazható és hozzásegít a betegség gyorsabb leküzdéséhez. A testsúly gyarapszik és lassú elmeszesedés csillapítja le a bajt. Az orvosi tudomány komoly képviselői igazolják módszerem ki­tűnő voltát és alkalmazását szívesen siánlják. Minél korábban kezdünk hozzá táplálkozási módszeremhez, ş annál jobb. ingyen Tjasznáfat után hangoztatom, hogy teljesen ingyen, az On részéről minden kötelezettség nélkül kap­hatja meg felvilágosításaimat és biztos, hogy orvosa, ezeket a legelső professzorok által kitűnő­nek talált uj töpfailozäs« szabályokat helyeselni fogja. Saját érdekében áll tehát, hogy azon­nal iron, miáltal ottani képviseletem révén önt azonnal kiszolgálhatom. Merítsen tanulságokat és megerősödött egészségakaratot könyvemből, mely egy tapasztalt orvos könyve Felüdülést, életvigaszt rejt magában és minden olyan beteghez szólj aki a tüdő- pyógyászat ma: állása iráni érdeklődik. Georg í-uigner, Berlin Mculróln, Sín -bshnstrasse No. 24, ffibt, 635. tét ás mindenütt gyarmatokat alakítottak. Ezek az elelmes, törhetetlen energiájú pénzemberek a világ kin­cseit barácsolták össze és királyokat megillető luxussal vétették magukat körül. Néhány nemzedék alatt a ge- nuai kalmárok üzletei hagyományokká hasonultak át, az utódok irigyelni kezdték a velencei művészet ragyo­gását és ők is meghívták a renaissance leghíresebb épí­tőit, hogy palotákat építsenek nekik. Így jött létre a via Garibaldi, illetve ahogyan régen hívták a via nouva, amelynek minden palotája az ég felé tör és önönmagá­ba véve remek tanulmányozásra méltó alkotás. A pa­loták homlokán megkopott a freskó, de ezeknek az épü­leteknek nem is külső, hanem belső szépsége a rendkí­vüli. Minden palazzoba remekmívű márványlépcső vezet fel, egy óriási méretű körfolyósós csarnokba, amelynek falait pazar csillárok, festmények, ezüst kandalláberek, szobrok és porcellán ékesítik. Csaknem minden palota udvarán parányi diszkért, pálmák, magnóliák, narancs­fa, szökőkút. Ezek a paloták most is épp úgy állanak, töretlen szépségükben, egy magányos nccában, mintha odavará­zsolták volna. Egy perccel ezelőtt még künn jártunk a modern Piazza Ferrari fülsüketítő lármájában, itt azon­ban nyugodtan járhatsz, kelhetsz^ nézdelődzhetsz az út­testen, senki som ver fel álmodozásodból. Egyik-másik palotának urai még ma is azoknak a dogéknak és népkapitányoknak az utódai, akik egy időben Genovát Európa leghatalmasabb köztársasággá tették. Néhány palazzoba bank vonult, külföldi pénzin­tézetek, olajérdekeltségek rendezték be irodahelyiségü­ket. Egyik palota jelenleg városháza gyanánt szolgál, két egymással szembenéző palotában a palazzo bianco- ban és a palazzo rossoban — fehér és vörös színeik után kapták ezt az elnevezést — Genua két legszebb raü- gyüjteményét helyezték el. Lenyűgöző hatásúak ezek a képek és annyira átitatnak hangulattal, bogy kilépve gyönyörű kapuin, egy percig csodálkozva nézünk szét, hogy hát hol is maradnak azok a gyaloghintók, ame­lyek a gazdag genuai polgárt és ragyogó szépségű del­nőiket tovaröppentik. Ä világhírű temetőben. Genovai körsétánkat előirásszerüen a világhíres te­mető megtekintésével fejeztük be. Pár nappal ezelőtt a milánói temetőt néztük meg, valahogy a milánói te- niető, — eltekintve a fekvésétől — szebb, lenyügőzőbb a genovainál. A genovai túlméretezett, egy már elamn- rikaiasitott nagyüzem, ahol horizontálisan és vertikáli­san fekszenek a sírok és egy safe-depozit érzését éb­reszti fel bennünk akkor is, amikor nem a krematórium­ban elhamvasztottak kazettáit látjuk egymás fölé fel- tornyositani. A temető egyrésze egy dombokkal koriil- övezett völgyben terül el, egy egész városrész. A lapá- lyos részen ezerszámra az uniformizált sirmelékek, a fő­Tnl » Tanaro folyam bortermő vidékén, túl a kiä Alexandráén is, ahol évente milliószámra gyártják a nagy világ számára ama bizonyos „borsalino“ kalapo­kat, tol egy nyolc kilóméteres alaguton egyszerre meg­változik a terep, beleérkeztünk a forró nyárba. Már Genova kétemeletes gyári építményei mellett Tobog a Milano-ventimiglai elektromos vonat, még egy-két perc és künn állunk a piazza Acquaverdán, ahol a rendőr már tropikus kalapban bonyolítja le a forgalmat. Ez hát Genova la superba, Olaszország leghíresebb kikötő városa. A tengert még nem látni innen, eltakar­ják a vámraktárak, a hütőházak, a silók. De hátat for­dítva Kolumbus Kristóf, Genua nagy szülötte szobrá­nak, elindulunk abba az irányba, ahol az emelő rudak silnettjei látszanak; végig bukdácsolva a szállodák, bankok, cambiok, hajózási vállalatok épületei között egy vékony sáv villan felénk: a tenger. Az olasz népet alig hatja meg a tenger vizének meg­pillantása. Nincs olasz város, vagy község az Appenini félszigeten, ahonnan kétszáz kilométernél messzebbre esne a tenger. Az olasz nép hajós nép és amikor türel­metlenül követeli vissza egykori birtokait, akár Fran­ciaországtól, akár Jugoszláviától, mindig csak a tenge­rére gondol. Itália első sorban tengeri nagyhatalom akar lenni és expanzivitásának sodró erejét itt érezni meg, e hires, hagyományokban gazdag kereskedelmi kikö. tőben. Túl a dogánán horgonyoznak a Délamerikából ér­kezett ás az óceán másik felére kívánkozó mammuth- hajók. Éppen most szórja ki magából tizennégy napos tengeri ut után utasait az olasz hajózás büszkesége, a fekete testű Julius Cézár. E hajóval azoknak az olasz építő munkásoknak ezrei érkeztek, akik vándormada­rak mintájára minden év tavaszán útra kelnek Ameri­kába, hogy őszire ismét hazajöjjenek. Közel tízmillió olasz él Itália határain kivül, mert e sűrűn lakott or­szág nem képes minden vérségi gyermekének biztosítani a munkát és megélhetést. — ,Tudja-e, — magyarázza olasz barátom, megállva a Ponté Paleocapán, ahonnan a kikötő és város egyet­len keretben a legjobban áttekinthető, — talán sohasem lett volna fascizmus Olaszországban, ha ezek a hajók odamehettek volna, ahová akartak. A fascizmus régóta ért as olasz lélekben, talán, bizonyos mértékig fascista volt ez a nemzet már akkor is, amikor az ujjáébredes mozgalmát nem ezen a néven jelölték meg, de a fekete ingesek diadalmas marcia su Rómája elmaradt volna, ha Amerika nem sérti vérig a mi érzékenységünket. Északamerika. elzárta határait az olasz bevándorlás elől, holott ami férfiaink létérdeke, hogy az óceánon túl ke­ressen munkát. Az Unió-kvóta rendelete feltüzelte a nemzeti dacot és ehhez hozzá járult még egy másik amerikai balfogás: Wilson Fiúmét a jugoszlávolcnak Ítélte oda, holott Fiume minden köve olasz. D’Annun­zio fiumei megmozdulása, az arditik fegyveres szembe- helyezkedése tette lehetővé a fascizmus megerősödését és ha a fiumei intermezzo elmarad, akkor talán ma is az a kormányzat volna uralmon, amelyet Mussolini else­pert. yégelemzésben azonban hálásak lehetünk Ameri­kának, hogy így történt. A fascizmus világnézeti elveivel azonban ellenke­zik a kivándorlás gondolata. Ide benn, az országban kell megélnie az olasznak, sőt lehetővé kell tenni neki, hogy a visszavándorlása is minél nagyobb mértékben meginduljon. Gyarmatokra azért van szükség, hogy az emberfelesleg elhelyezkedjék. Arra, hogy az olasz nép rabszolga munkát végezzen idegen népeknek, nincs szükség. A fascista rendszabályok eredménye, hogy a kivándorlás évröl-évre csökken. 1923-ban 391.000 em­ber vándorolt ki, öt évvel később már csak 150.516 em­ber. Ugyanekkor a visszavándorlás azonban teljes mér­tékben meg nem akadályozható és különösen a „sze­zon-kivándorlás“ tart még egyre. Ä patríciusok ueeája... Genua öreg város, ezt lépten-nyomon érzi a járó­kelő. Sok helyen töretlenül állanak az erődítések, ame- lyek Genuát a középkorban körülvették. Vannak tem­plomai, amelyek még a tizenkettedik században épültek. Még áll az óváros is zeg-zugos ueeája, begynek fel, begynek le szaladó sikátoraival. Micsoda uecák ezek I Oly keskenyek, hogy két ember már alig tud elmenni egymás mellett. Az egyik ablakból a szemközt levő ab­lakba húzódik át a ruhaszárító kötél, a lecsüngő ruha darabok elveszik azt a kis világosságot is, amit a szükrenyomott uccasor odafenn még meghagyott. Hat és nyoleemeletes házak egymás mellett, a levegőt betol • ti a halszag és a tenger sós illata. De Genova összes ueeái között a legszebb a: via Garibaldi. A régi genovai patríciusok ueeája, maga a megelevenedő történelem. Genua valaha épp oly hatal­mas köztársaság volt, mint a velencei. Kereskedői már » tizenegyedig században felkutatták a távoli földrésze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom