Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-10 / 250. szám
arm. ivf. cm. sita». Gazdasági sérelmeink Befejező közlemény — Mull Vasárnap! számunkban közöltük a kSzgazdaaágl szakosztály határozatainak első részét, mai közleményünkben befejezzük a hozott határozatok Ismertetését, A biztosítás Jelentősége gazdasági életünk szempontjából és a Minerva biztosító. Sándor Béla előterjesztése alapján a szakosztály a következő javaslatot fogadta el: A nagygyűlés teljes mértékben felismeri és méltányolja a biztosításnak, mint kisebbségi gazdasági életünk egyik fontos tényezőjének jelentőségét, miért is valamennyi tagjának, valamint ezek erkölcsi, társadalmi, kulturális és gazdasági alakulatainak figyelmét a biztosítási üzletág horderejéra és fontosságára nyomatékosan felhívja; ugyanakkor szerető gondoskodással figyelemmel kíséri az erdélyi kisebbségi egyházak által fenntartott Minerva Biztosító Részvénytársaság működését és fejlődését, mint olyan vállalatét, amely a magyar kisebbségi gazdasági koncentráció gondolatának a biztosítások terén leendő megvalósítását tűzte ki céljául. A kiskereskedők sérelmei és kívánságai A kisembereknek épp elég okuk van a panaszra, e panaszoknak a kiskereskedőkre vonatkozó részét Barabás Andor dr. sepsiszentgyörgyi füszerkereskedő ismertette, értekezése alapján a szakosztály állást foglalt a magas adók, taxák és drága fuvar és posta félék, valamint a kormány kamatpolitikája ellen, a kereskedelmi életre vonatkozó törvények modernizálását kívánja és az Igazságszolgáltatás olcsóbb és gyorsabbá tétele mellett foglalt állást. A hiteléletet megbénító Igazságszolgáltatást bajokról Parecz Béla képviselő tanulmánya alapján a szakosztály követeli; a Magyarországtól elcsatolt részeken működő bírák létszámának szaporítását; a bírák, valamint a bírósági s különösen a telekkönyvi kezelőszemélyzet fölötti hatósági felügyelet reálisabbá és hatályosabbá tételét; a bélyegtörvény olyatén módosítását, hogy az Igazságszolgáltatás a törvény fiskális céljaitól íüggetlenit- tessék; a portárel-rendszernek a csatolt részeken való megszüntetését; annak törvényhozási kimondását, hogy a közjogi testületek ellen hozott marasztaló Ítéletek végrehajthatók, tekintet nélkül az Illető testület költségvetésére; az egyes végrehajtási rendelkezések egységesítéséről szóló 1980. évi novellának, mint a telekkönyvi rendtartással s as itt hatályban lévő végrehajtási kódexszel meg nem egyező törvénynek, a Magyarországtól átciatolt területeken való hatályon kívül helyezését, A hadlkSlosőmről és a magyar postatakarékpénztárt betétek kifizetéséről dr. Parecz György értekezlete nyomán a szakosztály követeli a hadikölcsönök beváltását és a magyar pósta- takarékpénztári betétekre vonatkozó 1922. évi egyezmény mielőbbi ratifikálását és ezzel kapcsolatban ezeknek a betéteknek sürgős kiflzstését. A középeurópai gabonaválság és Románia gazdái. A kérdést dr. Szász Fereno tanulmánya Világította meg, a szakosztály a következő intézkedéseket kéri a kormánytól: X. Helyes agrár-vámpolitika, olcsó hitel, adö-viszszatéritések, az agrár-szállítási kedvezmények fokozása és a termelés és értékesítés irányítása által tegyen meg mindent a kormány, hogy az ország lakósságának zömét kitevő mezőgazdák helyzetében javulás következzék be. 2. Kívánatosnak tartja a nagygyűlés, hogy a kormány mindent tegyen meg a dunai államok értékesítési kartelljének kiépítése érdekében, mert csak igy érhető el az, hogy az országban termett gabonát világparitási áron lehessen értékesíteni. Az állattenyésztés problémáira Desbordes Ernő mutatott rá, a szakosztály követeli: 1. Az állatkivitelí tilalmak, vámok, illetékek, taxák és minden, az állatkivitelt korlátozó intézkedés törlését. 2. állati termékeknek teljesen szabad vám- és illetékmentes kivitelét. 3. Külföldre irányított állatok és állati termékek vasúti díjszabásának kedvezményezését. A szállitás biztosságát és gyorsítását. 4 Állatok és állati termékeknek csakis rendészeti és egészségügyi intézkedésekkel korlátozott, egyébként teljesen szabad forgalmát az ország területén. 5. Mindenféle ármaximálás azonnali megszüntetését. 6. Kereskedelmi szerződések kötését. 7. Az állategészségügyre és átviteli díjszabásra egyezmény létesítését. 8. Gyógyszerek behozatali tilalmának törlését, vámmentességét. 9. Tenyészállatoknak vámmentes behozatalát, vasúti szállításának kedvezményezését. 10. Köztenyésztésre szánt apaállatok fokozottabb ellenőrzését, a meg nem felelők kiselejtezését. 11. Mezőgazdasági termelő, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek létesítésének állami támogatását és adókedvezmények akadálytalan elismerését. A mezőgazdasági szakoktatás problémáját dr, Abrudbánya! Ede képviselő Ismertette, előadása nyomán a következő javaslatokat fogadta el: 1. Mondja ki a Nagygyűlés, hogy a magyar kisgazda társadalom boldogulása érdekében rendkívül fontosnak tartja legalább két mezőgazdasági szakiskola felállítását és ezért felkéri egyházaink főhatóságait, hogy feles számú főgimnáziumaik elkerülhetetlen átszervezésével kapcsolatosan tegyék megfontolás tárgyává a mezőgazdasági szakiskolák felállításának kérdését. 2. Utasítsa a Nagygyűlés a parlamenti csoportot, hogy a magyar gazdasági szakoktatás céljára tett kegyes hagyományok elkobzott vagyonának a magyar mezőgazdasági szakoktatás céljára visszaadása érdekében a kormánynál tegyék meg a szükséges lépéseket é3 ne szűnjenek meg a kérdést szükség esetén a parlamentben is felszínen tartani jogos követelésünk teljesítéséig. 3. Utasítsa a Nagygyűlés a parlamenti csoportot, hogy felállítandó gazdasági szakiskoláink részére is szorgalmazza az államsegély megadását, jogos és méltányos igényeinek százszázalékos kielégítéséig. 4. Kérje fel a Nagygyűlés egyházaink főhatóságait, hogy a magyar falu jövője érdekében tegyék megfontolás tárgyává az Országos Magyar Párt Nagygyűlésének azt a javaslatát, hogy pap és tanitójelöltjeink számára állíttassák fel valamelyik létesítendő mezőgazdasági szakiskolánk mellett tanfolyam, amelyen a gazdasági szakismereteket és a falufejlesztés és szervezéséhez szükséges ismereteket elsajátítsák és a jövőben csak ezen tanfolyam végzett növendékei nyerhessenek elhelyezést. Addig is, amíg ez a tanfolyam szervezhető lesz, kérjék fel gazdasági egyesületeinket, gazdaköreinket és kiválóbb gazdáinkat hasonló célú tanfolyamok rendezésére. Az agrárreformmal kapcsolatban még megoldatlan kérdések. Dr. Oberding József javaslatára a szakosztály a következő határozatot hozta: 1. Követeljük az agrárkisajátitási kötvények kiutalása körül uralkodó anomáliák megszüntetését, a kötvények záros határidőn belül való kiutalását és a kötvények valorizációját. 2. Követeljük, hogy a rendelkezésre álló állami rezervákból elégítsék ki a magyar földnélküliek, kisgazdák, egyházak, községek, oki. gazdák és gazdatisztek törvényes földigényét s egyben tiltakozunk minden olyan eljárás ellen, mely az agrárreform törvény határozott rendelkezésével szemben a már egyszer kisajátításon átesett birtokokból további kisajátítást tenne lehetővé. ...... 3. Követeljük az oktalan erdőirtások megszüntetését, a magyar egyházak és a székely közbirtokosságok törvénytelen erdök'isajátitásainak a revízióját s azok törvénytelenül kisajátított erdejének az állami erdőrc- zervákból való kárpótlását. A szeszgyártás és szeszkereskedelem napi problémáit Szöllősl Samu szeszgyáros ismertette, ebben az ügyben a szakosztály elhatározta, hogy 1. Követeljük az uj szesztörvény és a direkt-termö szöllök ültetésének betiltásáról szóló törvény szigorú végrehajtását. 2. Kívánja, hogy mielőbb szcrveztes3ék meg a Garda Financiara és hogy ennél alkalmaztassanak nemzetiségi különbség nélkül elsősorban azok, akik kifogás talan szolgálatot teljesítettek a régi pénzügyőrségnél és ott gyakorlatot szereztek: 3. Javasolja, hogy a törvényhozás szállítsa le nz ipariszesz adóját literfokonként GO lejre a fogyasztásra és 15 lejre az ecetgyártásra szánt szesznél. 4. Ezen esetben a szeszgyárosok exportra lennének kötelezhetők, amely éppen úgy. mint más államokban, nálunk is csak dumpinggal valósítható meg olyan módon, hogy az ehhez szükséges összeg a belső fogyasztásra róvatik ki. 5. Az 50 lejes adóból 5 lejt olyan alapokra kelíene fordítani, amelyből aa állam a bor- ás gyümölcsfám«- lókat támogatná. JUexőgaadaaági organlaáeiőafe kiépítésére Mikő László javaslata alapján a szakosztály u erre a célra kiküldött szervező bizottságot kéri, hogys 1. Vegye számba a meglévő gazdatársadalmi szerveinket úgy községi, mint megyei alakulatban. Ott, ahol megalakult és jogi személyiséggel bíró gazdakörök, megyei gazdasági egyletek nincsenek, ezek sürgős kiépítése iránt a szervező munkát beindítani, Illetve a szervezést folytatni. 2. A szervezési munkánál fősuly helyezendő arra, hogy az egységes gazdasági front kiépítése alulról fölfelé történjen. Községekben gazdakörök, vármegyei, vagy kerületi központokban a gazdakörök összegéből a megyei szervezetek alakíttassanak meg. Aa Így kiépített gazdatársadalmi szervezetek, még pedig megyei központok kiküldötteiből, szerveztessék meg az országos központ az E. G. E, kebelében. 3. Ez a bizottság lépjen érintkezésbe a Magyar, Földhitelintézet, az Országos Magyar Párt és az E. Q, E. vezetőségével, tegyen meg minden lehetőt egy egységes munkaprogramm kidolgozására és a szükségen anyagi alap előteremtésére, illetve biztosítására, A mezőgazdasági kamarák nj törvényéi Dr. Nagy Endre Ismertette, javasata alapján: 1. A Nagygyűlés megbízza pártunk vezetőségét, hogy haladéktalanul hívja fel az összes vidéki tagozatokat a kamarai választások előkészítésére, annak kl- hangsulyozása mellett, hogy e választások sorsa a falvakon dől el, tehát gondjuk legyen rá, hogy már ott minden érdemes emberünk beválasztassék, 2. A Nagygyűlés feflkérl pártunk parlamenti csoportját, hogy a) a törvény 7. és 10., valamint az ezekkel egybehangzó más ţ-ai módosítása érdekében mozgalmat Indítson, melynek célja lenne a községi kamarai választásoknak, a kamara által delegálandó elnökök által való vezetése. b) Igyekezzék a parlamenti csoport a kamarai törvény végrehajtási utasításába olyan rendelkezéseket felvétetni, melyek állandó munkakört biztosítanának a községi gazdasági bizottságoknak. c) Tegyen lépéseket a magyar parlamenti csoport arra nézve, hogy a törvény 25/b, 50. 5S, 100 és 108. ţ-at úgy módosíttassanak, hogy azokból a consilier agrico- lok szerepe és viszonya a kamarákhoz világosabban éa határozottabban kitűnjék. d) Küzdjön a magyar parlamenti osoport a törvény olyan gyökeres módosítása mellett, mely a mai nagy adminisztrációs költséggel járó megyei kamarai rendszer helyébe a külföldön jól bevált országrészi kamarai rendszert helyezi. e) Lépjen közbe parlamenti csoportunk a föld. mivelésügyi miniszternél a törvény 82/o. cikkének olyan értelmezése érdekében, hogy addig is, mig e cikk véglegesen töröltetnék, tekintsen el a községi legelők külön kamarai illetékétől. f) Gondosan őrködjék parlamenti csoportunk, hogy a törvény 28/c. cikke olyan értelmezést és gyakorlati alkalmazást nyerjen, hogy minden a mezőgazdaságot érdeklő törvényjavaslatra nézve a kamarák előzetes véleménye kikeressék s ezzel az eddigi, országunkat és gazdaközönségünket károsító, hebehurgya gazdasági törvények alkotása egyszersmindenkorra megszűnjék. Esperanto szótárak! ESPERäNTG-^MAaVßR, I. véss ! Fűzve ára...............................................................05 lej Egész vászonkötésben .............................E™ lei MfiGYAS—ESPEEIAMT©, 61 véss: Fűzve ....................................................... • 204 lel Egész vászonkotésbeo..................................... 233 lei Teljes kiadás egy&efeőtwe ...............................340 lei e őne * Vidékre utánvéttel küldi: MEGLEPETÉS: MINDEN NAGY DOBOZ TARTALMAZ MINDIG EGY ÜVEGCSE PARFÜMÖT. F ehérneműt, csipke- varrást és kézimunkát jutányosán és pontosan készít a Femina (fehérnemű, kézimunka és előnyomda) szalon, Főtér 26. B án lálogíiáiban Wesselényi u. 14, november 24-én reggel 8 órakor nyilvános árverés lesz. Árverés nap- tán újítani hatóságilag Jiltva van. E lsőrangú házikoszt kapható kihordásra is, az egyetem közelében. Str. AVram láncú (volt Petőfi u.) 38. T artós ondoiálás, ma- nikürözés, művészies paróka készítés a leg- jutányosabban Lotti szalonban Wesselényi u. 3.
