Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-09 / 249. szám
4 XIII. ÉTF. 249. SZÁM. yggcwaspsMfe Próbálja meg ezt a receptet a kortól elhervadt szövetek helyreállítására és meg fog szabadulni a ráncoktól. íme egyszerű titka a fata’ és szép teíntnek. mm probléitíAk í-- ----f? Poincaré tanul... Poincaré Raymond, akt már minden volt és mindent elért, ami francia ember lehet és elérhet, mostanában uj mesterségre adta a fejét. A kisebbségi kérdést tanulmányozza — tudományos alapon. Kutatásainak eredményéről a párizsi Excelsior hasábjain számol be cikksorozatban. Igen érdekesek ezek a cikkek. Már magában az is érdekes, hogy egy volt köztársasági elnök és többszöri miniszterelnök, aki még hozzá bizonyos politikai irányzat Inkárnáciőja és 70 éves is, ennyi buzgalommal veti magát erre a kérdésre, mely eléggé messze fekszik érdeklődésének és eddigi tevékenységének körétől. Még érdekesebb azonban, amit mond. El kell ismerni, hogy Poincaré a gyökerénél ragadja meg ezt a kérdést, mely mostanában annyi bánatot okoz neki. Nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy gyökerestől tépje ki. Azt állítja, hogy a nemzeti kisebbségek fogalma, ahogyan az a tudományban és politikában közkeletűvé vált, egyáltalán nem világos s nincs pontosan körülhatárolva. Ennek az állításnak bizonyítására felsorolja forrásait, melyekből tájékozódott. ,A legkompetensebb munkákban — mondja többek között — Így Kraus, Wertheimer, Ruckscher és Balogh Arthur müveiben a kisebbség fogalmának meghatározása bizonytalan és vitatható.“ Világosnak csak azt az egyet tartja, hogy „valamennyi kisebbség, akár melyik legyen is az, hasznot húz a külső • segítségből és állandóan élhet azzal a lehetőséggel, hogy ezt a védelmet meg nem érdemelt előnyökké szélesíthesse ki.“ Wilsonról macskakörmök között emlékszik meg, mint „ennek az egész rendszernek intellektuális apjáról“, ezekkel a körmökkel azonban bennünket inkább nagy ellenfelének, a tigrisnek körmeire emlékeztet, melyek között az amerikai elnök — Keynes tanúsága szerint — a Hotel Gril- lonban vergődött. Valami apatársi viszonyt mégis vállal vele, mert — amint mondja — müvét tiszteletben akarja tartani, még a kisebbségeket illető részét is. Végre pedig megérkezik oda, ahová el akar jutni: a kisebbségek védelme természetesen csak átmeneti intézkedés, azon tágítani az általánosítással semroiesetre sem lehet, sem pedig megtiltani a kisebbségeknek, hogy asszimilálódjanak. Ebben a pillanatban azonban talán nem is nagyon fontos a számunkra, hogy az Excelsior cikksorozatában mi van a kisebbségi kérdésről. Elég jelentős esemény a számunkra az a puszta tény, hogy Raymond Poincaré mostanában Balogh Arthur könyvét tanulmányozza. Tudjuk, hogy nem mint akadémikus kifogásolja a kolozsvári professzor definícióit. Tudjuk, mert tudjuk azt is, hogy azt az utat, melyet Franciaországnak ebben a kérdésben tizenkét esztendő alatt meg kellett tennie. — Poincaré személyesen zarándokolta végig. Természetesen Elszászról van szó, mint mindig, ha francia államférfiak a kisebbségi kérdésről beszélnek. Akkor is, ha ki sem ejtik ennek a szép és csodálatosai) gazdag tartománynak a nevét. Aminthogy hiába könyvelik ma el ezt a földet Bas-Rliin és Haut-Rhln néven két megyének. — a bajt, amit jelent, maga Foin- caré nevezte, el malaise d'Alsace-nak. Az elszászl bajnak. S bizony, megértjük, hosszú és keserves leheteti ez az ut, melyet I'oincaré, a másik, ugyancsak szállóigévé vált elszászl mondása óta eddig a beismerésig megtett. La plebiscite est faite — mondotta tizenkét évvel ezelőtt, amikor mint a győzedelmes francia állam feje a lakosság örömrivalgása közben elszászi földre tette először a lábát. Ma Balogh Arthur könyvét bújja és — definíciókról vitázik a kitűnő magyar tudóssal. Pedig Elszászról a németek Locarnóhan azóta örökre önként lemondottak; Elszász a nagy francia konjunktúra minden előnyét a legelsősorban élvezi természeti kincsei és ipari szervezettsége révén és mégis — mintha ma jobban féltenék a franciák ezt a földet, mint amikor a porosz hadsereg vasmarkában mukkanni sem igen tudott s mint külön Keichslandra, az egész német birodalom együttesen vigyázott reá. Hogy is ne aggódnának, mikor a minap a városi választásokon Strassburgban a colmari pör egyik el- 1 fél tje, Schall óriási többséggel győzött s magában Colmarban csak nyolc szavazattal sikerült a másik elitéltet, Rosse-t a városi tanácsból kiszorítani. A strassbur- gi választást, természetesen megsemmisítették, mert hiszen a colmari elítéltek amnesztiája az elszászi kérdésben azt a szerepet játssza, mint például Romániában a kisebbségi törvény: addig beszéltek róla, mint a nagy kibékülés hidjáról, mig sikerült a világot abba a tévhitbe ringatni, hogy már reges régen meg is történt. A colmari pyrhusl győzelmet pedig a párizsi sajtó természetesen mint az elszászi autonómizmus halálát ünnepli. Poincaré azonban, úgy látszik, a maga részéről nagyobb jelentőséget tulajdonit azoknak a hangoknak, Semmiféle szokásos krém nem változtathatja meg egy nőnek a teintjét, hogyha elérte a 40 évet, semmiféle szépitőszer nem tudja leplezni a teint fogyatkozásait. A teint nem hibás, sem a véredények, hanem szükséges, hogy az azt boritó szöveteken keresztül táplálkozzék. Egy jól táplált felhám mindig bársonyos, tiszta és szép, úgy, hogy minden nő, akinek a teintje sápadt, vagy sárga és akinek a bőre redős, vagy ráncos, bizonyos lehet, hogy arcszövetei össze vannak huzva és hogy a bőr nincs eléggé táplálva. Általánosan tudott dolog, hogy a bőr táplálására legjobbnak elismert alkotórészek a friss tejszínhab, tiszta oliva olajjal, mesterségesen előre megemésztve: olyképpen, hogy, amint ezeket a bőrre alkalmazzuk, gyorsan fölszivódnak az éhes szövetek által. Ezek a tápszerek helyreállítják a szöveteket, fokozzák életerejüket és működésüket és megszüntetik a redőket, ráncokat és az öregség minden egyéb jeleit is. Mindezek a friss tejszínhabnak és az oliva olajnak köszönhetők, amelyek a Tokalbn-krém összetételében, — amely ma a legjobb bőrtápszerek egyikének van elis(Déva, november 7.) A dévai törvényszék má- sodik szekciója érdekes perben hozott Ítéletet. Gi- dálv Ábrahám vajdahnnyadi kereskedőt feljelentette a gyulafehérvári Weisz-cég 63.000 lej követezőéért. Gidálynak ugyanis Hunyadon rőfös üzlete volt. Általában 4 _500.000 lejre szokott áruja lenni raktáron. Egy alkalommal a Weisz utazója úgy találta, hogy a készlet megcsappant s emiatt a cég fizetésre szólította fel Gidályt, aki az üzletet tulajdonképpen a felesége üzletében folytatta. Amikor ugyanis Gidály üzletet nyitott, az asszony a maga külön üzletét beszüntette s azt mondta, hogy nem akar a férjével közös boltot. Gidály a felszólítás ellenére sem fizetett, egyezkedni kezdtek, először 50, később 25 százalékot ajánlott fel, mire a Weisz-cég Gidályt feljelentette. A hatósági vizsgálat aztán kiderítette, hogy a csőd utáni árverésen az árunak egy részét az apa pénzével melyeket a kis vidéki elszászi lapocskák hallatnak. Például az Elsass-Lothringer Zeitung, mely ilyeneket ir mostanában: „Az egészséges államnak egészséges emberekre, erős családokra, tevékeny községekre, virágzó vidékekre van szüksége, hogy mint egész is egészséges, erős, tevékeny és virágzó lehessen. Éppen ezért az. áliam iránt való hűségnek és szeretetnek előfeltétele az otthoni göröngynek, a háznak és udvarnak, a községnek és vidéknek szeretető ... Az az állam, mely ezeket az előfeltételeket elnyomni Igyekszik, szükségszerűen a maga életnedvjeit fojtja el . . . Az egész európai kisebbségi kérdésnek ez éppen az alapja. Franciaország azonban az újkori állammüvészetnek ezt a tételét még nem ismerte fel, ellentétben Angliával, mely világbirodalmának egész uj szerkezetét erre az igazságra építette fel. Franciaországban az a helyzet, hogy az otthon merve és amely nagyon el van terjedve. Ezen krém rendszeres használata által minden nŐ igen rövid idő alatt bársonyos, üde és rendkívül finom bőrt kaphat, miáltal meglepő változást idézhet elő külső megjelenésében. Nincsen veszíteni valója, ha megveszi a Toka Ion-krémet, hogyha nem lesz megelégedve, nyomban visszakapja az egész pénzét. A Tokalon-krémet a Compagnie „Tokaion“ Pari» 7. Hue Auber késziti. A Tokalon-krém kétféle változatban készül: teljesen zsirtalan és kissé zsírosán; mindkettő tartalmazza azonban az ugyanazon tápalkatrészeket, amelyek a teint szépitésóre is szolgálnakEgyidejűleg ajánljuk a TOK ÁLON szépitő-szap- pan használatát, amely tejszínhabot tartalmaz. JEGYZET: A Tokalon-krém és Tokaion szépség- szappan mindenütt kapható. Egy tégely Tokalon-krém rendes nagyságban 80 lej. Dupla tégely ára 120 lej és kétszer annyit tartalmaz, mint a rendes. Egy Tokalon- szappan ára 40 lej. Mindezen cikkek kaphatók a PARFÜMÉRIA ELITEI-nél Bucureşti, Calea Victoriei 39. Gidálynak a leánya vette meg s azt mindjárt anyjának adta el, amivel az asszony újból üzletet nyitott, a férjétől teljesen külön. Érdekes, hogy a kereskedő ellen éppen leánya férje vallott terhelőén. Nem volt hízelgő a kereskedőre nézve felesége vallomása sem, amely szerint Gidálynak áron alul kellett eladnia a portékát, vásárokra járt, ahol bizonyára mindig meglopták, mert roppant ideges s igy nem tud az árura ügyelni. A törvényszék végeredményben hamis bukásban találta bűnösnek a kereskedőt s emiatt másfél évi fogházra ítélte Gidályt, aki az ítélet ellen felebbezést jelentett be. Az ügyész megnyugodott az Ítéletben. iránt való hűséget hivatalosan szembehclyezik az állam iránt való hűséggel. Ez a francia tan az államban dogmát lát, az emberi élet alapját és kiinduló pontját, bálványt, melyből minden emberi életnek és cselekedetnek folynia kell. Mi ez más, mint homlokegyenest fordítottja annak a természetes folyamatnak, amelyen az emberiség alakul; teljes elfordulás mindattól, amit a demokrácia jelent? Mi azonban ezt az uj francia állam- tant kíméletlenül visszautasítjuk . . Világos, tiszta, logikus beszéd: érthető ugyebár, hogy még Poincarénak, a nagy tudósnak és nagymultu áilamférfiunak is tanulnia kell, definíciókkal bíbelődnie, hogy felelni tudjon ezekre a megállapításokra. Éppen olyan érthető azonban az is, hogy mi, világtól elmaradt és elhagyott kisebbségi lények, czekbó'l a tünetekből szintén levonjuk a magunk kis tanulságait. SULYOK ISTVÁN. Hamis bukásért másfél évi fogházra ítéltek egy váidahunyadi kereskedőt Mikor az apa pénzével a leánya veszi meg az árut s az anyjának adfa el — Korkép a dévai törvényszéken Baby krém,szappan és hintőpor, mindenkinek csak Hofer kell!
