Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-09 / 249. szám

ZIII. tVF. 249. SZÁM. FitzjsMUaaSí Nagykászonban két erdőőr vérSürdőt rendeseit as iskola jubileuma alkalmával tartott táncmulatságon Egy korsó bor miatt emberhalál, súlyos sebesülések — A csendőrök csak órák múlva szálltak ki a székelyirtás színhelyére A rémtett egyik elkövetője, egy regátí erdőőr, már évek óta valósággal hajtóvadászatokat rendez a székelyek ellen '(Csíkszereda, november 7.) Különös eset tartja izgalomban Nagykászon község népét. A régi, hires székely község Csikmegye legdélkeletibb csücské­ben van. Népe ismeretes szorgalmáról, életrevaló ságáról. Emellett lelkes, bátor, fajához, nyelvéhez ragaszkodó nép. Iskoláit jórészt maga tartja fenn s ma és mindig szívesen hozott áldozatot bitvallá­sos magyar tannyelvű iskoláiért. A magyar iskola ünnepe. November 1-én is iskolai ünnepélyt ült. A nép apraja-nagyja lelkesen ünnepelte az iskola építé­sének 50 éves fordulóját. Délelőtt visszaemléke­zés volt az iskola múltjára s eszmefuttatás a jelen és a jövő feladatokat illetőleg. Délután műsoros előadások keretében mutatták be a község ifjú szé­kelyei, iskolás gyermekek, fiatal legények és haja- donok, mit ért el az iskola Kászon népével. Gyö­nyörűség volt látni a székely szövő-háziipar termé­keit gyermekek, leányok öltözetén. Ahogy ott nagy tömegben állottak az iskola udvarán, akárcsak nép­ipari kiállítás lett volna, zsinóros mellényekből, szőttes szoknyákból, sujtásos székely harisnyákból. S mit mondjunk szavalataikról, énekeikről karban, a szini-előadásról, ahol két egyfelvonásos darab is szinre került? Ezt nem mondani, ezt látni kell. El­mondani nem lehet. Látva, lángra gyullad a fásult is Ez a nép él. Ez a nép dolgozik, ez, a nép hisz és bizik erejében, mert van ereje. Ez a nép a magyar jövő letéteményese. Az ifjúság a nap örömére táncot is rendezett az estéli órákban. A tánc szép csendben folyt még éjféltáj felé is. Legények és leányok boldog együtt- létben, a szülők jelenlétében ropták a csárdást, las­sút és sebeset, ahogy a székely zenész talpuk alá húzta. Hogyne, hisz oly ritkán van ilyesmiben ré­szük! A magyar ma nem vigadhat. Nem engedi a gond, a nyomorúság, az adó, nem még az ifjúság­nak se. Ám a mai nap kivétel. Hogyne vigadna az ifjúság, legalább ezen a napon, a gyermekek, az ifjak örömének a napján! A két erdőőr borüzlete. Hogy gondoltak volna arra, ők a boldogok, telve szeretettel, vággyal és reménnyel, hogy gon­doltak volna arra, hogy a község másik zugában fegyverkeznek. Fegyverkeznek az ő boldogságuk, vigasságuk, sze­relmük megzavarására. Ezen a másik helyen a község két közfunk­cionáriusa, Fábián István és Daramus Ádám erdő- őrök borüzlettel foglalkoztak. Eegáti bort osztogat­tak korsókban egyeseknek. Nyilván Daramus re- gáti erdőőr jóvoltából. A, nagy üzérkedés közepette, egy korsó az udvarról eltűnt. Nosza rajta, az erdőőr uraknak se kellett egyéb. A vérfürdő Fegyvert akasztottak a vállukra s egyenesen a kászonszéki szövetkezeti helyiségbe siettek, ahol az ifjúság táncvigalma folyt csendben. Ott akarták megtalálni fegyveres felkészüléssel az eltűnt bort. mert hát, az ő eszük szerint, a békében vigadó ifjú­ságnak nem lehetett más gondja, mint az erdőőrök korsó bora. Szuronyosan betoppantak a táncolok közé. Az ifjúsági rendezők természetesen megütközve szó­lították fel az erdőőröket a távozásra a helyiség­ből, ahová őket senki se hívta. Ám az erdőőrök be- szeszelt fejjel a csend őreinek képzelték magukat, ök majd megmutatják, ki a legény a csárdában. Fel akarták oszlatni a táncot. Ebből dulakodás tá madt. A dulakodásból veszekedés. A teremből az udvarra, ahol az egyik legény Fábián erdőőr fejé bői kiütötte a sapkát. Fábián erdőőrnek nem Mában volt puska a vállán. Lekapta a válláról s a legények közé lőtt. Lőtt, nem egyet s nem egyedül, hanem lődözni kezdtek mind a ketten. Lelőtték feltizi Csiszár Ignácot, aki nyomá­ban meghalt. Megsebesítették altizi András Tamást, ki távolról nézte az eseményeket. A golyó ágyékon találta. Belelőttek ezen­kívül feltizi Bodó Tamásba, kinek a golyó lábszárát roncsolta össze. kiváló magyar írónő ifjúsági könyve: Boldogság; szigete 90 lei leszállított áron kapható a Minervánál, Cluj-Kolozsvár, Str. Regina Maria (Deák Ferenc u.) 1 sz. A csendőröket nem érdekli. T udni kell, hogy a községben erős . csendőr­őrség van. Hol voltak ezalatt a csend őrei, mig az ordöőrök kedvükre lövöldözhették a védtelen, bé­kés ifjúságot? Hát bizony nyoma se volt egynek se. Sok hívásra, a csendőrök 2 _3 óra múlva mutatkoztak a vérengzés színhelyén. Máskor ott is ott 'vannak, ahol reájuk szükség nincs. Most hadd intézzék az erdőőrök a székely-irtást. Hadd pusztuljon a magyar fajta. Ez őket egyálta­lán nem érinti. Különben is ők nem látták szívesen, hogy a megértő felettes hatóság engedélyezte az ifjúság vigalmát. Nem volt Ínyükre az egész ünne­pély s az egész nap. A renegát. Újabb jelentéseink még felháboritóbb képét adják az oktalan vérengzésnek. Ezek szerint « fel­fűzött szuronyokkal ágáló erdőőrök, amikor a táncterembe beléptek, először gyűlölködő szemek­kel végignézték a közönséget és azután eltávoztak. A táncrendezők utánuk mentek és a legelőzéke- nyebb hangon érdeklődtek arra nézve, mit keres­tek a bálon? Az egyik erdőőr, Fábián István, aki különben a községben közmegvetésnek örvend és fajtáját eláruló renegát, ahelyett, hogy tisztességes hangon válaszolt volna, durva és kvalifikálhatatlan káromkodással felelt. Daramus erre leadta az első lövést, utána tovább is állott. A lövésre a legények kirohantak a teremből és érdeklődtek, hogy ki lőtt és miért. A két erdőszolga mintegy 25 _30 méter­nyiről visszafordult és 5_6 lövést adott le a csen­desen beszélgető csoportra. Az egyik legény fel akarta emelni a fején talált Csiszárt,. de a másik pillanatban felorditott: _ Meghalt! A gyilkos erdőőr durva nevetésben tört ki és érzéketlen, cinikus hangon visszakiáltott: _Annyi baj legyen! Hadd dögöljenek meg a kutyák! s Ostoba vád tömeglázadásról. Említettük már, hogy hatósági részről meglepő indolenciával kezelik ezt a kérdést. Azt a verziót, amelyet a két erdőszolga hoz fel védekezésre, hogy a bálozók részéről tömeglázadás történt, mások is felkapták és igy akarják magyarázatát adni az ok­talan rémtettnek. A vizsgálatra a hatóságok ré­széről senki sem szállt ki. Később a boncolás tneg- ejtésével mégis megbízták dr. Weisz kászoni köror­vost, aki lelkiismeretességgel tett eleget köteles­ségének. Megállapította a tényállást és már ez a megállapítás is bőségesen elég arra, hogy a tömeg­lázadás otromba vádját megdöntse. Hiszen, a tánc­mulatság közönsége 100 _150 legény, ha támadni akart volna, izekre szedhette volna a két részeg ■rdőőrt, már akkor, amikor teljesen illetéktelenül fegyveresen behatoltak a terembe. Az is érthetetlen, hogy a boncolás megejtésére miért nem küldtek ki törvényszéki orvost, amikor itt nyilvánvalóan bűn­ügyről van szó. öaramus Ádám botránykrónikája A csikmegyei székelység természetesen a véres eset hatása alatt áll. Hangoztatják, hogy a rémtett felidézésében a hatóságokat is fele­lősség terheli, mert az erdőőrök. különösen pe­dig Daramus Ádám eddigi működésűkkel is ki­hívták maguk ellen a hatósági eljárást. Daramus egy Ízben fényes nappal rálőtt Lakatos Pál gazdára. Gazda Albertnek a laká­sára lőtt be az ablakon keresztül. A saját laká­sán vállonlőtte az oda gyanútlanul belépő Bol- dizsár Ferenc erdőmunkást. Belőtt Sztojka Mik- lósné ablakán. Cséplés alkalmával asztalhoz ül­tette saját munkásait, ezután kiment az ud­varra, az ablakon át rájuk lövöldözött s a lövé­sek csak azért nem öltek meg senkit, mert az első lövés után a munkások ijedtükben szétfu­tottak. Az izgága embert le kellett fogni, mint egy vadállatot és a fegyvert elvenni tőle, hogy balomra ne lövöldözze összes munkásait és a szomszédokat. De ezzel még nem teljes garázdálkodásai­nak krónikája. Egy ízben a nyitott ablakon át rálőtt egy Balázsi Józsefné nevű 75 éves, öreg, tehetetlen asszonyra. Balázs Mózsi József 60 éves törődött, öreg ember egy nyári éjszaka csürjében aludt. Daramus, talán lopási szán­dékkal, behatolt a csűrbe, belebotlott az alvó emberbe s azután úgy összeverte, hogy a sze­rencsétlen aggastyán két hónapig volt fekvő be­teg. Kiss András impéri lakosnak éjszaka beha­tolt az udvarára és az ajtón keresztül belőtt a lakásba. Október első napjaiban este 9 és 10 óra között Impéren rálőtt Ferenez Ignácra, aki egy csizmatalpat vitt a kezében. A golyó a csizma­talpon keresztül hatolva súlyosan megsebesí­tette Ferenczet, de a vérengző erdőőr nem elé­gedett meg ennyivel, hanem az országút járó­kelőire nyolc-kilenc lövést adott le. Igazán csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy sen­kit sem talált. íme, ez az ember egészen mostanig szaba­don garázdálkodhatott egy székely községben. Van-e valahol még a világban egy jogállam, ahol még ilyesmi előfordulhatott volna? Dum-dunigolyókkal lövöldöztek. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a két erdőőr letompitott végű dum-dumgolyóvaí lövöldözött a legények csoportjára. Már a vi­lágháborúban is eltiltották a dum-dumgolyók használatától a katonákat és ime a béke tizen­kettedik esztendejében hatósági közszolgálatot teljesíthetett két elvetemült ember, aki a békés polgárokra dum-dumgolyóval lövöldözhetett, íme, egy kis ízelítő azokról a paradicsomi álla­potokról, amelyekben Maniu Gyula volt minisz­terelnök szerint az erdélyi magyarok élnek! A TELJES (az uj módosított szakaszokkal kiegészített) kényszeregyezségi törvény í precíz magyar fordítása. Ara 100 fist -- Vidékre I portóval a pénz előzetes beküldése mellett 110 ] lei. Megrendelhető Dr. Mandel Fordító Irodában, i Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 12. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom