Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-24 / 262. szám
XIII. 8VF. 262. SZÁM.__________________________K&SMVMI 13 Uj törvényhozási időszak Irta: Paál Árpád 8*7 hete már, hogy megnyíltak a parlament kaipni. Nehéz jósolgatni, hagy mennyivel viszi előbbre a Borsunkat ez a fordulat, s hogy mennyi- yei fog bajainkból kiemelni, vagy azokba még jobban belesül lyeazttíni- Az ember valami remélő gépeseit, mely minden, előtte levő ismeretlenségtől szeret várni valamit. Hát igy vagyunk a parla- men tnyit ássál is; várunk tőle uj változásokat, helyzeti nehézségekből való kibontakozásokat, vagy legalább its a nehézségek lényeges felismeréseit. Végtére is a parlament az ország miíndemün nem való megbízottéinak a találkozója és összeeso- portosulása. Ideális elképzelés szerint igy gyű! össze az ország akarata. Valóságos meglátás szerint az értékelés már kevesebb erről az összegyüle- kezésról. De mégis csak összegyülekezés, mely forma szerint az ország legfőbb akaratát van hivatva kifejezni. íís bár ez ások forma, mégis alkalmat ad arra, hogy amely körülményeik és ható erők csakugyan maguk a termelői az országos akaratnak, azok ezt az alkalmat felhasználják a maguk megnyilatkozására. Ldhetséges, hogy magán a parlamenten belül is van valamelyes részlet ebekből az erőkből. Maga az összegyülekezés is bizonyos idegbeli központosulás, az oirsizág különböző részeiből való idegszálaknak az összevonása- Ez is akarhat valamit, enmek a megfeszülése is nyilvános érdeklődést jelent, vagyis olyan tömagjelenséget, mely módosíthatja az országos akaratot, vagy kezdeményező ötleteket adhat annak, előre lendítheti, vagy visz- Bzaráüthatja. BízOjEyois azonban, hogy ma a y>arlament erejét túlnőtte a kormányok ereje, s a kormányokat is még további hatalmasabb erők mozgatják. Nemcsak az uralkodók presztízse, s nemcsak az államfő körül ki-alakuló környezetnek a befolyása, hanem azok a hatalmak érdekek, melyek országokon keresztül tudnak nyúlni, s országok anyagi és szellemi rendjét tudják maguktól függővé tenni. Ezek kerülnek valami misztikus magaslatba, s csinálják a mindenek fölött való legmagasabb politikát. Azt, amihez képest a parlament is csak eszközbeli jelentőségű, csak lajstromozó, de önálló akarat nem tud lenni. Hogy ebben az elrendezkedésben nekünk, kisebbségi népeknek az akaratnyilvánításunk milyen szerepűt kaphat, -azt el lehet képzelni. Nagyon kis idegszálak vagyunk mi az ország akaratában, akik igen kevéssé jönnének számba, ha _ egyéb vonatkozásunk is nem volna. De ránk nézve éppen az az érdekes ellenmondás érvényesül, hogy minél hát- ranyomottabb, minél mellőzöttebb a mi akarat'rész- letünk az ország akaratában, annál nagyobb gondot okozunk. E gond miatt vagyunk hátranyomottak, amiatt van meg az általános törekvés, hogy elhallgattatásban, elnémitásban, elszintelenitésben legyen részünk. KeHil-e sor teánk a mostani parlamenti időszakban, f Előveszik-e a mi életproblémánkat is, elrendezik-« helyzetünket az ország többségi népével szemben, s miféle népszabadságokat ismernek el reánk nézve? Ezek az uj törvényhozási időszak kezdetén mind kérdéseink lehetnek. Es akár megemlékezik rólunk az országgyűlési megnyitó trónbe- szdd, akár nem, a felelet a mi kérdéseinkre mégse ebben van- A felelelt abban van, hogy igenis, az a bizonyos legmagasabb politika, ami a parlamentnél és a kormányok erejénél is mindig nagyobb. ^ az a misztikus magaslat állandóan foglalkozik yelünk. A ml életkérdésünk az országokon keresztül- nyulő nagy érdekeknek is állandó témája. Lehet, hogy bosszantó témák vagyunk; nem tudják, hova tegyenek bennünket. Lehet azonban, hogy egy legújabb korbeli emberiségi eszmének a hordozói és megnyil/'ánitói vagyunk so-k jeles főnek a gonctol- koziiSáBan. A bosszankodók elnyeletni és fölszi- vatni akarnak, a gondolkozók pedig éppen ellenkezően: a bennünk levő népegyéniséget kifejleszteni akarják, hogy igy sokasodjék az emberiség öntudata, s ezzel szabadabb legyen a felvilágosodása. A nálunk érvényes legmagasabb politika sem tehet mást, mint habozva áll a rólunk való két fel- £ogá-s között. Bizonyára szeretné, ha eltűnnénk, j hogy igy ma kelljen töprengem!* réluaJt. De társa dalmi, gazdasági, művelődésben és népi valóságokként mégis létezünk, tehát mégis törődni* kell velünk. S mivel nemzetközileg ellenőrzött életünk van, tehát a nemzőt közi felvilágosodás és haladás eszméit is ránk nézve figyelembe kell hogy vegye. Ez a mi parlamenti helyzetünk is, akár van szó, akár nincs szó rólunk a parlamentbenEbből öntudatot és megnyugvást meríthetünk magunknak. A mi időnk is el fog következni. Csak tudjunk megmaradni a magunk természetességében. A magunk természetessége pedig az, ha saját magunkhoz hivek vagyunk, múltúnkat' és őseinket becsületben tartjuk, s azon a nyelven beszélünk és szérzünk magunknak felvilágosodást, amelyik nyelv népi Örökség a mi lelkűnkben. Ez a népi örökség egyúttal népként is összetart bennünket, s igy a nyelvünkhöz való hűségűnk a természet erőjével Tehát ő is elment. Elérte a patriarchal kort és színekben gazdag élet után, tisztes öregségben hagyta itt a földi világot. Jó ember volt, a szive tele szeretettel, -amelyből a legtöbb a szép kultusznak, a művészeteknek jutott. Pedig családi elrendelés szerint a politikában kezdette közpályáját. Közel ötven esztendeje, hogy neve a politikai küzdelem zászlóin, széles ívben ragyogott át a magyar közéleten. Nem kevesebbről volt szó, mint hogy az ifjú Bölöny József Nagyváradon képviselőjelöltként vette fel a harcot Tisza Kálmánnal, az akkori miniszterelnökkel szemben. így akarta ezt az öreg Bölöny Sándor, a most elhalt József édesapja, ki kemény kuruc volt a maga idejében s fiaitól is megkívánta, hogy azok legyenek. Mind a -kettő engedett is a szigorú apai akaratnak s az 1881. évi általános képviselőválasztásoknál Bölöny József Nagyváradon, öeesei, Sándor az ugrál kérüleftbeh l'pett fel függetlenségi programmal képviselőül- Tisza Kálmán volt ellenjelöltje mindkettőnek. A Bölöny József föllépése Nagyváradon fényes ünnepségek keretei közt folyt le. Egészen megfelelően annak a kívánalomnak, melyet Bartha Miklós állított volt föl egyik hozzám intézett levelében, nem minden hipokrizis nélkül aüra az esetre, ha az ifjú politikus a jelöltség pajzsával a politikai harc küzdőterére, lép. Akkor volt ez, mikor egy kolozsvári idölközi választásnál az én nevem is kombinációba került, mint képviselőjelölté. „Egy ilyen fellépésnek _ itta Barth Miklós az ő levelében _ oly-a-nnaík kell lenni, mint a hajó vizrebocsátásának.“ Nos hát a Bölöny Józsié jlyein volt. A programbeszéd elmondására Nagyváradra sereglett a függetlenségi párt akkori egész vezérkara. Átrándult Kolozsvárról Bartha Miklós is, hogy a néhány hónappal ezelőtt szerzett marti- rqmság fénykoszorajából ő is növelje néhány sugárral az ünnepi díszt, mellyel az „uj hajót“ viz- rebocsátják. Ott volt a párt akkori országos elnökei: Moosári Lajos is, ki nevezetes beszédet mondott az ifjú Bölöny érdekében. Különösen két tétele volt nevezetes. Egyik az, melyben híven a nemzetiségi kérdésben 1856 óta változatlanul hirdetett álláspontjához, „az egységes nemzeti állam“ propagandáját kárhoztatta el, a másik az a furcsa önvallomás, hogy „bizony igaza van Pulszky Ferencnek, ki a függetlenségiekről azt mondotta, rávezet arra a további magatartásara, hogy aa egynyelvűik egymást kölcsönösem segítsék és támogassák, s egymás között a szeretet és önzetlenség ma- gasabbrendü társadalmát megvalósítsák. A természetesség útja ebbe a szép távlatba vezet, act nyitja meg mindnyájunk «lőtt, kük ■ magunk népi eszméjében kitartunk. Vannak törvények, miket a parlament ?nt paragrafusokba Vannak ismét nagyobb hatalmak, mik még a parlamentet is mozgatják. De ami törvények igy létrejönnek, azok csak úgy tudnak jó törvényekké válni és az életben tartóssá lenni, ha a népek életével összhangzóak- Ha nem arra töréksze- nek, hogy mesterkélt módokkal a népek különbségeit lefaragják, s a népekét egymás alá sajtolják. De annak nyitnak utat, hogy a népek, az ország minden különböző népe szabad otthonterüietet erezzen, maga alatt, a szabiad léleksmelkedést maga fölöttHogy az uj törvényhozási időszak ezt hozza-e nekünk, azt jósolni nem merjük. De hogy a magukhoz hü népekre eljön ez a jövendő, s hogy az nem is sokáig késhetik, azt biztosra vesszük. hogy inkább arisztokrata nidlisek, semnalat 3«- mokrata forradalmárok.“ A Bölöny választási esélyeit azonban ez az általános felfogással szemben nagyon is felötlő két kijelentés nem zavarta, sőt az első talán hozzájárult ahhoz, hogy Vulcan József ügyvéd, a Bölöny-ház régi barátja, ki Familia cim alatt román irodalmi lapot szerkesztett, több társával együtt élénken támogatta a Bölöny József jelöltségét. , „ A jelöltség azonban _ jelöltség maradt. A választásnál Tisza Kálmán többszáz szőnyi többséggel győzött. Dühös is volt érte az öreg Bölöny Sándor, kinek azonban a sors kettős kárpótlást is adott a nagyváradi vereségért. Kisebbik fia: Sándor, megverte az ugrai kerületben Tisza Kálmánt s Józsit is beküldte a parlamentbe Szilágymegye diósadi kerülete, melyben a esakáesii ős családi birtok révén a Bölönyek otthoo voltak. A képviselői működésben azonban Bölöny József semmi bizonyítókat nem adta annak, hogy mcgkap'nák a politika kérdései, A csendes hallgatók közé tartozott s csak egy ízben keltett feltűnést azzal, hogy mikor a középiskolai törvétiyjavasláthoz Móricz Pál indítványt terjesztett be a görög nyelv tanításának dltÖrlébéről s az ellenzék túlnyomó többsége helyesléssel fogadta az indítványt, 5 (Bölöny) ellene szavazott. Még egy ciklust (1884 _1887) kihúzott azonban Böiöny József a képviselőházban, ahol pedig nem érezte jól magát. 1887-ben ott is hagyta a politika müvészlelkénék idegen világát és mint intendáns átvette a kevéssel azelőtt válságba került kolozsvári Nemzeti Színház vezetését. Beiktatása az uj állásba valójában azok között az ünepségek között ment végbe, melyekét Erdély egész közönsége I. Ferencz József király itt idézésének szentelt. A régi színházban rendezett díszelőadáson mutatkozott be Erdély közönségének Bölöny, mint intendáns s fényes tanúságot tett arról az áldozatkészségről és művészi Ízlésről, mely az ő fajtájabeli magyar urak alakját olyan nemesen vonzóvá teszi. Bölöny mellett Ditrói Mór volt a kolozsvári ÍNeanzöti Színház igazgatója s az ő nevükről elnevezett regime szint, díszt és fényt kölcsönzött a nagymultu színház egyik jelentős korszakának. Persze nem szabad feledni, hogy ebben az időben E. Kor&cs Gyula hatalmas egyénisége jelölte meg : fcSEEUVSESZ ireíem a fodrász iirsfiftos! Miután ünnep előtt a köszörülések rendesen igen megtorlódnak és ezért a megrendelések lebonyolítása nagy nehézségeket okoz. igm kérem nb. megrendelőimet, szíveskedjenek a köszörülni valókat lehetőleg már most beküldeni és megrendeléseiket mielőbb feladni szíveskedjenek Ez esetben biztosíthatom a szokott precíz munkát és pontos kiszolgálást. Megjegyzés: Minden fodrászüzlet jogosult egy ingyen próbaköszörülésre. Kun mátyás Fia Levélcím : Unicum-Kun, Kolozsvár, Calea Victoriei No. 2 IMMBMBBMMBgMBEB—BEMBMB—MBgBKgSaSgBggaaggga; Kiváló tisztelettel: Böiöny József