Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-24 / 262. szám
XIII. ÉVF. 2S2, SZÁM. 5 Qi&immBmmBmmmMmimmmmUBBmmm F&S TTJAI PROBLÉTTTÁKl A pesszimizmus frontja Ma mindenki sir. Soha annyi lehorgasztott fejű embert.! Simák a munkaadók és sírnak a munkások; a [közalkalmazottak és magánalkalmnzottak; szabadfoglalkozásúak és kötött foglalkozásúak. Jó magain Is sírok. Münchentől Kolozsvárig — megfigyeltem — mindenki könnyeket huliajt. De ilyen összhangzatos, meggyőződése*, véget nem érő zokogással csak Romániában lehet találkozni. Alig egy-két hónap alatt pánik-hangulat fogta el a közönséget. Pedig ha az álakat nézzük, drágulásnak semmi nyoma. Az élelmiszerek ára határozottan esett. Az Ipari cikkeiméi, ha nem is az egész vonalon, dé mindinkább lefelé licitál az üzleti versengés. \ kulturigények kielégítésére alkalmas javak, színház, mozi, könyv árai olcsóbbodtak. Csak pénz nincs, amivel vásárolni tnjdon az ember. (Pedig ha igazak a hírek, a bankok rogyásig vannak tele betétekkel.) Pénz nincs, megrekedt valahol, a gazdasági élet trombózist kapott — hát ha ez nem a válságnak legbeszédesebb tünete, akkor ml? Kétes értékű humorba fulladnánk, ha azt állítanák, hogy nincs válság. Dehogy is nincs. A háborn okozta gazdasági sebek még ma sem gyógyultak be, sőt olyan helyeken fakadnak fel, ahol nem számítottunk. A termelés lankadásával karöltve jár a növekedő munkanélküliség. A politikai bizonytalanság is egyre nő. Az agrárválság — úgy tűnik — végleg betette az ajtót. Vannak államok Nyugaton, amelyek éppen a gazdasági válság miatt, forradalmi jkoimüziókkal terhesek. De . . . Álljunk meg egy pillanatra: a válság, legalább is Romániában, nem nagyobb méretül és nem fenyegetőbb, mint volt pár hónappal ezelőtt Felesleges munka volna Ismét az olvasó emlékezetébe idézni azokat az okokat, amelyek a román! ói gazdasági élet tespodéséhez vezetnek. Időről-időre tömörítve, vagy bővített sorrendben lapjaink fel-íel tárják a tömegnyoTioruság előidéző okait. Am, a legtöbbször megfeledkezünk egy igen jelentős tényezőről, ßs ez: a pszihoris. A kereskedelmi mtnlszt rinm nemrégiben elkészített magának egy, :• kereskedelem helyzetére vonatkozó szakértő jelentést és ugyanúgy cselekedett az Ipari minisztérium is. Nem tudjuk, hogy e minisztériumok e jelentések alapjáé milyen po.T lkával nyúlnak majd gazdasági problémáink orvoslásához — csak annyit tudunk, hogy e jelentések, megvizsgálva a termelés menetét, az áralakulásokat, a munkaproblémát, egyöntetűen arra a megállapodásra Ju'ottalc, hogy a romániai gazdaság belf alkata semmivel s-tu betegebb, mint pár hónappal ezelőtt volt és a gépezet működése semmivel sem kihagyóbb mint a nyár derekán. Az emberek azonban elhitetik önmagukkal, hogy romlottabb a helyzet és elf (fejtik, hogy amennyivel leromlik, any- nyival ők járulnak hozz' félrevert harangjaikkal, Indokolatlan Idegességükkel ér pánikra könnyen hajló pesszimizmusukkal. Valamelyik közgazdász azt Írja, hogy a világgazdasági válságnak főoka egyes országokban az aranykészleteknek a kiapadása és más, szerencsésebb országokban való fejhalmozódása. Fgy másik közgazdász pedig azt Írja (és ez már a közgazdasági életnek régi tanulsága, mondhatni törvényszerűsége), hogy az arany a valóságban amúgy is eltűnik, a váltó helyettesíti és Így egy ország gazdasági virágzásának fokmérője megszűnik a biztonsági szekrényekben felhalmozott arany lenni. Ennél különb garancia lesz a munka, egy ország nyersanyagainak és termelvényei- nek természetes gazdagsága. Nos, Romániában mint mindenütt a világon, valóban a munka dönti e! a gazdasági helyzetet és ha a munka pár hónappal ezelőtt még reális fokmérője volt Románia gazdasági életének, miért kételkedjünk egyszerre ennek a mun!ónak áldást osztó tevékenységében? Ne ijedjen meg ez olvasó: távol áll tölünk minden nernzetgazdaságtanl szőrszálhasoga- tás. De vannak esetek, amikor hiába tekintjük akár a páncélszekrények aranyát, akár a dolgozó kéz verejtékét értékmérőnek, ha egy ország beleássa magát a prsszlmista gondolatok dzsungeljébe. Egészen bizonyos, ha azok a tényezők, akik még imponálnak a közönségnek, meggyőző erővel a gazdasági optimizmust hirdetnék feltárnék a helyzetet, szavahihetően kimutatnák, hogy nincs itt az ideje a tömeges vizbengrásra, sőt sl- !érkező’eg, a helyzet nem rosszabb, mint hónapokkal ezelőtt és ha a pénzintézetek egyrészt nem zárkóznának el, oly mereven kölcsöneík piacra dobásától, az ipari termelők maguk is a szavak mellett gesztusokkal állanának elő, ha valakiben megvolna a bátorság, hogy a gazdasági melankólia frontját felgöngyölgesse, ez a cselekedet majdnem egyenértékű volna azokkal az ábrándokkal, amelyek mondjuk, kis fizetések redukciójában keresik a kibontakozásnak útját. 1. e. Nincs háztartás „PYRAM“ cipopaszta nélkül ü MISS ROMANIA Szép, mint a legszebb! Sok szép nő kőiül válasiíják Rí évente a léfcsitbber. Gondolkozot&e már azon, Rogy mily könnyű szépnek Fenni! Hogy mily Könnyű is a szépség pálmáját elnyerni és vele szerencsére, boldogságra szén tenni 1 Az Eíida-lanoíinsrappan lágy es dűs habja az arcbőrt megszépirfc mindennapos használata előfeltétele a nő sikerének az életben. LANOLIN SZAPPAN Nantes közelében egy gyorsvonat három kocsija a Loire-ba zuhant Az eddigi jelentés szerint elven halott — Franciaországban egy napon négy vasúti szerencsétlenség történt (Parks, november 22.) Nantes közelében, Ondón és Clermont állomások között a tartós esőzések következtében alámosott pályán este 10 óra 15 perckor a Párizs—nantesi teljes menetsebességgel baladó gyorsvonat kisiklott. Mozdonya és három első kocsija a megáradt Loire vizébe csnszott le. A többi kocsik összetorlódtak és súlyosan megrongálódtak. TTjabb jelentés szerint a katasztrófának sokkal több áldozata van, mint ahogyan az első pillanatokban gondolták. Egész éjjel utászkatonák fáklyafény mellett folytatták a mentési munkálatokat és sikerült több sebesültet kiszabaditaniok a Loire hulláma által elborított kocsirészből. A mozdony- vezető holttestét is megtalálták. A halottak számát legalább is otvenxe teszik. Nantesből kórházvonatot küldtek a szerencsétlenség színhelyére. Attól tartanak, hogy az elsőosztályu kocsi valamennyi utasa a folyóba fulladt. A sebesültek közül eddig tizet szállítottak kórházba. Közöttük van a gyorsvonat fűtője és a pályafelvigyázó, aki előre látta a veszedelmet, elébe is szaladt a vonatnak, meg akarta állítani, a mozdonyvezető azonban nem vette észre és a vonat elgázolta. A reggeli párizsi lapok a legellentmondóbb rémhíreket közölték a vasúti szerencsétlenségről. Egyesek szerint csak egy halott van, mások szerint a három személykocsi valamennyi utasa odapusztult volna. Pontos részletek még hiányoznak. Pénteken különben négy vasúti katasztrófa volt Franciaországban, az egyik a nantesi. A másik Nancy közelében történt, ahol a. helyiérdekű vonat egy tehervonatiul összeütközött- A karambolnak egy halott és három sebesült áldozata van. Chartreux közelében a gyorsvonat siklott ki. A postakocsi és egy elsőosztályu személykocsi lezuhant a 15 méter magas töltésnél. Itt négy súlyos sebesült van. Mortagre közelében szintén kisiklott egy vonat A mozdony egy hid főkorlátjának futott neki, azt áttörte, szerencsére azonban nem zuhant a folyóba, A sorozatos vasúti szerencsétlenségek oka valószínűleg az, hogy az esőzések miatt nagy földcsuszamlások történtek és ezek megrongálták a pályát.
