Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-14 / 253. szám

4 mm probléttíAk Magyar Évkönyv Egy erdélyi könyv fekszik előttünk, amely az „Er­délyi Magyar Évkönyv“ szerény cimét viseli. Pedig, aki csak annyi fáradtságot is vesz magának, hogy végigla­pozza a Sulyok István dr. és Fritz László dr. szerkesz­tésében megjelenő vaskos, közel háromszáz oldalas, va­lóban fővárosi ízléssel kiállított könyvet, az nem fog­ja a gombamódra szaporodó és kétes értékű naptárak és évkönyvek sorába beskatulyázni Sulyokék Évköny­vét, amely a maga nagy, precizitásra törekvő adathal­mazával nemcsak mint forrásmunka nélkülözhetetlen, hanem egy igazi erdélyi lexikonnak — persze még nem teljes lexikonnak, csak egy tökéletes lexikon szilárd bázisának — komoly pretenzióival és eredményeivel jelentkezik. Nehéz egy rövid cikk keretében összefoglaló ké­pet adni az Erdélyi Magyar Évkönyvről. Mindenekelőtt arról szeretnénk beszámolni, milyen célkitűzéssel Indí­tották útnak a szerkesztők könyvük első évfolyamát. Tudniillik megkérdeztük a szerkesztőket, és ezt is ők mondták el, hogy az Évkönyv kettős célt szolgál. Egy­részt az erdélyi magyarság egész politikai, társadalmi és kulturális birtokállományának képét igyekszik nyúj­tani, másrészt pedig az évenként kiadandó kötetek e birtokállomány növekedéséről, vagy apadásáról (sajnos, erről Is sző lehet), fognak beszámolni. Hatalmas és szép program. A nemes kezdeménye­zés komolyságának első dokumentuma a most megje­lent Évkönyv. Néni akarjuk sem az időt, sem a helyet vesztegetni a szerkesztők kulturmunkájának további méltatásával. Hiszen az ízelítőt, amit ennek a cikknek keretében szándékozunk adni róla, különösen pedig maga az Évkönyv, amelynek minden olyan magyar ember könyvszekrényében helyet kell foglalnia, akiket az erdélyi magyarság sorsa bármely vonatkozásban is foglalkoztat, a legbeszédesebb bizonyíték. Lássuk tehát, mi van az Erdélyi Magyar Évkönyv első kötetében? Az első fejezet nz erdélyi magyarság mai 1 éleksz;ir­máról és területi megoszlásáról számol be. Ezt a lélek- számot az Évkönyv ■> maga lelkiismeretes számvetései alapján 1927-ben 1.724.309 lélekre teszi, amely szám Erdély összlakosságának harminc százaléka. Megtudjuk azt is, hogy a magyarság elhelyezkedése hogyan oszlik meg a városok és falvak között és két táblázat mutat­ja be a legutóbbi népszámlálások adatai alapján a ma­gyarság megoszlását megyék és egyes felekezetek kö­zött. Rendkívül alapos és kimerítő munka az erdélyi magyarság politikai szervezetéről szóló fejezet. Itt nemcsak tényeket rögzít meg, hanem történelmi pers­pektívát is nyújt az erdélyi magyarság pártpolitikai mozgalmairól, kezdve a Magyar Szövetségtől a mai Magyar Pártig. Igen tanulságos az országos választá­sok statisztika! mérlege és az a szerep, amelyet a ma­gyarság a többségi elem részéről megnyilvánuló vissza- ezoritó kísérletek ellenére a helyi önkormányzatokban kifejtett. Ennek a fejezetnek függeléke a .Magyar Párt tagozati clósztódása és az egyes tisztikarok teljes név­sora. A következő két fejezet adatszerű felsorolásait úgyis nevezhetnék: az erdélyi magyarság drámája. Egy­házaink és Iskoláink harcainak tízéves története ez, az erdélyi egyházi szervezetek pontos helyzetképével. Ezek a harcok és küzdelmek a szemünk előtt folytak ugyan 1c, de Ilyen összefoglalásban és ilyen szemléltetően még nem láttuk. Az erdélyi magyarság nemzetközi kapcsolatairól tart ezután beszámolót az Évkönyv, külön részt szentel az erdélyi magyar főiskolai hallgatók ügyének. Egy számadat: nz 1919—20 iskolai évben még csak 4.9 szá­zalékot tettek ki a kolozsvári egyetem magyar hallga­tót, inig 1929-ben 20 százalékra emelkedett számuk. Ebben a részben találjuk meg a nagysikerű diáksegély­akció eredményeit is. A magyar anyanyelvű zsidóság elhelyezkedéséről az u,j Impérium alatt szintén értékes adatokat kapunk. Az Évkönyv az erdélyi zsidóság hovatartozását az anya- nyelv alapján dönti el és ezen a címen az itt élő zsi­dók 70 százalékát a magyarsághoz számítja. Külön fejezete van az erdélyi magyarság társadal­mi szervezeteinek, aztán az erdélyi magyar könyv­nek. Az erről szóló rész két alfejezete a tudományos és társadalmi jellegű könyvtárakról és a népkönyvtárak­ról ad részletes tájékoztatót. Az erdélyi magyarság két nagy fájó sebének, az Erdélyi Muzeum Egyesület ellen indított hajszának és a Csikmcgyei Magánjavak elkobzásának és a státusquo visszaállításáért folyó küzdelemnek is szentel egy-egy kronologikus sorrendbe állított, adatokra támaszkodó fejezetet az Évkönyv. Az erdélyi magyar telepesek ször­nyű tragédiájának története sorakozik még a másik két nagy magyar sérelem mellé. Méltán hiiszkók az Évkönyv szerkesztői arra a fe­jezetre, amelynek „Kronológia“ elmet adtak. Történe­lem naptárszerü felsorolásban. Ez az izgalmasan érde­kes rész dátumokban mondja el, ml minden történt tiz év alatt az erdélyi magyarsággal? Az alábbiakban rap­szodikusan kiszakítunk néhány ilyen sorsdöntő dátu­A rTfhiuje et Soir nagy népsze­rűségét megkapó illatának köszöni A üm de (efo^ne Lady gyártmányok sorában még csak uj jövevény, de máris fanatikus híveket szer« zett a Rouge et Noir. Mint egy rubin melltii. mint egy spanyol vállkendő, a Rouge et Noir agy különbözteti meg a ,,szép“-et a tömegtől és teszi az érdeklődés központjává. Az elegáns hölgyek ezt a ki­tűnő kölnivizet lelkesedéssel használják, mert. tudják, hogy mint a többi Lady, gyártmány, ez is a legtiszább alkatrészekből ké­szül és a bőrt inasé, bársonyossá teszi. A nő emeli báját, ha olyan szereket használ, amelyek elüt­nek a közönségestől. Ha a Rouge et Noir-t használja, eléri e célt. Ü didiß&efeir ybrfh de. Tarló ­Az ang'ol alséltáz üléséit a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz dumpin^ot nem tartja veszedelmesnek Több angol cég engedélyi kapott a szovjet részére történő hadianyagszállitásra (London, november 12.) György, angol ki­rály ma délben megnyitotta az indiai alkotmá- nyozó konferencia ülését. Utána a patialai maharadzsa felkérte.Mac- donald miniszterelnököt, hogy fogadja el a kon­ferencia elnöki tisztét. Macdonald után a baroodai és a yanuuka- purhi maharadzsák mondottak beszédet és kö­szönetét mondottak a kormánynak a konferen­cia összehívásáért. Az összes beszédeket az an­gol rádió közvetítette az egész világ hallgató­ságának. A konferencián az angol kormányt Macdo­nald miniszterelnök, Henderson külügyminisz­ter, a gyarmatügyi miniszter, a lordkancellár és az indiai alkirály képviselik. A hercegi államok, továbbá a mohamedán és hindu nép delegátusaival együtt a konferen­cián 8<5 delegátus vesz részt. Délután az intézőbizottságot választották meg. A bizottság megállapította a konferencia munkarendjét. mot 1919-ből: Október 31: Kolozsvárt ldtör a forradalom. A foglyokat kiengedik a börtönökből, a katonák hazaszé­lednek a kaszárnyákból. December 1: A gyula- fehérvári nemzetgyűlés és a gyulafehérvári határozat szövege. December 18: A román csapatok át­lépik a fegyverszüneti szerződésben megállapított ile- markacionalis vonalat. Ncculcea tábornok megüzeni Apáthy főkorniánybiztosnak, hogy megszállja Kolozs­várt. Ha ellenállás lesz, löveti a várost. December 22: A magyar és székely nemzeti tanácsok a gyulafe­hérvári gyűléssel szemben megtartják az erdélyi ma­gyarság nemzetgyűlését. D e c e m b e r 24: A ro­mán csapatok megszállják Kolozsvárt. Megjelenik a Keleti Újság első száma. December 30: A Moni­torul Oficial közli I. Ferdinand király dekrétumát, amely a román királysághoz csatolja Erdélyt. íme, egy hónap nehány tragikus és fontos dátuma. És még mennyi ilyen tragédia bujkál az Évkönyv kro- j nológiájáaak nehány tucatnyi oldalában 1 A záró fejezet, amely „A magyarság a nagyvilág­ban“ cimet viseli, érzésünk szerint nem tartozik szoro­san áz Évkönyv feladatához. Nem, mintha nein tartal­mazna olyan adatokat, amelyek minden magyart és Így az erdélyi magyarságot Is érdekelhetnének, hanem, mert egy olyan fejezettel lehetett volna pótolni, amely­nek hiánya az összefoglaló képből szembetűnően kiüt­közik. Ez a hiány pedig az erdélyi irodalom és sajtó helyzetképe. Tudom, hogy a szerzők, akik mindenkép­pen alapos munkát akartak végezni, éppen azért nem nyúltak ehhez a problémához, mert erre már nem fu­tott az idejükből. Mégis, a sajtó ős az irodalom jelen­tősége az erdélyi magyar életben annyira szembetűnő, hogy mi sem mehetünk el észrevétlenül a hiánya mel­lett. A szerkesztők azonban bejelentik aa előszobán, hogy az Évkönyv második kötetének ez lesz a fő fe­jezete. És bízunk is abban, hogy az ennél a kötetnél megnyilvánult gondos és lelkiismeretes munka jegyé­ben fog megszületni az erdélyi irodalom és sajtó törté­nelmi szerepének, objektív és igaz méltatása. ÍS3K.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom