Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-14 / 253. szám

Ck j-Koíczsvár, 1939 november 14 jR'éDtCft ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN; i ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 500 lej, egy kora 100 lej. Ára 5 lej. OKíSZACOS 31 AGYAíil'ARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal; Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-OS, 6 04. XIK. évfolyam 253-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOT; 1 évre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. Nyugati hang (sz.J A geográfia úgy tanítja, hogy a Balkán, amelyhez egy évtizede mi is hozzászámitódunk, Európa keleti részén fekszik. Viszont ugyancsak a geográfia állapítja meg, hogy 'Romániának leg­nyugatibb ponja Erdély és Bánát. Tiz esztendő le­forgása alatt tehát Keletről áttolódtunk Nyugatra, alléikul, hogy a helyünkről megmozdultunk volna. Nyugati fogalmak szerint _ a Nyugat szót itt a szó igaz értelmében használjuk _ Európa keleti része a civilizációnak emlőin nem táplálkozott olyan mértékben, hogy beilleszkedhetett volna az euró­pai vérkeringésbe. Őszintén szólva tiz évvel ezelőtt még valami, talán indokolatlan rátartásáig elhessegette tőlünk még a gondolatát is annak, hogy mi is beletartozunk a bizonyos lenézéssel ke­zelt balkáni atmoszférába. Ma már persze letettünk az ilyen világi hiúságokról, ma már nem sértődünk meg, ha egy kalap alá vesznek azzal a földrajzi fo­galommal, amelynek egyik csücske Albánia, a másik karakterisztikonj a Maeedőnia­Nyugodjunk bele tehát abba, hogy Nyugaton elünk keleti erkölcsökkel és az európai népek kon­certjében keleti rangsorral. A cimre azonban, akár­mennyire is demokrata államban élünk, ugylátszik, rátartiak vagyunk. Tetszik nekünk Nyugat közel­sége és ennek a tetszésünknek szeretünk kifejezést is adni. így nevezte el aztán „Vestul“-nak Bocu Sever bánsági tartományi igazgató a maga iájb- zsurnálját. Valószínűleg úgy gondolta a bánsági mi­niszter ur, akit- különben mint kollegát tisztelhe­tünk, lévén ő az átkos magyar rezsim idejében egy­szerű újságíró, hogy ő nemcsak kormányzósági te­rületének geográfiai elhelyezkedését illetőleg, ha­nem nevelésénél, gondolkodásánál fogva is a nyu­gati szellem letéteményese és ilyenformán külsősé­gekben is kifejezést kell adnia mindannak, amit számára a „Nyugat“ parancsolóan diktál­Ezek után mindenki előtt világos, högy Bocu Sever ur személyes orgánuma elveti magától még a gondolatát is annak, hogy albániai és macedóniai mentalitást plántáljon át Románia nyugati határ­szélére. Valóban, szivderitő olvasmánynak ígérke­zett tehát, amikor a napokban kezünkbe került a Vestul egyik példánya- Nyugati szellemet, a fran­cia kultúra előkelő tónusát vártuk a Vestultól és mar előre örültünk neki, hogy milyen finom és disztingvált európai hang fog megcsendülni a bán­sági félhivatalosban. Mit tagadjuk, egy kis csalódásra ébredtünk. Egy cikkre lettünk figyelmesek, amely a jugoszlá­viai kiutasításokkal foglalkozva irigyen sóhajt fel, megállapítva, hogy az uj délszláv -állam milyen frappáns módját találta meg a kisebbségi kérdés megoldásának. Jugoszláviában bizony nem igen törik a fejüket _ Írja a Vestul, _ a politikusok kisebbségi törvényen, egyszerűen kiutasítják az al­kalmatlan elemeket. Persze, alkalmatlan elemek alatt magyarokat kell érteni. Követésre méltó pél­da! _állapítja meg a Vestul. Romániának is van­nak irredentái, még pedig szép számmal, milyen egyszerűen meg lehetne oldani mindazokat a kér­déseket, amelyek a kisebbségekkel összefüggenek, akkor nem fenyegetőzhetnének Genffel, nem hivat­kozhatnának alkotmányra, gyulafehérvári határo­zatra: a szerbek megmutatták, hogy a gordiusi cso­mót úgy lehet kettévágni a legradikálisabban, hogy a háborgó magyarokat átteszik a határon­íme, a nyugati hang, amelyre már régóta vá­runk. Csakhogy egy kissé téved a nyugati hang. Jugoszláviában, akármennyire is grasszál a dikta­túra és akármennyire is elnyomja a szabad emberi Okmányfiamisifás után pénzhamisítási kísérlet Efxy dévai kereskedés román bankjegyek kliséinek elkészítésére a dk ti megbízást egy budapesti cmkögrainsm&k (Budapest, november 12.) A budapesti ro-j mán követség jogtanácsosánál, dr. Lázár Nan- ţ dórnál megjelent Lett Iv vin nevű budapesti cinltografus és elmondotta, hogy egy erdélyi ember 50 ezer pengő ellenében megbízást adott neki arra, liogy a húsz* és százlejes román bankjegyek kliséit készítse el. Lázár dr. azon­nal a budapesti főkapitányságra ment s innen detektívek vonultak ki :• cinkograi'iába. Egy előző megbeszélés alapján csakhamar megjelent I a klisékért a megrendelő, akit’ a detektívek iga- i zoltattak és a kapitányságra kisértek. Kiderült, hogy az illető Alesik Károly dévai lakos. Nyom­ban beismerte, hogy valóban megrendelte a kli­séket, kijelentette azonban, hogy egy erdélyi barátja megbízásából cselekedett így és meg ia adta az illető nevét és címét. Alesiket letartóz* látták s egyúttal táviratilag értesítették az er­délyi hatóságokat a budapesti letartóztatásról. A kormány a parfamentfeen felveti a bizalmi kérdést Braiianti szabadságra megy, hogy ne áitja útját a liberális párt parlamenti visszatérésének — Bomlik a kormánypárt (Bukarest, november 12.) A politikai közvé­leményt az uralkodónak a pártokhoz intézett le­vele és annak várható hatása foglalkoztatja. Különösen nagy érdeklődéssel várják a liberá­lis párt elhatározását. Szerdán délelőtt a libe­rális párt volt miniszterei Bratianu Vintila el­nöklete alatt értekezletet tartottak és ennek <a megbeszélésnek a tárgya valószínűleg az ural­kodó levele volt. Kommünikét nem adtak ki és a résztvevők sem akartak a sajtó számára sem­miféle nyilatkozatot tenni. Péntekre különben összehívták a liberális párt elnöki tanácsát és ez fog azután véglegesen dönteni a párt maga­tartása felől. Az elnöki tanács ülése után Bra­tianu Vin tilát előreláthatólag kihallgatáson fogja fogadni az uralkodó. A pártban általá­nosnak mondható az a hangulat, hogy az ural­kodó kívánságának eleget kell tenni és a párt­nak meg kell jelennie a parlamentben. Értesü­léseink szerint mindjárt a felirati vita első szó­nokaként Dúca nyilatkozatot fog felolvasni, amelyben hangoztatni fogja, hogy a liberálisok csupán a király kívánságára vesznek részt a parlament ülésein. Előreláthatólag Bratianu Vintila, aki komolyan gyöngélkedik, hosszabb szabadságra fog menni és távollétóbcn a veze­tést Dúcára bízza. Ezzel megkönnyíti a parla­mentbe való visszatérést és egyúttal a maga véleményét is fönntartja. A parlament összeillése után változás lesz a kormány kebelében is, amennyiben Angbe- lescu belügyi államtitkár lemond. Mihalaeke belügyminiszter hétfőre Buka­restbe liivta össze az összes tartományi igazga­tókat, akikkel a tartományi igazgatóságok ha­táskörének pontos megállapításáról fog tár­megnyilatkozásokat, nem az aposztrofált „irre­dentákat" utasították ki, hanem azokat az optánso- kat, akiknek az elköltözésre kiszabott terminusuk lejárt. Igaz, hogy ezt balkáni modorban, a szer­ződések félreértésével, az újabb terminus figyelem- bevétele nélkül csinálták meg, de valami jogalap­juk mégis volt erre a drákói szigorra. A nyugati gyalni. A nemzeti parasztpárt belső helyzete nem mondható különben éppen a legszilárdabbnak. Az erdélyieknek a jelenlegi kormánnyal szem­beni bizonyos mértékben rezervált magatartása a parlament megnyitásakor még érdekes meg­lepetésekkel is szolgálhat. A Cuvântul úgy tudja, hogy az utóbbi időben a pártból több ki­lépés történt és a disszidensek száma egyre nő. A párteinökség elhatározta, hogy erélyes lépé­seket tesz a pártegység megóvására és közben az ország nagyobb centrumaiban népgyülése* ket is fognak tartani, amelyeken beszámolnak a kormány eddigi működéséről, hogy igy a kez­dődő népszerűtlenséget ellensúlyozzák. A költségvetési javaslat végleges formájá- i’ól még nincsenek pontos értesülések. A mun­kálatok azonban már nagyjából befejeződtek és Mironescu miniszterelnök azokról szerdán be­számolt az uralkodónak. A király különben szerdán este Karánse- besre utazik az Astra közgyűlésére. A kormány részéről az uralkodót Hatieganu miniszter ki­séri el. Az Astra előreláthatólag Goldist vá­lasztja meg újból elnökévé. Goga már néhány nappal ezelőtt leutazott Karánsebesre, hogy a megválasztása érdekében agitációt fejtsen ki. Felvetik a bizalmi kérdést. A lapok értesülése szerint Mironescu miniszter- elnök úgy a kamarában, mint a szenátusban mind­járt az őszi ülésszak megkezdése után fel fogja vetni a bizalmi kérdést, hogy ezzel nyílt színvallásra kényszerítse elsősorban saját pártjának a képvise­lőit s főként a Stere körül csoportosult besszarábi- aiakat­liang tehát tévedett egy keveset. És ha ez a propo- zició nyugati hang, akkor mi már csak inkább megmaradunk Keleten. De ne tévesszük össze a fo­galmakat: az állampolgárok kategorizálása és jog­talan brutális kiutasítása Nyugaton is, Keleten is olyan barbárizmus, amelyre sem Bocu Sever ur, sem lájbzsurnálja nem lehet büszke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom