Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-20 / 233. szám
A kolozsvári Ipartesteiét a város részére átengedett telket visszaköveteli Az állandó bizottság novemberi ülésén fog foglalkozni a telek-üggyel (Kolozsvár, október 17.) Annak idején az ipartestület kebelében heves harcok dúltak a körül, hogy a város részére a Karolina-téren lévő telektestbcl egy részt átengedjenek-e^ a város részére. Az iparosok nagyrésze az^ átadást ellenezte, de végül is olyan befolyások érvényesültek, hogy a telket kizárólag beteg- segélyzőpénztár^ székházának a felépítése javára engedték át. Annak idején a szerződést azonban csak úgy kötötték meg, ha a város kötelezi magát arra, hogy kizárólag betegségéi yzöpénztár felépítése céljára veszi meg az ingatlant. Az ipartestület is csak azért ment bele ebbe a vásárba, mert a betegsegélyzö mindjárt az ipartestület mellett lett volna felépítve és így az ügyes-bajos iparosok gyorsan elintézhették volna úgy az ipartestületnél, valamint a betegsegélyzőnél az ügyeiket. A vásár megtörtént, azonban a város a betegsegélyzö részére más helyen vásárolt házat és megfeledkezett a szerződésben vállalt kötelezettségeiről. Az ipartestület természetesen nem tartotta magára nézve kötelezőnek a telekvásárt, mihelyt értesült arról, hogy a város a betegsegélyzö házát más helyen vásárolta meg. Értesítette a város vezetőségét, hogy a szerződést bontsa fel. A város azonban az ipartestület kérésére nem nagyon reagált, mert eltelt közben három esztendő s a telekvásár megsemmisítése máig sem történt meg. Amint értesülünk, az állandó bizottság a vásár ügyét a novemberi nagygyűlés elé akarja terjesztem, mert a kérdéses telekre időközben nagyon sok reflektáns akadt. A munkásszindikátus és az erdélyi román újságíró szindikátus is ezen a helyen akar magának telket épiteni. Viszont az ipartestület a legutóbbi elől- járósági ülésén minden intézkedést megtett, hogy a telket a maga részére visszaszerezhes: se. A telekvásárlás idején a szerződésben ki volt tüntetve, hogv csak betegsegélyzö céljára adja el a telket az ipartestület. Az ipartestület a szerződésnek erre a passzusára hivatkozva kéri a vásár megsemmisítését, hangsúlyozva, hogy arra neki már szerzett joga van. Mindezektől eltekintve is, az iparosság a város költségeinek a fenntartásához hatalmas összegekkel járul hozzá, tehát kérése minden körülmények között teljesítendő. Az ipartes: fület ugyanis erre a helyre akarja felépíteni a továbbképzőtanfolyam épiiletét. amely már évek óta egyik helyről a másikra vándorol és most a legalkalmasabb idő érkezett el arra, hogy a továbbképzötanfolyam állandó lakhelyre találjon. A/WVSA/WNA/WVftAA4 A/V\A/VSA»V\AA/WV\ ZsStvölgyében a kontárok legújabban amatőröknek nevezik magúkat Strohsnannok kozbeoföitével nyitnak üzleteket (Déva, október 17.) A leromlott gazdasági helyzet, úgy látszik, nagyon sok embert arra kényszerit, hogy meg nem engedett, illegális utón teremtsen magának egzisztenciát és keresse meg a kenyerét. Az emberi leleményesség, vakmerőség mijatt fejlődött ki a kontárkérdés, amely ma már az egész iparos társadalmat kritikus helyzet elé állítja. Különösen elszaporodtak a kontárok a Zsilvölgyében, ahol az adót és más taxákat nem fizető kontárok amatőröknek nevezik magukat. Amatör alatt ugyanis azt értjük, aki csak kedvtelésből, saját maga szórakoztatására dolgozik, pénz nélkül, viszont a zsilvölgyi amatőrök megrendelésre és pénzért dolgoznak. Az iparosok és az ipartestület már több- izben fel is emelte a szavát ellenük, legutóbb is a petrozsényi ipartestület egyik küldöttsége személyesen kereste fel dr. Atirescu Je- ronim hunyaclmegvei elnököt s azonnali intézkedéseket kért a kontárok ellen- Atirescu kijelentette, hogy minden^ törvényes eszközt igénybe fog venni a kontái'ok működésének a lehetetlenné tétele érdekében. Ez azonban csak egyik sérelme a zsilvöl- gyi iparosságnak. Ott vannak a társulati iparosok is, akik szintén konkurrenciát csinálnak az adófizető iparosoknak. Még szerencse, hogy a társulat erélyesen lépett fel és ilyen körülmények között nagyobb mértékben nem harapódzott el ez a veszedelem. Viszont sérelmes az iparosságra a sok tanonccal dolgozó iparos is. Van eset, hogy' hat-nyolc tanoncnak ad munkát egy-egy mester, segédet pedig nem tart. Jó volna, ha a hatóságok a tanonckérdést is szabályoznák, illetve megszabnák, hogy az iparos hány tanoncot szerződtethet. Most értesülünk arról, hogy a vulkán-lupényi uj ipartestület felfogja emelni szavát a tanoncok számának szabályozása érdekében is. Itt említendő meg a kereskedelemnek egy szintén égető sérelme is. Hivatalnokok, tanítók, bányaaltisztek szeszárusitással foglalkoznak. Strohmanok közbejöttével kereskedéseket nyitnak és igy a rendes foglalkozásukon kivül hatalmas mellékkeresetre tesznek szert. Tudunk sok esetet, amidőn hatalmas üzleteket bonyolitanak le. de minden egyes esetben megfeledkeznek arról, hogy az állam részére taxát és adót fizessenek. Mindezek olyan problémák, amelyeknek a megoldása a most megalakult Vulkány-lupé- nyi ipartestület kezében van, amely a legnagyobb ambícióval fog hozzá a sérelmek orvoslásához s az iparos problémák megoldásához. IWONFFY GYŰLI) síücs- és szőrmeüiietét (Azelőtt Mártonffy Testvérek) a Kolozsvár, P. Unirii 20 sz. alól Str. Memorandului (Unió u.) 6 sz. alá HELYEZTE ÁT! D ús választékban áll b. vevőim rendelkezésére a legujabbdivatszerint készült szőrme- áru raktáram. Áruim a legjobb minőségű kül- és belföldi anyagból, ízléses kivitelben készülnek. Megrendelések, átalakítások és javítások leggyorsabban, legjobb kivitelben, szolid árak mellett eszközöltetnek. — Saison kezdetére való tekintettel áraimból 20% kedvezményt adok. Mielőtt szőrmeszükségletét beszerezné, áruimról és azoknak szolid árairól kérem meggyőződni. — Ki képviseli Budapesten a kolozsvári szabóiparosokat? A kolozsvári szabóiparosok a budapesti szabó-szövetség 25 éves jubileumi ünnepségeire Németh István szabómestert küldötte ki, aki nemcsak a kongresszuson, hanem az összes szabóipari kiállításokon is részt fog venni. Sokat várnak ugyanis az uj termelési módok, valamint a legújabb divatkreációk bemutatásától, tekintettel arra, hogy a kiállításon nagyon sok külföldi világcég is részt fog venni. Részvénytársaságba tömörültek az aradi bntoriparosok. Az általános gazdasági krízis következtében az aradi butoriparosok is katasztrofális helyzetbe jutottak. Nemcsak a nagy üzemek kerültek rendkívüli nehézségek közé, hanem elsősorban a kisiparosok is igen gyakran kénytelenek voltak termékeiket önköltségi áron alul is piacra dobni, hogy pénzt szerezhessenek adó és váltólejárataikra. Ekkor merült fel a gondolat, hogyan lehetne a szakma teljes tönkremenetelét megakadályozni. A bu- torkészitő iparosok között mozgalom indult meg és elhatározták, hogy szervezetbe tömörülnek. Hosszas tanácskozások után kimondották azt is, hogy részvénytársaságot fognak 'alakítani. Eszerint a részvénytársaság cime Aradi Butorgyárosok Termelő és Értékesítő Rt., mintegy 10 millió alaptőkével alakulna meg. A részvényeket az iparosok részint készpénzzel, részben butoráruval való hozzájárulás utján biztosítják. A részvénytársaság látja el munkával és anyaggal a részvényeseket, s egyben gondoskodik a készáruk piacának a biztosításáról is. A részvények ellenjegyzése már nagy mértékben megtörtént és hir szerint a részvény- társaság rövidesen megkezdi a munkáját. Vasárnap cipészipari nagygyűlés. A kolozsvári cipósziparosok vasárnap, október 19-én, délelőtt féltizenegy órára az ipartestület összes helyiségeiben cipészipari nagygyűlést hivtak egybe, amelyen az alábbi szakmai dolgok kerülnek szőnyegre: 1. Kiket delegál a cipészipari szakma a novemberi bukaresti kongresz- szusra, hogy ott a kolozsváriakat képviseljék. 2. A romániai bőripari szövetség kolozsvári fiókjának létesítését, amely magában foglalná úgy a munkaadókat, mint a munkásokat. 3. A forgalmi adóra vonatkozó felebbezéseket miképpen kell elkészíteni és benyújtani. A kongresszus iránt a cipésziparosság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. Már megkezdődött a forgalmiadókivetésl jegyzőkönyvek kikézbesítése. Amint értesülünk, a forgalmiadókivetésekről szóló jegyzőkönyvek kikézbesitése az egész vonalon megkezdődött. A kézmüiparosság nagy megdöbbenéssel veszi észre, hogy olyan horribilis összegeket róttak ki, amelyek megközelítik az egyenes állami adóknak az összegét is. A kiküldött jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a forgalmi adó 500, sőt 1000 percentes emelkedést mutat az egész vonalon. Tehát hiába való volt minden Ígéret, nem volt eredménye a pénzügyminiszteri leiratnak, a küldöttségjárásoknak, az adókivető bizottságok mindenről megfeledkezve, olyan hatalmas összegeket róttak ki, amelyeket az iparosság sémi féle körülmények között nem tud megfizetni. Nincs más hátra, mint a kirótt forgalmiadó jegyzőkönyvek ellen tömegesen felebbezést nyújtani be a pénzűgyigazgatóság- lioz. Egyesek már a felebbezéseiket he is nyújtották. Az egész iparosság lázas kíváncsisággal várja, hogy az elsőfokú felebbezési fórum milyen magatartást fog tanúsítani a benyújtott felebbezésekkel szemben és lefogja-e mérsékelni a horribilis forgalmi adókat. A szatmári iparosság a munkanélküliség megszüntetéséért. Szatmárról jelentik: A munkanélküliség problémájának a megoldására nemrégen a szatmári kézmüiparosság az iparosotthon helyiségeiben nagygyűlést tartott. A gyűlésen Sziits Kálmán, az otthon elnöke mondotta a megnyitó beszédet és azon legtekintélyesebb iparosok szólaltak fel. Az az álláspont alakult ki, hogy a munkanélküliséget nem segélyakcióval, hanem a közmunkák azonnali megindításával kell enyhíteni. Gyiire Lajos rámutatott arra, hogy a város részéről megszavazott 1 millió 200 ezer lej segélyösszeg célszerűbben volna felhasználható, ha a város nagyobb kölcsönt venne fel, amelyek évi kamata nem több, mint a kiutalásra előirányzott pénz és igy a kölcsönnel a közmunkát megindítva, megszüntetné a munkanélküliséget. é
