Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-06 / 221. szám

zm. &VF. m. szám 9 esi rs SZABÓ 3ERŐ diVittSlliíU­pssIgeH nagy­áruháza Cluj-Kolozsvár. I|C Telefon: 4-79 sz. Eredeti angol és francia divat-ujdonságbk, őszi koíziüm, kabát és ruha anyagok megérkeztek. ICérem kirakásaim m@if@lciRlésél!! -sm ^swww *A „Radiumchema“-nak értékes gyógyeredmé- nyöi a uépgyőgj'ásaatot igazolják. Korábbi számaink­ban már több Ízben foglalkoztunk a gyenge besugár­zása Radiumchemával. Részletesen foglalkoztunk ezen kompresszoroknak, amelyek valódi St. Joachimsthali rádiumelemet tartalmaznak, nagy gyógyhatásával, amelyet a legkülönbözőbb esetekben mint köszvény, rbeuma, ischiás, legkülönbözőbb idegbántalmak, vár- edényelmeszesedés, ekzema, női bajok etz. etz. értek­ei, sőt egy néhány köszönőlevelet, amelyek hozzánk ér­keztek, publikáltunk. Ez alkalommal egy nem kevésbé érdekes tényt kí­vánunk leszögezni és pedig azon körülményt, hogy ezen rendkívüli gyógyeszköz, már évszázadokkal ez­előtt a népgyógyászatban jelentős alkalmazást nyert. St. Joachimsthalbaiű, Csehországban, már sok száz évvel ezelőtt az volt a szokás, hogy a parasztok a derék körül egy kis zacskót viseltek, amelyek a rá- diumbányából nyert uránércdarabokkal volt megtöltve. Az urán az az érc, amelyből a rádiumot nyerjük. A parasztok ezen zacskót éjjel és nappal viselték és erő­sen biztak ezen talizmánjuk gyógyító hatásába. A ta- lixmáa hatása tényleg igen kitűnő volt. így különösen feltűnt, hogy a bányamunkások, akik St. Joachimsthali szénbányákban dolgozlak, a bányabetegséget (rheumát) egyáltalán nem kaplak meg, dacára annak, hogy a St. Joachimsthali szénbá­nyák sokkal nyirkosabbak, mint Csehországiak többi környékbeli szénbányái. De nemcsak ezen betegségtől, hanem más bajoktól is megkiméltettek, különösen azoktól is, mert a parasztok (titokban azonban igen sok képzett ember is) ezeket a zacskókntAuemcsak be­tegség eseten, hanem egészséges állapotban is folyto­nosan viselték és ezáltal szervezetüket minden beteg­séggel szemben ellcnállóbbá tettéle. A „Radiumchema“ az orvosi tudomány uj felfe­dezése, lényegében azonban nem más, mint a népgyó­gyászatnak folytatása, amely gyógymód most tudato­san és tudományosan nyer alkalmazást ts pedig azzal a további jelentős különbséggel, hogy a Radiumcbe- ma-Kompressor tiszta és valódi St. Joachimsthali rá diumelemet tartalmaz, amely összehasonlíthatatlanul hatásosabb, mint a csodazacskóknak uránérce. Amit a népgyőgyásza't megkezdett, azt a felvilágosult orvos- tudománynak folytatnia kell, minden háztartásban lé­gyéül „Radiumchema“, hogy necsak a beteg, hanem az egészséges szervezet is élvezhesse a kompressprnak jótevő hatását. Ezáltal a szervezet, megerősittetik és a betegségekkel szemben ellenállóhbá lesz. * Vegetáriusok! Természetbarátok! Mindannyian, akik egészségben, lelki egyensúly­ban, nemes egyszerűségben akartok éini, mindannyian, aki saját és gyermekeitek egészségét sziveteken viseli­tek, jöjjetek el október 5-én, vasárnap délután 4 óra­kor a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermébe, a „Romániai Vegetárius Egyesület“ őszi nagygyűlésére. (Beléptidij nincs.) Azért tartsa kötelességének minden velünk érző egyén megjelenni, mert ezen a gyűlésen fog az itteni vegetárizmus jövője eldőlni, mert ez alkalommal az eddigi vezetőség — miután vállalt feladatát az alap­szabályok elkészítését befejezte —, lemond és uj, vég­leges lesz választva. Minden újonnan beiratkozó rendes tag választó és választható! Tágysorozat: Elnöki beszámoló, uj tagok felvétele, az alapsza­bályokat eőkészitő, jelenlegi vezetőség lemondása, a végleges vezetőség megválasztása, vigalm: és beszerzé­si bizottság stb. alakítása, indítványok, stb., alapsza­bályok felolvasása. A román vegetárius egyesület. Nincs háztartás „PYRAM“ cipöpaszía nékül!í tTiOBAZOMnMUvESlET Kodály Zol előadása az egyetemen (Budapest, okt. 4.) Szerdán délután tartotta meg Kodály Zoltán első előadását a budapesti egye­tem bölcsészettudományi karán. A földszinti nagy előadóterem megtelt hallgatókkal, akiket Kodály Zoltán művészetének áhitatos tisztelete hozott oda, hogy meghallgassák a professzor első előadását, mely _ mint szokásos __ tárgyának tömör átte­kintését adja és igy programatikus jelentőségű. _ Harminc éve __ úgymond Kodály Zoltán, hogy ő is itt ült ezekben a padokban s húzkodott problémái megoldásával, melyekről meg kell valla­nia, hogy jobbára problémák maradtak. Ezeket ad­ja át mintegy megoldásra a következő nemzedék­nek. A zenekultúra, a zenei élet szervezete, bajai s különösen az ifjúságra váró feladatai fogják elő­adásában foglalkoztatni. Majd tömören jellemezte a mai zenekultúra három tipusát: az angolt, mely főleg az énekkarokon nyugszik, : az olasz.. ..franciát. melyben inkább a szólóének -domin ál és végül a né­metet, mely mintegy közvetít a kettő között. Az angol zenekultúra igen széles, különösén az iskola hatásaképpen, az olasz nemkülönben, hiszen náluk az erős képzőművészeti érzék létre hozta az operát, melyet az olasz vándortársulatok igazán mindenki számára közvetítenek, a francia és német zenekul­túra már kevésbé demokratikus. A magyar zenei élet inkább a németekéhez hasonló.-A magyar kultúra egyéb területein is érezzük a szakadékokat, de sehol se annyira, mint amilyenek a magyar népzenéhez ragaszkodó és a magyar zené­től idegenkedő rétegek között tátongjunk. E kettő között idegenül áll az a kis csoport, mely a magyar kultúrában is gyökeréig hatolt, az európai zenei kultúrát i- magácnak vallja A szakadék olyan nagy, hogy en­nek áthidalása a jövő egyik legnehezebb feladata. Pompásan szemléltetve mutatta be ezután Ko­dály Zoltán a zenei kultúra különböző emeleteit, melyek között nincs kapcsolat. Az alantlevők fél­nek a feltörekvés fáradtságától, a fennlevők, bár a zenei anyagot esak a mélyből kaphatják, izolálták magukat lefelé. Hová vezethet ez, szomorú elgon­dolni is. A magyar zenetörténet nagy vonalait vá­zolta föl végül Kodály Zoltán. A Sanct Gallen-i eset „isteneikhez szörnyen kiabáló“ magyarjai szá­mára nem is lehetett idegen Heribert gregorian éneke. Hiszen a gregorián zene keleti eredetű fej­lődése akkor még nem volt befejezett, nyugati ele­mekkel telitett s igy a belső rokonság a két egyszó- lamu ének között, melyek közül a magyarral rokon- népeink primitiv zenéjéből következtethetünk, még könnyebben érezhető volt. A kereszténnyé vált őseink bekapcsolódtak a nyugati kultúrába, de a fejlődésben mégsem tudták azt követni. A nyugati egyszólamuság akkor már érlelődött a két- és több.szólamuság felé. 1526-ban Budán volt az ak­kori zenei világ két legnagyobb alakja s esak Hiá­bavaló álom eltűnődni afölött, mivé fejlődhetett volna zenei életünk, ha nem válik hazánk területe évszázadokra hadszíntérré. A magyar zenetörténet ezután •‘‘ojytonos fejlődés, egyes etappe-jai csak kigyulő fényjelek, melyeket 80 __100 évnyi sötétség követ. Báíhori és Bethlen udvarának zenei élete még Mátyásénál is rövidebb s 1790-ig mélységes csend követi, melyben csak régi egyházi énekeink és német városaink idegen zenéje hangzanak föl. A nemzeti fölbuzdulás ekkor fölszinre vet néhány darabot, melyekben a bevándorolt mesterek zenei tudása és a magyar zene kezet fognak. Szerény táncdarabok ezek, de már előlegezik a mai folya­matot: az európai és magyar zene szintézisét. Egé­szen uj zenei közvélemény kialakításra van szük­ség, melyet Kodály Zoltán nemes optimizmussal éppen hallgatóitól váp * (*) Eredeti magyar darabok a kolozsvári Magyar Színházban A kolozsvári Magyar Színház, amely egyik fontos céljául tűzte ki az eredeti erdélyi szinmüirás fellendíté­sét, a napokban két erdélyi író darabját fogadta el elő­adásra. Az egyik Gyallay Domokosnak, a Magyar Kép szerkesztőjének A kontár cimü egyfelvonásos történelmi vígjátékit, a másik Szentimrei Jenőnek, az Ellenzék szerkesztőjének Siratóbon cimü, paraszt komédiája. Mindkét darab ntég október hó folyamán szinrekerül. A Szentimrei-darab első előadásának napját már ki is tűzte az igazgatóság a jövő hét szombatjára, a Gyallay- darab premierje október közepén le«z, A Siratában igen mulatságos, fordulatos komédia, amelyet a színház hamisítatlan miliőben hoz ki. Hőse egy öreg, zsugori paraszt, akinek tetszhalála körül fo­rog az eleven mese. A színház legjobb erői vesznek részt az előadásban. A darabot a szerző közreműködő- sével Tóth Elek rendezi ? mellette Mikló'sy Margit jut fényes szerephez, egy hivatalos siratóasszony, jóízű sze­repében. Gyallay Domokos darabja Apafy fejedelem korá­ban játszódik, a fejedelem maga is fontos szerepet jáf- -z.ik a történetben. Hőse egy eredeti tehetségű, fiatal öt­vös. Újításai miatt a céhtestület kontárságra veti, de a céhmester leányának s a fejedelemnek jóvoltából ez a kontár végül is nemességet nyer s ráadásul szerelmesé­nek kezét. ( ' ) Megjelent a „Színház és Mozivilág.“ Ma dél­után jelent meg a Magyar Színház egész heti ezinlap- jával és a román Opera heti szinlapjaival és darab- szövegével a Színház és Mozivilág első száma. Egyes szám ára ti lej. (*) Szombaton nyíltak meg a nagyváradi színház kapui. Nagyváradi tudósítónk jelenti: A nagyváradi színház Erdélyi Miklós szinigazgató vezetése alatt szombaton este, fél 9 órakor kezdte meg ezévi szezon­ját. Erdélyi Miklós két évtizeden át volt már a nagy­váradi színház igazgatója és ez idő alatt a város egész közönségének osztatlan becsülését szerezte meg. Az idei szezonban a nehéz viszonyok ellenére, nagy áldo- zn:készséggel a legjobb művészi együttest állította ősz- szc és elsőrangú programot tervezett, úgyhogy minden kilátás megvan arra, hogy Nagyváradnak valóban ki­váló -. inliázi szezonja lesz. A város közönségének is b- keil látnia azt, hogy minden áldozatkészséggel tá- mou'tiuű kell a nagyváradi magyar szinház, a magyar színtársulat ügyét. A szombat esti előadás előtt Erdé­lyi Miklós intéz beszédet a közönséghez és ebben is­mertetni fogja programját

Next

/
Oldalképek
Tartalom