Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-29 / 240. szám
2 * JBOegMlBPlMft XIII. ÉVF. MO. SZÁM. ■' , .......... ■-i i.i-T~r-ni7T.Tra fc.-.™>.ir-ir.-m.-, -íTSíB^ii^r- in ..III ..«&«Mi..Tiiiiaii5SiriV¥ir^fim.Tsri^ a Bethlen elnök iffl§g,yars»g' álláspontjáról Bethlen György elnök ezután mondotta el tula jdonképeni elnöki megnyitó beszédét, amiben megjelölte a magyarság mai helyzetének körvonalait és a Magyar Párt állásfoglalását. A beszédet nemcsak a nagy terem közönsége hallgatta a legnagyobb figyelemmel és sokszor megnyilatkozott helyesléssel, éljenzéssel, hanem megat'onon át hallgatta a széles udvaron összesereglett nagy tömeg is. Az elnök a következőket mondotta beszédében: Még nagyobb összetartást! — Utolsó nagygyűlésünkön alkotott szervezeti szabályzataink értelmében szervezkedésünk azóta további lendülettel haladt előre és annak örvendetes fejlődéséről számolhatok be. — Hálás elismeréssel kell kiemelnem azt, hogy az 1928. évi országos parlamenti választások, valamint a folyó évben lefolyt közigazgatási választások megcáfolhatatlanul tanúbizonyságát nyújtották annak, hogy magyar népünk öntudatos felismeréssel, szoros egységben pártunk zászlója alá tömörülve, minő eredményeket képes felmutatni, tiszteletet és becsülést szerezve annak barátaink és ellenfeleink előtt egyaránt. — Ez azonban senkit sem szabad hogy az el- bizakodásra indítson, hanem még inkább arra kell hogy serkentsen mindenkit, hogy a jövőben még nagyobb összetartással, felekezeti és társadalmi osztály különb* ségek fólretéteiével haladjunk a megkezdett utón, kicsinyt és nagyot, szegényt és gazdagot a közös munka súlyos erkölcsi és anyagi terheiben való részvállalásra, az áldozatkészségben még fokozottabb mértékben való nemes versengésre kell buzdítson. A feladatok vállalói. örömmel és hálával kell kiemelnünk azt, hogy a számtalan névtelen közkatonáink erőinek összefogása, lelkesítése terén elöljáró hivatalosaink derekasan teljesítették kötelességeiket. Vidéki szervezeteink vezetőségeinek, központi intézőbizottságunk, pártunk törvényhozási csoportja, elnöki tanácsunk, tisztikarunk, valamint elnökségünk tagjai, közöttük ügyvezető alelnökünk, a párt egyetemének méltó elismerésére tették magukat érdemesekké. — Ez alkalommal fogadják mindnyájan az én köszönctemet is azért a támogatásért, amelyben részesítettek és azért a bizalomért, amelyet nehéz tisztségem betöltésében irányomban tanúsítani szívesek voltak és amely által annak elviselését számomra könnyebbé tették. Gyulafehérvár csak Ígéret. — Politikai közállapotaink és a romániai magyarság helyzete az utolsó két évben általánosságban nem javultak. Voltak, akik várakozással tekintettek a nemzeti-paraszt párti kormányzás elé, azt remélték, hogy végre fiz év után nemcsak szavak és ígéretek, de tettek is fognak következni. — Már az előző kormányok is számos alkalommal kijelentették, hogy a kisebbségi kérdés gyökeres rendezését elsőrendű államérdeknek tartják. Annál inkább várhattuk volna a Maniu Gyula kormányától e kérdésnek tágkörü és kielégítő módon való rendezését azon ismételt kijelentések után, melyeket e tárgyban a nemzeti parasztpárt ellenzékben létele alatt többizben tett. — Sajnálattal kell megállapítsuk, hogy közel kétéves kormányzása alatt csak az Ígéretek újbóli megismétlését hallottuk, de azok tényleges valóra váltása elől különféle kifogásokkal tért ki. — Különösen fájdalmas és súlyos számunkra az immár eltemetetteknek tekinthető gyulafehérvári Ígéretekből való kiábrándulás, amely a kisebbségek szempontjából főjellemzője a legutolsó kormányzási időszaknak. Várjuk a kisebbségi törvényt. _ Pártunk mégis felkészülten várja azon időpontot, amidőn a sokat emlegetett kisebbségi törvény tervezete elkészülne. Akkor jogaink és igényeink teljes mértékben való megvalósítását fogjuk kívánni és arról a szilárd alapról semmi körülmények között letérni hajlandók nem leszünk. _Ez álláspontunk azáltal vált reálisabbá, hogy jelenleg a kérdésnek kielégítő módon való rendezését nem akadályozza többé az a körülmény, hogy az alkotmányt nem lehetne módosítani. Panaszunk a Népszövetségnél. _ Utolsó nagygyűlésünk egyhangúlag elhatározta, hogy sok kiáltó sérelmünk orvoslása végett panasszal forduljunk a Nemzetek Szövetségéhez. Mivel azután rövid időre bekövetkezett a kormány változása, lojalitásból, alkalmat akarván adni az uj kormánynak arra, hogy panaszaink okait megszüntesse, jónak láttuk a határozat végrehajtását felfüggeszteni. Miután azonban ismételt kéréseink és sürgetéseink is sikertelenek maradtak, végül kénytelenek voltunk — arait el óhajtottunk volna kerülni — a panaszokat megtenni. — Ezek után bárki eldöntheti, hogy leit terhelhet az eseményekért a felelősség. Gúnyt űznek az önkormányzatból. — Nagy cs általános jelentőségénél fogva, bár röviden, emlitést kell tegyek az uj közigazgatási — A mezőgazdasági terményáraknak a termelési költségek színvonala alá esése, ami maga után vonta a földárak katasztrofális csökkenését, nemcsak a lakosságnak túlnyomó többségét képező földműveléssel foglalkozókat fenyegeti elmerülés- sel. Csökkent termelés, csökkent hozadék, jövedelmek mellett, valamint a hitelélet válsága közepette, az állam újabb és újabb adóemelésekkel és azoknak drákói behajtási rendszerével maga adja a kegyelemdöfést az őt fenntartó és alkotó polgárságnak Ős nemzetgazdaságnak. — Sajnos, hogy mindeme bajokat a kormányzati politika célzatossága miatt mi, kisebbségek még hatványozott mér tékben kell hogy elszenvedjük. — E nyomasztó és már tovább alig kibírható politikai és gazdasági légkörben született meg az európai egyesült államok, Páneurópa eszméje. Örömmel fogadunk minden tervet, amely az össz- emberiség békés együttélésének, boldogulásának, haladásának előmozdítását szolgálja. A terv jelen formájában azonban az emberiségnek, az államoknak csak azon részére van figyelemmel, amelyek a békeszerződések előnyeit élvezik, de azok kötelezettségeiről emellett többnyire megfeledkeznek. — Ez tehát mintegy megkövesitené a jelenlegi állapotokat. A mai államok lennének annak egyedüli alanyai, mig az emberi lelkekben kitörölhetetlenül élő és hatékonyan munkáló valódi érzések áltörvényről. Parlamenti tárgyalása alkalmával pártunk ünnepélyesen kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, elsősorban azért, mivel az kisebbségi jogainkat a legcsekélyebb mértékben sem vette figyelembe, hiszen még a polgárok szabad anyanyelvhasználati jogának biztosítását is mellőzte. Az azóta eltelt egy év elég volt arra, hogy azalatt igazoltassák mindaz, amit a javaslat ellen felhoztunk. Amellett, hogy mondhatni általában csődöt mondott anak végrehajtása, külön ki kell emeljük azt, hogy valóságos gnnyt űznek az önkormányzat ama csekély mértékével is, amelyet a törvény betűje biztositana. _ Ámbár a választásokon a békés együttműködés lehetővé tétele céljából, a legmesszebbmenő áldozatokat meghoztuk, mégis az önkormányzati testületek működésének mesterséges szabotálásával, a kinevezett időközi (interimár) bizottságok határoznak legtöbb helyen ma is teljhatalommal és véglegesen a minket érdeklő legéletbevágóbb anyagi és más kérdések felett. _ Elszomorodva kell hogy emlitést tegyek arról a rendkívül súlyos gazdasági helyzetről, amelyben jelenleg vagyunk. A tárgyilagosság arra kötelez, hogy megállapítsuk azt, hogy ennek részben oly okai vannak, amelyek talán az egész világon többé-kovésbé fennállanak cs amelyek a világháború cs a békeszerződések szükségszerű következményei. Az okok egy másik csoportja azonban helyes gazdasági kormányzás mellett elmaradt volna. Az elvakult sovinizmus sugallatára megalkotott agrárreform, a nacionaMzálási rendszer első áldozatai a kisebbségek köréből kerültek ki, de most már az egész országnak kell elszenvednie a legnagyobb áldozatokat. _A mai állami és kögazdasági élet bonyolult és amellett egymással összefüggő, összekapcsolódó volta folytán, egyik termelési ág, vagy társadalmi osztály gazdasági baja nem maradhat nyom nélkül a többinél sem. _ Annak tisztázása céljából, hogy vájjon á mai helyzet előálltáért mennyiben terheli a felelősség a Magyar Pártot, elég lenne arra hivatkozni, hogy sohasem volt pártunk abban a helyzetben, hogy a kormányzatban résztvehessen. Aki figyelemmel kisérte a történteket, az kell hogy emlékezzék azonban arra is, hogy pártunk bár kis- számú parlamenti képviselete, kulturális érdekeink védelme mellett, a gazdasági kérdésekben is mindig hűségesen megfelelt ellenőrző szerepének és mindig előre óvást emelt a helytelen gazdasági és pénzügyi rendszabályok ellen, — aminek megállapítása szomorú elégtétellel tölt el. tál szült nemzeti, faji, nemzetiségi, jelenleg kisebbségeknek nevezett szerves, tényleg létező képződmények nem nyernek polgárjogot, hanem ahelyett a gyors, vagy lassú oeolvasztásra, asszimilációra lennének Ítélve. _ Mi tehát, ha nem akarunk öngyilkosságot elkövetni, amihez való jogot nem örököltünk és amit ha még jogosultak is lehetnénk saját magunkkal megtenni, de semmi esetre sem utódainkkal, — kötelesek vagyunk kijelenteni, hogy e tervet csak azzal a feltétellel fogadhatjuk el, hogyha a teljes nemzeti szabadság elve diadalmaskodik. Az adókkal a kegyelemdöfést adták meg Pánearópa — kisebbségi jogok nélkül ? Cafe RETROPOL Restaurant -ŞI A Metropoi kávéháznak étterme november hó 1-é teljesen újonnan átalakítva Majorosi vendéglős vezetése alait meQíí^iíik l
