Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-25 / 237. szám

4 gŞzatMtmaiSi MIÉRT KELLETT az eg érési vonaton meghalni Nemere István kolozsvári ácsmesternek ? (Kolozsvár, október 23.) Nemere István, ko­lozsvári ácsmester, aki lcünnt lakik Lupsában, a mult hét hétfőjén, mint rendesen máskor is, a hajnali vonattal elutazott Egeresre. Ott dol­gozott ugyanis a gipszbányában. Traverzeket ácsolt, iparvagonokat javított, talpfákat fara­gott a sinek alá, heti 800 lejért, mert ennyit fi­zetett neki az egeresi gipszgyár és mert az úgy­nevezett nagyvárosi nyomorúság nem engedte meg Nemere Istvánnak, hogy mesterségét itt­hon gyakorolja. Az utolsó hétfő. Az a párszáz ember, aki az egeresi gipsz­gyárban dolgozik Egeres vidékéről, magából a faluból, sőt Kolozsvárról is rekrutálódik. Ne­mere István ácsmester is még hajnalban felült a vonatra, hogy idejekorán Egeresre érkezzen; mert hát késni nem lehet, ilyenkor büntet a gyár, elvész egy pár óra kereset, vagy talán az egész hétfői nap, Semmi mást, csak annyit, ami a vonatve- zetö kötelessége lett volna. Egyszerűen egy em­ber életének megmentése jogán felvenni a tele­fonkagylót és bemondani, hogy a vonaton egy vérében fetrengő ember fekszik. Ha egy negyedórát is késünk, ez az ember meghal. Engedélyezzenek egy járgányt, hogy a halállal vívódó embert a kórház megmenthesse. Csak ennyit kellett volna tenni és semmi mást, hiszen nincsen olyan nagy ünnep, ami egy ember életével szemben ne gyakorolhatna könyörületet. Mikor Nemere Istvánt végre délfelé beszál­Lehot, hogy talán épp erre gondolt Nemere István, amikor künnt állt a szakasz peronján, de lehet, hogy arra, hogy mit visz majd a hét végén sovány keresetéből a családjának, mert amikor a szerelvény az egeresi állomáson na­gyot zökkent, Nemere nem fogta a korlátot és a szerencsétlen ember a kerekek alá került, amelyek tőből levágták a ballábát. Hogy és mint történt a dolog, erre felvilá­gosítást senki sem tud adni. Az éjféli vonat utasai nem hallottak mást, csak egy irtózatos ordítást, azt is nemsokára elnyelte a vonat kattogása és a sinek mellett ott maradt Nemere István kolozsvári ácsmester, levágott lábbal. Az állomáson a dolgot észrevették, az azonnal kihívott orvosi segítség bekötözte a vérében fetrengő embert és várták a legközelebbi vona­tot, amivel Kolozsvárra visszaszállítják a nagy vérveszteségtől ájult embert. Fel is rakták a vonatra és az elindult Kolozsvár felé. litották a klinikára, még élt, de egy pár perc múlva kiszenvedett. A rövid és rideg klinikai megállapítás szerint ... elvérzés következtében. (—ras.) Orosz r£p'’esszálíák a dumping* .ellenes* ibrsézkccféseki’e Londonból jelentik: A moszkvai Tass távirati iroda közli, hogy az orosz legfelső közlekedési bizott­ság rendeletet adott ki, melyben beszüntette azon or­szágok hajóinak rakodását, amelyekben az orosz im­porttal szemben korlátozó intézkedéseket léptettek élet­be. Utasítást kaptak a szovjet kereskedelmi flottájának hajói is, hogy kerüljék ez országok kikötőit. ESTI LEVÉL a kommunizmusról Mikor olvasom a rendőri jelentéseket arról, hogy majd itt, majd ott kommunistákat tartóztattak le s még hozzá széles kiterjedésű kommunista össze­esküvést fedeztek fel, mindig valami sajátságos érzés fog el. Ez az érzés első sorban valami affélét súg fülembe, hogy ez a dolog nem egészen komoly. Nehogy félre-értsenek, sietek kimagyarázni maga- ■irat. Távolról se jut eszembe kétség alá helyezni az eljáró hatóságok munkájának igazoltságát és jelen­tőségét, de azt már nehezen tudom egészen komoly tényként elfogadni, hogy gyárigazgatók és szatócsok kommunista propagandának lehetnének részesei. Eszembe jut ugyanis I. Umberto olasz király isme­retes adomája... Valaki azt fejtegette a király előtt, hogy az atyja által megteremtett olasz egység a logika vas- ; kényszerűségével hozza magával Olaszországban a köztársaságot, ami elől neki (Umbertonak) se lehet kitérnie. „Mind»», igen okos és szép dolog válaszolt !. Umberto, de azért én mégse lehetek köztársa; sági. mert nekem a királyság a mesterségem.“ Bajosan tudom tehát elképzelni a kommunista gyárigazgató és szatócs lehetőségét, mint ahogy non veszem komolyan az antialkoholista korcs- máros és a vegetáriánus mészáros alakját. Bevallom azonban, hogy a kommunista propa­ganda íkeoretikus irányával nem vagyok teljesen tisztában. A jelen idők állandó kenyérharca nem sok időt enged az elmélyedésre. Ehhez nyugalmas élet és idő kell, amivel én itt nem rendelkezem. Ellenben a gyárigazgatónak rendesen nyugalmas élete, a szatócsnak pedig sok ideje van. Ha ezt vesszük, nem tarthatjuk lehetetlennek, hogy ezek a tisztelt figurák kiolvasták valahonnan a kommu­nizmust. Olyanformán, mint ahogy Földi Jánosról mondja az egykori erdélyi krónika: „Tizenötször ol­vassa el a bibliát és a végén kiolvassa belőle a kár» ii ozatos szom batosságot.“ Ebből a nézőpontból szem­űivé a dolgot, az államiság alapjait bomlasztó és íz egyéni vagyon rendszerén alapuló társadalom fa­lait döntögető kommunista propagandával szem- ■■ csakhamar rájövünk arra, hogy nem mindig jó, év egyeseknek nagy vagyonuk és sok idejük talál lenni. Ebben az állapotban ugyanis sok kárhozatos dolgot tudnak kiolvasni. De az még kevésbé jó, ha mind kevesebb lesz'azok száma, akiknek olyan for­ma mesterségük a vagyonosság, mini l. Umbertonak volt a királyság. És itt aztán meg kell államink a ránk mere-, de tő ama kérdésnél, hogy vájjon az államkormány­zás megteszi-e a magáét arra, hogy minél többen le­gyenek az olyanok, kiknek mesterségük a vagyo­nosság cs minél kevesebben az olyanok, kiknek a kárhozatos bolondságok kiolvasására sok idejük van. Nem tehetek róla, de úgy látom, hogy itt je­lentékeny fogyatkozással találkozunk. A munkánál- kiil levő ember sok idővel rendelkezik s ezek szá­ma bizony egyre nő. Szaporítják hivatalból is. Tul- fclöl pedig apad a mesterségből antikommunista vagyonosok száma. A gyakorlatban borzalmas adó­rendszer állandóan csökkenti az apadó állományt >. Ila erre gondolunk, már érezhetünk komoly ag­godalmakat is a kommunizmus miatt. De az eddigi letartóztatások világításában nem ilyennek látszik a dolog és ha mégis ilyennek kellene látnunk, mit csupán rendőri jelentésekre támaszkodva, igazán nem lehet megmondani: akkor valóban eljött az utolsó ideje annak, hogy állami közegek és társa­dalmi szervezetek ne a nyelvi különbség ellentétein nyargaljanak, ne a fajharcok tüzével játszanak, ha­nem komoly összefögásbaif a veszedelem ellen sora­kozzanak és céludatos munkával igyekezzenek le­hetővé tenni, hogy minél többen legyenek azok, akiket vagyoni helyzetük immúnissá tesz a vesze­delmes bolondságok irányában s kiknek nincs ide­jük arra, hogy ilyen bolondságokat Földi János módjái valahonnan kiolvassanak. ANONYMUS. XIII. ÉVF. 237. SZÁM. PHOSPHAT! N E FALII! HES az annyira ismert tápliszt, amely megadja a gyermeknek a leg­kellemesebb formában az összes tápeiemeket és szükséges vi- taminokattökéletes kifejlődéséhez. A PhosphatineFaliéres megköny- nyitia fogak kinövését ésa csontok megerősödését. Ad erőtésegész- séget. Vérszegényeknek, öregeknek és lábbadozóknak is jót tesz. Csak egy Phosphatine létezik: a Phosphatine Falióres. Törvényesen védve. — Kapható mindenütt. Mikor a vosaat vesztegel Hétfőn reggel pedig a kolozsvári állomáson nagy volt a szaladgálás. A sínek közé sárga só­dert szórtak az ünnep miatt. A pályát tilosra állították, mert várták az udvari vonatot. A pályának ilyenkor szabad­nak kell lenni, amiről nem tehet a vasút, de még kevésbé tehet Nemere István kolozsvári ácsmester, akinek végzete lett, hogy még a CFR som számíthat rendkívüli esetekre s arra még legkevésbé, hogy a beállított vonaton egy vérveszteségtől haldokló munkás vergődik. Az történt ugyanis, hogy a reggeli vonat, amelynek Egeresről rendszerint egy jó óra alatt kell Kolozsvárra befutnia, több mint három órát vesztegelt a nyílt pályán, olyan helyen, ahol semmi alkalmatosságot nem lehetett ta­lálni arra, hogy az elvérző ácsmestert kórházba szállíthassák. Mát kellett volna leírni ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom