Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-25 / 237. szám

XIII. ÉVF. 237. SZÁM. IOD m x m |X] lm n lm cd lm Akar Ön jó gépselymet dolgozni ???Akkor vegyen ^filtttermaiin gépselymet üépniseieí Égisz Romániába: Emanuel Was tier, Bucureşti, EqüM Maria Ho. 8. e & B a B B B B B B Kolozsmegye tanácsa felmondotta, hogy a vármegye költségvetésénél* csík fearintnc százalékát fordít- hatják személet kiadásokra (Kolozsvár, október 23.) Csütörtökön rendkívüli közgyűlésre gyűlt össze Kolozsvármegye nagytanácsa. Az ülés összehívására az szolgáltatott okot, hogy az u;j közigazgatási törvény értelmében a vármegyék szerve­zeti szabályzatot kötelesek késziteni. A gyűlést Haţiega- nu Emil dr. helyett Nemes dr., szenátor vezette. Rendre felolvasták az elkészített szervezeti szabály­zat tervezetet. Kisebb vitára akkor került a sor, amikor arról volt szó, hogy egy uj vármegyei technikai hiva­talt külön szekciónak nyilvánítsanak s egy uj mérnököt alkalmazzanak. A variáns többsége a javaslat ellen fog­lalt állást, mert egy uj mérnöki kinevezéssel, újabb ki­adásokkal terhelnék a vármegye költségvetését. Ellenben elfogadták azt a javaslatot, amelynek érteimében a ha: madik mérnöki tisztséget egy műszaki vezető is betölt­heti, hogyha ezeknek a teendőknek az elvégzésével a vár­megyei főmérnök megbízza. Az árlejtések kérdése során Szász Ferenc dr. java­solta, hogy annak tagja a megye gazdasági s nem pedig pénzügyi osztályának főnöke legyen. A szervezeti szabályzat egyik pontja arról szól, hogy az uj törvény értelmében a megyének jogában áll 1—3 úgynevezett megyei inspektori állást létesíteni. Az uj tisztviselők teendői viszont abban merültek volna k>, hogy ellenőrizték volna a községi adminisztrációt. Elő­ször Szentiványi dr. kérte a tanácsot, hogy a nehéz gazdasági körülményekre való tekintettel tekintsen rl ezeknek az állásoknak a létesítéséről. Szász Ferenc dr. viszont elmondta, hogy egy ilyen inspektor évi 400 (Budapest, október 23.) Megdöbbentő és ti­tokzatos gyilkosság történt az Auguszta-tele- pen, az erdélyi menekültek roskadozó telepén, a Kaszinó-vendéglőben. Szerdán reggel jelentette be a vendéglő tu­lajdonosa, Mayer Mihály, hogy vendéglőjében betörők jártak és magukkal vitték vaskazettá­jának tartalmát, a szakácsnő gondjaira bizott 260 pengőt. Detektívek szálltak ki a Kaszinó­vendéglőbe, a baraktelep egyetlen nagyobb épü­letébe, amelynek három tágas helyiségében ta­lálkozik esténként a baraktelep társadalma. A detektiveket már azzal fogadták, hogy a szakácsnő, a 64 éves Soltész Károlyné, született Szakovits Julia is eltűnt a pénzzel együtt. Gya­nús, hogy ő őrizte ágyának végében a kazettát. A vendéglős előadta a detektiveknek, hogy a kerítés kapuját feltörve, a vendéglő ajtaját álkulccsal kinyitva találta. A gyann az eltűnt szakácsnőre terelődött. Ugylátszott, hogy ő vitte el a gondjaira bizott kazettából a pénzt és megszökött. A detektivők visszatértek a főkapitányságra, hogy nyomozni fognak Soltész Károlyné után. Halott a színpadon. Délután a vendéglő látogatói segélykiáltá­sokat hallottak az udvar felől. Mayer vendég­lős és legénye, Mester János, a rémülettől der- medten újságolták, hogy a szomszédban levő kis színház szin­ezer lej kiadást jelentene a megyének, abban az időben, amikor a vármegye rendelkezik olyan szakemberekkel, akik a szükséges ellenőrzést keresztülvigyek. Nemes dr. elnök és Sabin Muresau dr. felvilágosító szavai után Poruţiu Bálint dr. szenátor elismerte a ma­gyar tanácstagok indítványának jogosságát, mire a me­gyei tanács egyhangúlag elfogadta a javaslatot és ki­mondták, hogy a gazdasági körülmények miatt ez a kér­dés most nem aktuális, hanem majd, ha a helyzet meg­engedi és szükségesnek mutatkozik, külön vármegyei ta­nácsi határozat létesíthet liyen tisztségeket. A délutáni ülésen Sabin Muresan dr. azt az in­dítványt terjesztette elő, hogy egy olyan szakaszt ik­tassanak a vármegyei szervezeti szaályzatba, amely ki­mondja egyszer s mindenkorra, hogy a vármegyei költségvetésnek legfeljebb 30 százalékát tehetik ki a személyi kiadások és a megye tisztviselői közül csak 20 százalék lehet nő. Arra való tekintettel, hogy a legtöbb helyen a sze­mélyi kiadások az intézmények jövedelmének több mint felét emésztik fel s továbbá a (közigazgatási pályán számtalan szakember maradna állás nélkül, a nők pedig ilyen pályákra előkészítő iskolákba nem nagyon mennek s így nem lehetnek szaktisztviselők, a tanács egyhangú­lag elfogadta az indítványt; azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenleg állásban levő nőhivatalnofkok érdekeit a szer­vezeti szabályzat nem érinti. pada alatt holtan fekszik az eltűnt sza­kácsnő. A vendégek kitódultak az udvarra és bero­hantak a színházba. Az üresen tátongó nézőtér­ről felkapaszkodtak a színpadra, amelynek két- három deszkadarabja törötten hevert a sugó- lyuk mellett és a gyertya fényénél lélekzetfojt- va bámultak az eléjük táruló látványra: A színpad alatt a földön, fejjel a sugólyuk felé fekszik Soltész Károlyné gondosan bebu­gyolált holtteste. Nyakáról vastagon összecso­mózott zsinegek lógtak, vörös kötött kabátba burkolt lábain fekete macska ült mozdulatla­nul. A csaposlegény közben rendőrért szaladt. A vendéglős kiterelte vendégeit a nézőtérről és rákiáltott a macskára, el akarta kergetni. De a meggyilkolt szakácsnő kedvenc macskája mér­gesen fajt, karmait mutatta s nem mozdult el helyéről. Ä holttest útja. Rövid vizsgálat után sikerült megoldani az első rejtélyt: hogyan jutott he a gyilkos a min­denütt hezárt épületbe, hogyan cipelte magá­val testes áldozatát és hogyan rejtette el a szín­pad félméter magas dobogója alatt a meggyil­kolt Soltésznél? Megállapították, hogy a ven­déglő félreeső helyiségéből át lehet mászni a színház toalettjébe. A tettes így is jutott be és az elreteszelt toalettajtót kifeszitette, azután kinyitotta az udvarra néző ajtót, behurcolta a holttestet és a színházi öltöző felől a deszkák alatt mászott a színpad alá, magával huzva k megfojtott Soltésznét, a ruhákat pedig a földre hasalva terítette rá. A helyszíni vizsgálat befejezése után ki­emelték a holttestet, amelyen csak ing és kö­töttkabát volt. A többi ruhadarabot a gyilkos ráteritette, fehér köténnyel takarta be a meg­ölt asszonyt, harisnyáját, cipőjét is melléje rakta. A holttest nyakára három összecsomó­zott zsineg szorult A gyilkos vergődő áldoza­tát három különböző spárgával zsrnegelte meg. Azonnal összehasonlították a kötelékeket a Sol- tészné szobájában levő ruhaszárító zsinegekkel, melyekből több darab hiányzott, ügy látszik a hiányzó résszel fojtották meg Soltésznét A holttesten nem látszanak dulakodás nyo­mai. A szakácsnőt hirtelenül lephette meg gyil­kosa, vagy pedig olyan valaki volt, akire Sol- tészné nem is gyanakodott. Az orvos véleménye szerint a gyilkosság éjjel 12 óra után történt, valószínűleg Soltész- né szobájában, a holttestet onnan hurcolta ma- gával a tettes, aki áldozatának elrejtése után, ismét bereteszelte a színház ajtaját s a toalet­ten keresztül távozott. Egy. erdélyi szökevény a gyilkos. A rendőrség azonnal megindította a nyo­mozást és a gyanú csakhamar Mester János csaposlegényre terelődött. Mester nemrégiben Romániából szökött át Magyarországra és Romániában Petrozsényban szolgált a csendőrségnél. Körülbelül másfél hónappal ezelőtt került a Kaszinóhoz, ahol azonban nem tartották va­lami megbízhatónak és esténként mindig kívül­ről rázárták az alvószobája ajtaját. Mestert azonnal vallatóra fogták, a csapos azonban áll­hatatosan tagad. Tagadása miatt a nyomozást más irányba is kiterjesztették és két csavar­gót is letartóztattak, egy 60 évest és egy 30 évest, akik mindketten udvaroltak a szakács- nénak. A nyomozás során a rendőrség kétségtelen bizonyítékokat talált arra nézve, hogy a gyilkos való­ban Mester János. A csapos lakására detektívek mentek ki és ezek itt megtalálták annak a ruhaszáritókötélnek egy darabját, amellyel a gyilkos áldozatát megfojtotta. A déli órákban a baraktelepen is kutattak a detektívek és itt megtalálták a fel­tört vaskazettát, amelyet a gyilkos elrabolt és egy véres zsebkendőt M. J. hetükkel. A délután megtartott helyszíni szemle újabb súlyos bizo­nyítékokat adott Mester ellen. A gyilkos a fel­mutatott bizonyítékok ellenére is cinikusan tagad. Publicaţie de licitaţie Se aduce la cunoştinţă, că se vor vinde — marfe: Textile, manufacture, articole de mode, coloniale etc. preţuite in Lei 603,358.50 trecute în inventariul fal. sub. poz. 1—861,1027—1055, 862—1026, 1056-1062 şi 1064-1147 obiecte aparţinătoare massei falimentare falitei firme Fiul Gustav Zeidner din Simeria. Licitaţia se va ţinea la 4 Novembrie 1930. ora 6 p. m. îa Deva în biroul advocatului Dlui Schulhoff Sigismund, unde se vor înainta ofer­tele timbrate în plicuri închise şi sigilate până la ora 12 a. m. a zilei susindicate, depunând şi vádiul de 10% după valoarea de estimare tot la mâna Dlui Dr. Schulhoff Sigismund, pre­şedintele Consiliul Falimentar. Inventarul, condiţiunile se pot privi în bi­roul curatorului massei in Simeria. Dr. Guido Szörényi m. p. advocat massa curator Simeria Egy Romániából Magyar- országra szökött volt csendőr meggyilkolt és kirabolt egy szakácsnőt az Anguiszta-ielepen A holttestei a vendéglő melletti színház színpadára cipelte a gyilkos

Next

/
Oldalképek
Tartalom