Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-19 / 232. szám

r S XIII. ÉVE. 232. SZÁM. A német események iigBié! a világ1 érdeklődésének középpontjába kerítitek A nemzeti szocialisták törvényjavaslata a bankok és tőke vezérek vagyonának kisajátításáról — Tovább-fo­lyik a békeszerződések revíziójának vitája a francia sajtéban — Véres kom in maist a zavargások voltak Berlinben és Köünben (Berlin, október 17.) A német birodalmi gyűlés ülésezésével kapcsolatos helyzet fejlő­dését az egész külföld a legfeszültebb érdeklő­déssel figyeli. Nehéz megjósolni egyelőre, hogy mit hoz a jövő és úgy az angol, mini a francia sajtó tájékozatlan. Kétségtelennek lát­szik azonban, hogy a németországi események a jelek szerint meglepő kihatással lesznek úgy a bel-, mint a külpolitikai helyzetre. A birodalmi gyűlés vitája. A birodalmi gyűlés napirendjének tár­gyalása, előtt Lindenner-Wildau konzervatív képviselő azt a javaslatot terjesztette elő, hogy már a pénteki gyűlés fogadja el a kon­zervatívok indítványát, amely a német-len­gyel Likvidációs megegyezés alapján a kárta­lanítás azonnali végrehajtását követeli. Neu­bauer kommunista képviselő a vita során kér­dést intézett a kormányhoz, hogy miért nem hozott hathatós rendszabályokat a tökének az országból való kimentése ellen1! párt sem vetheti el. A Figaro véleménye sze­rint minden német egy abban a tekintetben, hogy a jelenlegi helyzetben Németország nem tehet eleget vállalt kötelezettségeinek. A Po- pulaire a Reichswehr megerősítésére irányuló törekvéseket nem tartja megvetőnek, mert hi­szen a világháború győztesei nem bizonyul­tak hajlandóknak a leszerelés megkezdésére. Az angol lapok ugyancsak nagy kommen­tárokkal kisérik Brüning beszédét. A Daily Telegraph magyarázata szerint a német kan­cellár szavai nem jelenthetnek egyebet, mint­hogy Németország fenntartja magának a jo­got arra, hogy bizonyos feltételek mellett mo­ratóriumot kérjenek. A Times Brüning fejte­getéseit homályosaknak tartja. Yalószinii ér­telmük az, hogy a kormány mindenekelőtt végi-e akarja hajtani a reformokat és csak az­után igyekszik megkísérelni^ hogy bizonyos könnyítéseket érjenek el a jóvátételt fizetések tekintetében. A békeszerződések revíziójá­nak vitája. A békeszerződések revízióját tárgyaló, a német események által ujjonnan felkavart vi­ta tovább tart a francia sajtóban. Hervey Gusztáv lapjában, a Victoireban ir erről a kérdésről. Hangoztatja, hogy ^ a versaillcsi szerződést revideálni kell, hozzá kell alkal­mazni a jelenlegi szituációhoz, amely Francia- ország volt szövetségeseinek magatartása, a háborút követő állapotok, a Németországban bármely pilanatban bekövetkezhető káosz és a bolsevista forradalom következtében állott elő. Versaillesben négy nagy nemzet hozott ítéletet Németország ellen, ezek közül azonban már csak Franciaország játssza a végrehajtó és a csendörség szerevét. Súlyos összetűzés a kommu­nisták és a rendőrség között. (BERLIN, október 17.) A Wedding! ke­rületben péntekre virradó éjjel súlyos össze­tűzés volt a rendőrség és a kommunisták kö­zött. Éjféltájban az északi városrész képe ostromlott városhoz hasonlított. Az egész német főváros rendőrségét riadóké­szenlétben tartották. A rendőrök háromszor adtak le sor- tüzet a zavargókra. A sebesültek számát pontosan nem lehetett eddig megállapítani. Több rendőr is súlyosan megsebesült. Kölnben is voltak hasonló, vé­res összeütközések. Itt hét a súlyosan sebe­sültek száma. Megállantiották, hogy mindkét helyen ifjú kommunisták rendezték a zavar­gásokat. A letartóztatott zavargóknál revol­vereket találtak. A rendőrség a legkomolyabb intézkedéseket tette a zavargások megismét­lődésének megakadályozására. Ciprus szigete Görögországhoz akar csatlakozni (ATHÉN, október 17.) Ciprus szigetén záeiös eredménnyel végződtek, amennyiben szaghoz való csatlakozásért küzdő pártnak, goi gyarmatügyi miniszter a választás ideje kosság minden alkalmat megragadott arra, kimutassa. most folytak le a választások, amelyek szén- óriási arányú győzelmet hoztak a Görögor- Az egész sziget örömmámorban úszik. Az an- alatt éppen a szigeten tartózkodott és a la- hogy görögbarát érzését a leghathatósabban >A<WVWWW!>»VW<i EStewiîî hars iüipssta a SienpéPéPt Egyik pék Setére szállította le a kenyér árát és valósággal lázba hozta a magyar Sóvárost — A minisztérium tanulmányozza az olcsó pék kalkulációját, aki egyetlen délelőtt Í800 vevőt szolgált ki Mit mossd a legolcsóbb kolozsvári pék, aki még igy is drágán méri a kenyeret Svájc már belefulladt abba a pénz­be, amelyet a német tőkések odakon­centráltak, hogy igy mentsék vagyo­nukat. Követeli, hogy az ülés fogadja el a kommu­nisták javaslatát, amely a tőkeüzérek sú­lyos megbüntetését kívánja. A szónok ezután a hitleristák felé for­dult és kijelentette, hogy nagyon csodálatos­nak tartja, hogy ez a párt is hasonló javasla­tot nyújtott be, noha a nemzeti szocialisták­nak óvatosabbaknak kellene lenniük. A Hitt- ler-puccs előtt ugyanis Feder nevű vezérük ugyancsak a külföldre vitte vagyonát. Az állí­tásra óriási zaj tört ki a Hitt! er-csoportban. Neubauer azzal fejezte be beszédét, hogy Mitt­ler amerikai pénzembereknek kijelentette, hogy a nemzeti szocialista kormány minden, a külfölddel szemben fenállő kötelezettséget a legpontosabban ki fog egyenlíteni. Ezzel szemben a kommunisták a hadisarc fizetésé­nek megszüntetését kívánják és visszautasít­ják a napirenden szereplő összes javaslato­kat. Quatz német nemzeti leszögezi, hogy a pénzügyminisztérium nem kapta meg a német nagybankoktól kért, az ország számára szük­séges pénzt. Ezzel szemben a francia külügy­minisztérium egy hat és egy hétmilliárdos frankos alapot létesített azon összegekből, amelyeket a német tisztviselők fizetéséből és a német munkások béréből vontak el. Felhív­ta a kormányt, hogy minden eszközzel segít­sen a helyzeten. Szavait az ülés többsége élénk helyesléssel fogadta. Dietrich pénzügyminisz­ter számadatokkal védekezett a támadások el­len. Hosszas és, heves viţa után az adósságok kérdéséről szóló törvényjavaslatot a költség­vető bizottság elé utalták, majd áttértek a kormánynyilatkozat vitájára. rA német nemzeti szocialisták tör­vényjavaslatot nyújtottak be a biro­dalmi ülés elé a banJcok és tőkevezé­rek vagyonának kisajátításáról. A külföldi sajtó véleménye. Brüning német miniszterelnök nagy be­széde a párizsi sajtóban élénk feltűnést kel­tett. Az Echo de Paris szerint nevetséges azt hinni, hogy a nemzeti szocialisták jelentenék a legnagyobb veszedelmet Európára. A mos­tani német kormány sokkal veszedelmesebb náluk. A Journal azt Írja, hogy Brüning olyan óvatosan beszélt a külpolitikai kérdésekről, ahogyan csak várható volt egy olyan állam­férfitól, aki sürgősen hárommiíliárd frank tá­mogatást vár külföldről. Az Oeuvre szerint Brüning programja egyes pártokat kielégít, egyeseket pedig bosszant, azt azonban egy Budapestről jelentik: Hansenberger Endre, budapesti pékmester a többi pékekkel ellentétben elhatározta, hogy a jelenleg 44 filléres kenyeret 20 fillérért fogja árusítani, a zsemlét pedig 4 fillérért. Hansenberger üzle­tében tegnap óta valóságos bucsujárás, van. Pénteken délelőtt is 14 alkalmazott mintegy 1800 vevőt szolgált ki. Az egész fővárost láz­ba hozta az olcsó kenyér. A többi pékek rend­kívül el vannak keseredve, mivel tőlük alig vásárolnak és nagymennyiségű kenyerük szá­radt meg. Az olcsó kenyeres boltban megje­lent a, kereskedelemügyi minisztérium megbí­zottja is és elkérte az oksó kenyér kalkuláció­ját, amelyet a minisztérium tanulmányozni fog és egyben felkérte Hansenberget is, hogy személyesen is jelenjen meg a minisztérium­ban és ismertesse üzleti elgondolását. A kar- teliben levő többi pékek részéről állítólag kö­zelebbről mozgalom indul meg .Hansenbergcr letörésére. A mozgalom a zsemlét 3 fillérért fogja árusítani. A pesti esetet hallva, önkéntelenül vető­dik fel a kérdés, miért nem akad Kolozsváron követője a pesti példának! A fogyasztó- közönség sehogy sem tudja megérteni, miért fizetünk olyan magas árakat a kenyérért és a süteményekért, amikor a búzát termelési költ­ségen alul adják cl. Hogyan lehetséges az, hogy a piactól, amig a fogyasztóhoz érkezik’ a buza, kereken százszázalékkal emelkedik fel az ár! Munkatársunk felkereste az egyik kolozs­vári pékmestert. Mindenekelőtt odaadtuk a pesti lapnak azt a számát, amely a Hansen- berger-esetről szól. A pékmester figyelmesen végigolvasta a cikket, majd a következőket mondta: — Jómagam éppen olyan áron hozom for­galomba produktumaimat, akárcsak pesti kol­légám. Pesten húsz fillérért adja kilóját a kenyérnek, én pedig hat lejért, amely megfe­lel a magyar pénzegységben számított árnak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Kolozsvá­ron csak ón árusítok ilyen áron. Társaim ugyanazt a kenyeret, amelyet én hat lejért árusítok, hétért hozzák forgalomba. Csakhogy a derék kolozsvári pékmester elfelejti, hogy Erdélyben lényegesen olcsóbb a buza, mint Magyarországon. A 6 lejes ke­nyérárat tehát nem tekinthetjük dumping- árnak. A pesti példát még mindig nem utá­nozták le Kolozsváron. Remélhetőleg erre is hamarosan sor kerül. — 171 embert nyilvánítottak holttá az északfranciaországi viharkatasztrófával kap­csolatban. Párizsból jelentik: Az északnyugat- franciaországi orkán és viharkatasztrófának 171 halálos áldozatát holtnak nyilvánították. Egyik halászfaluban nagyobb a viharban el­tűnt halászok száma, mint a falu világháború alatti vesztesége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom