Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-19 / 232. szám

Till. ÉVF. M3». SZÁM. A mezőgazdasági adósságok konvertálására elkészült a terv Massoilescu miniszter javaslata - Â kukorica-értékkel becsülnék fel az adósok földbirtokának teherbíró képességét (Bukarest, október 17.) Ismeretes, hogy Miro- neseu miniszterelnök a sajtó-tea alkalmával nyilat­kozott a mezőgazdavsági adósságokról is és nyilatko­zatát a lapok olyan értelemben adták vissza, hogy az adósságok konvertálásáról nem gondolkozik a kormány. Közben azonban Manoilescu ipar- és ke­reskedelemügyi miniszter törvényjavaslatát, éppen a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról, lekö­zölte az egyik bukaresti lap. Csakhamar megjelent a miniszterelnöknek e.gy nyilatkozata is, amely sze­rint ő csak azt jelentette ki, hogy ez a probléma jelenleg még a tanulmányozás stádiumában van. így tehát Manoilescu javaslatai a kormány elé ke­rülnek s általános érdeklődésre tarthatnak számot, megvalósításuk azonban a jövő nehéz kérdése. A tervezet szerint a mezőgazdasági adósságok konvertálásával kapcsolatos műveletek intézését a javaslat elsőfokon a megyei bizottságokra, másod­fokon a tartományi igazgatóságokra bízza, mig végső fokon az illetékes minisztérium dönt. A megyei bizottság a Nemzeti Bank illetékes fiókjá­nak igazgatójából, a pénzügyigazgatóból, a mező- gazdasági tanácsosból és a megyében levő bankok egy küldöttjéből, továbbá a népbankok egy dele­gátusából áll. A bizottság javaslatokat fog kérni a konverzióra vonatkozólag azoktól a bankoktól, ame­lyeknél a mezőgazdáknak adósságaik vannak s a javaslatok mellé pontos kimutatást az adósságok tömegéről s arról, hogy melyeknél hajlandók a konvertálást elfogadni. A bizottság ezután az adó­sok vagyonát fogja megbecsülni, és az adóssággal terhelt földeket osztályozza. Az összes földeket négy csoportba osztják és az osztályozás alapjául az egyes földeken termelhető kukoricamennyiséget veszik. A javaslat szerint a földek hektáronként 360, 540, 720, illetőleg 900 lej évi adósságtörlesztést bírnak el, ha évi közép kukoricatermelésük 500, 750, 1000, illetőleg 1250 kilogramm. A javaslat 8-ik pontja megállapítja, hogy egy- egy hektár föld az illető kategóriákból 12 száza­lékkal számítva, maximálisan 3000, 4500, 7500 le- jes adósságot bir el. Abban az esetben, ha közben a kukorica ára az alapul vett húszezer lejes vagonon- kénti árnál magasabb lenne, az annuitás is a meg­felelő százalékkal növelhető. Az adósságok konvertálásával párhuzamosan meg kell szervezni a szövetkezetek által az adóssá­gok fejében lefoglalt gabonamennyiség együttes eladását is. A kötvények kibocsátására feljogosított AIWVWWVWWVWWVVWVWVWVWVA/W' A |0v6 hét nagy szen- záciöja Brcdssky wi- láiiTisrii oper®St|é: iü első tan A színpadon deszkák helyett parkett. Kondor-Ihászdiires talkie-duoja a nagy Brodszky-íango. Nádor ragyogó áriái. — Betegh Bébi fényes táncszáma, 12 tánc- görl ragyogó toalettekben fényes uj díszlet. pénzintézetek és az állam csupán a föld értéke 60 százalékának megfelelő adóssággal egyenértékű kötvényt garantálhatnak. A kötvényeken kívül az ál­lam költségvetési lehetőségeinek megfelelően hosz- szulejáratu készpénzkölcsönöket is fog nyújtani az adóssággal terhelt földműveseknek. A konverziós kötvényeket tiz százalékos netto kamatlábbal fog­ják kibocsátani a terv szerint, azok adómentesek lesznek úgy a jelenben, mint a jövőben és bármikor névértékben visszavásárolhatok. A Nemzeti Bank a kötvényekre a legszélesebb keretek között fog adni lombardkölcsönöket és a kormány külön bankot fog felállítani ezeknek a lombardkölcsönöknek a folyósítására. A legfontosabb elhelyezési módjuk azonban a börzei forgalom lesz, ahol a kormány a maga intézkedései­vel mindig megfelelő árfolyamon tartja ezeket a kötvényeket. Széles szerepet szán Manoilescu a népbankoknak és a szövetkezeteknek is. Ezeket tartalmazza a terv, amelynek keresztül­vitele igen sok nehézségbe ütközik. Amint látható, olyan előfeltételekhez van kötve a megvalósítás, amiknek a beváltása előre el nem rendezhető körül­ményektől függ. De a terv sikerére nagy szükség volna. A részleteknél sok pontban kívánatos lenne a változtatás abban az esetben, ha törvényjavaslat lesz a tervből. VVWVWWWVWV. Franciaország erélyes küzdelmet Indított m; orosz damping ellen (Párizs, október 17.) Franciaország a legerélyesebben kezdte meg az orosz dum- ping-áruk elleni küzdelmet. A dumpingelle- nes rendelet gyakorlati alkalmazását kérlel­hetetlen szigorúsággal viszik keresztül. A rendelet szerint a kormány minden külföldi dumping áron beszerzett árut feltartóztat a határon. Máris nagyon sok fát, gabonát és lent tartóztattak fel. Az érdekelt vevők in­terveniáltak az áruk bebocsátása érdekében, kérelmüket azonban minden egyes esetben el­utasították. Különösen azok között a vevők között nagy az elégedetlenség, akik rendkí­vül nagymennyiségű árut rendeltek. A canadai íarm versenyen a béke vári magyarok hódították el a két első dijat Montreal, október hó. Canada ösvadonjá- ból, bozótos, irdatlan területeiből mezőgazda­ságra alkalmas területet csinálni, évtizedes munka és kitartás^ szükséges. Az ily pionir- munka megbecsüléseként a canadai „Labour Day“ napián nemzetiségi farmversenyt ren­deztek Saskatschewan tartományban, hogy ki­tűnjön, milyen farmok lettek a legszebbek ott, ahol még évtizedekkel ezelőtt irdatlan ősvadon volt, még nem dolgozott a farmer szorgos ke­ze, csak a jávorszarvasokat üldöző praeri far­kasok (cojotok) üvöltözésétől volt hangos a táj. Harminc évvel ezelőtt, amikor a Tiszavi- dékén a kubikusokra rossz idők jártak, a ti- szamenti Botrágyot otthagyta vagy negyven kubikus család és kivándorolt Canadába. Saskatschewan tartomány északi szélén meg­alaki tották az ősvadonban uj falujukat, elne­vezvén azt Békevárnak. Évek és évek kinló- dásába került, amig az ősvadonból kultúra alá fogható területeket hódítottak el. Az első apró sikerek azt eredményezték, hogy a pár magyar család más környékről származott magyar próbálkozókkal erősbödött és Béke­vár mind több és több békés családnak nyúj­tott, békés otthont. A magyarok hősi küzdel­me á földért arra ösztönözte a C. N. E. vasút­társaságot,, hogy a telep környékére vasútvo­nalat építsen. Amint megvolt a vasút, a föld­szerzők munkája is^ megkönnyebbedett és még számos év nehéz munkája azt eredmé­nyezte, hogy áll Béke vár, a nagy Saskatche­wan tartomány magyar Debrecenje szebbnél- szebb farmokkal, józan és szorgalmas lakosok kai és egy élet munkájáért kijáró anyagi bol­dogulással. A saskatschewani kormány a farmereket gazdasági munkájukban ösztönözni és megju­talmazni kivánván, szeptember 1-én nagy tar­tományi farmerversenyt rendezett. A verseny három szempontból birálta el a farmokat. El­sősorban, hogy mi volt a farm helyén a tele­pülés megkezdésekor — sik föld. vagy ősva­don. Második szempont az volt., hogy milyen talajmiveléssel, mennyire javították meg a földet, harmadszor pedig, hogy kereskedelmi­leg mennyire tudják kihasználni és értékesí­teni mezőgazdasági tudásukat földjükön. Saskatschewan tartománya több képvise­lőt, a sakatoni gazdasági főiskola érdemes rektorát, Mr. dr. Murray-t, valamint dr. Ec­set, a hannoveri gazdasági főiskola tanárát delegálta, mint a bíráló bizottság tagjait. Ezek az urak végigjárták a tartomány minden tele­pülési helyét és minden nemzetiség farmpró­bálkozásait megtekintve, arra a következte­tésre jutottak, hogy a legszebb és leggazdasá­gosabban megművelt és kihasznált farmok a magyar farmerekéi. Az első és második dijat egyhangúlag magyar farmereknek ítélték. Az első dijat egv vegyesfarm-tulajdonos kapta (mezőgazdaság, állattenyésztés, méhészet és prémállatnevelés) (ezüst róka). A második dijat pedig egy buzafarm kapta. Az első dij 2000 dollár, a második 1000 dollár volt. A szép kitüntetés annyira föllelkesítette a békeváriakat, hogy parázs mulatsággal lep­ték meg az egy begyül t angol vendégeket. Pár perc alatt a község magyaros díszbe öltözött és magyar zenétől, magyar tánctól lett hangos a táj és igv a inelar tánc és zene, valamint, a magyar ruha színesen ragyogó színképét magukkal vitték az angol vendégek. Az ízle­tes vacsora elfogyasztása után arra is rájöt­tek, hogy nemcsak jó farmer a magyar, dé jó táncos is és^a magyar nőnek, mint szakácsnc- nak sincs párja. Az angol vendégek megelégedéssel kon­statálták, hogy a magyar földművesnek csak föld kell és legyen az ősvadon vagy lapos in- govány, földet akaró vágva és fáradságot nem ismerő szorgalma búzát ontó rónát varázsol belőle. Hónig es Dezső 39 Kertész József : "dalol a tenger es én Ijal/gato cimü szines, eleven, tengerész tárgyú novel- lás kötete megrendelhető a Keleti Újság Könyvosztályától; (Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii, Mátyás király tér 4 szám.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásá­ban megjelent díszes Kiállítású mii ára I csak 69 lel, amelyhez a vidéki megren- j delőnek 11 lei postaköltséget számítunk fel. rm

Next

/
Oldalképek
Tartalom