Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-19 / 232. szám
3 Xm. ÉVE. 232. SZÁM. M iw A király elé kell vinni a városházi Botrányok ügyét Tüntetőket vonultattak fel, hogy erőszakkal akadályozzák meg a helyettes polgármesterek beiktatását - A beiktatás nem történt meg, mert a polgármester nem foganatosított (Kolozsvár, október 17.) A kolozsvári városházán pénteken délelőtt ismét botrány volt készülőben. A botrány szépen ki is bontakozott és izgalmassá már csali azért nem fejlődött, mert a városházi komédia kezd megszokottá válni. A szomorú a dologban az, hogy mindez a polgárság, a lakosság bőrén játszódik le. Amellett, hogy a polgárság választott képviseletének a városházi működését igyekeznek megakadályozni, másfelől a közigazgatási törvény érvényességét forgatják ki a sarkaiból. ’Annak a megítélése, hogy egy törvényesített köz- igazgatási rendszernek ilyen herce-hnrcája mennyiben használ az állami presztízsnek a polgárság előtt, tartozik mindenkire, aki az állami tekintély sértetlenségéért felelős. Nincsen beiktatás. A városházán az történt, hogy a már másodszor is megválasztott és belügyminiszterileg megerősített helyettes polgármesterek beiktatásának a megakadályozására fÉlvonult a liberális _cuzista_Averescupárti blokk azzal a gárdájával, amellyel megszokta tölteni a közgyűlési termet a tanács ülésein. És a beiktatás nem történt meg, mert a polgármester is megtagadta az álláspontját, a beiktatást. A blokk tagjaival együtt kereste fel a revíziós bizottság elnökét és a tartományi igazgatót, akiktől azzal tért vissza, hogy a kolozsvári királylátogatás lezajlása titánig ne történjék semmi és tartsák a kérdést addig függőben. A király ele! Ennek az álláspontnak minden valószinüség szerint az az indoka, hogy a királytváró Kolozsváron a teljes békesség képét akarják felmutatni. Azt, hogy az uralkodó előtt úgy tűnjön fel, mintha itt mindenütt a legteljesebb békesség ás jóakarat uralkodna. A valóságot azonban nehéz ilyen halogatással leplezni. Ami itt folyik, az több a rendellenességnél. Ez már olyan állapot, amit nein leplezni kell az uralkodó előtt, hanem a tudomására hozni, azzal az alattvalói kérő szóval, hogy ítéljen. Kolozsvár városházán a polgárság választott tanácsa nem tud egy rendes lefolyású közgyűlést tartani, mert felvonultatott elemek megzavarják. A megválasztott városi vezetőség nem foglalhatja el a helyét, mert nem engedik őket oda. Hova jutottunk és hova fog ez fejlődni ezen az utón? S mik történhetnek az eldugott kis falvakban, ha Erdély fővárosában, ahol uj királyi palota építésének tervével foglalkoznak, ilyen állapotok dúlnak a törvény tág hézagai között? S nem kell elfeledni, hogy a kolozsvári lakosság király iránti hódolatának a kifejezését is botrány akadályozta meg a kolozsvári városházán. Az uralkodó az ország gondjaiba belemerül- ten éli a maga munkás életét. A kolozsvári állapotokat igenis az uralkodó szine elé kell tárni. Minden eszközt. Amint ismeretes, a központi közigazgatási bíróság Ítélete alapján négy helyettes polgármesterre van igénye Kolozsvárnak s a városi tanács az Ítélet alapján a helyettes polgármestereket meg is választotta. A választást a belügyminiszter megerősítette s a megválasztottak Írásbeli felszólitást toptak a polgármestertől, hogy állásaikat foglalják el. Az esküt letették s mikor megjelentek az Írásbeli felszólításra, hogy állásaikat elfoglalják, akkorra a polgármester azzal fogadta, hogy nem iktatja be őket hivatalaikba, mert közben másképpen informálták őt. A blokk ugyanis közbelépett, hogy ők megfellebbezték a választást és minden eszközt felhasználnak, még a közelharcot is, a helyettes polgármesterek működésének a megakadályozására, amint azt a tanácsülésen is bejelentették a Létrejött egv megállapodás. Közben a polgármester egyezkedési tárgyalásokat kezdett, amelyek azonban csak tárgyalások voltak, minden eredmény nélkül. Azóta a helyettes polgármesterek majdnem naponként megjelentek a városházán. Az egyik nap azzal fogadták őket, hogy a nemzeti párt vezetői nincsenek itthon, másnap a polgármestert nem találták itthon. Szerdán megjelent, a városházán S'ocol Aurél dr. a nemzeti párt elnöke, János Gáspár dr.-ral és Mihali Tivadar polgármestertől határozott választ kértek. A tárgyalás azzal végződött, hogy másnap délelőtt 10 órakor a polgármester be fogja iktatni hivatalaikba a helyettes polgármestereket. Ezután a megállapodás után Socol Aurél dr. nyugodtan elutazott Bukarestbe. Hozzák a tüntetőket. Másnap ünnep volt, a király születése napja s igv pénteken délelőttre maradt volna a beiktatás., A helyettes polgármesterek még meg sem érkeztek, a városházán a polgármesterhez bevonultak a tanácsnak blokkista tagjai, Bornemisa Sebestiannal, Pop Valerral az élükön. A városháza elé pedig odaállították az ö ismert táborukat, részben botokkal felfegyverzetten s amíg a polgár- mesterrel a taktikát beszélték meg, az alatt lenn az uceán Candrea és Sión vezetők tartották szóval a felvonultatottakat. A helyettes polgármesterek közül János Gáspár dr. érkezett meg elsőnek a városházára, akit Mihali polgármester azzal fogadott, hogy Moldovan tartományi igazgatóhoz megy, valamint Petrovan helyi bizottsági elnökhöz. A blokk tagjaival el is vonult. Hogy mit terjesztettek elő a tartományi igazgatónak, mit nem, azt nem tudjuk. Visszatért a polgár- mester azzal, hogy a királylátogatás lezajlása előtt nem foglalkozik a beiktatás kérdésével. A zűrzavar az ur. Ami itt történik, élénk példája annak, högy mit lehet csinálni a közigazgatási törvénnyel, ha akadnak olyanok, akik az apró fogantyúkba belekapaszkodva, ki akarják forgatni. Felvonultatnak egy csoportot, hogy a polgármester befolyásolása eredményesebb legyen, vagy hogy legyen mire a polgármester, mint zavarra hivatkozzék. Ma a kolozsvári városházán a zűrzavar az ur s közben a város az ideiglenes állapot nehézségeibe, tie főképpen a deficit, a pénzügyi tönk mélységébe siilyed. Felelőtlen emberek íelvonultatgatásával meg lehet akadályozni a városi élet rendjének a helyreállítását. A komoly polgárságnak semmi része nincsen abban, hogy a város ide jutott, de a város tönkretétele ennek a komoly polgárságnak a kárára megy. megérkezett a inaggar küldöttség a bnbarestt agrárftonferencídra (BUKAREST, október 17.) A szombaton délután félnégy órakor érkezett meg Bukari delmi és iparkamara egyik küldöttje, a magy reskedelmi attasé fogadott. A delegáció vezetője Nicki Alfréd, meg földművelésügyi minisztérium miniszteri tan riumi titkár. Ä sajtó képviselői megkérdezte pontjáról. Nicki meghatalmazott miniszter egyenes folytatása, a magyar álláspontról nyilatkozhatik. Pénteken este érkezett meg a jugoszláv francia ipar- és kereskedelemügyi miiiisztei megkezdődött agrúrkonferertciára pénteken síbe a magyar delegáció, amelyet a kérésként* követség részéről pedig Újvári Dezső kehutalmazott miniszter, tagjai Péeliy Tibor, a ácsosa és Viscekler István kiiliigyminiszté- k Niekl delcgáeióvezetőt Magyarország áliás- kijelentette, hogy a konferencia a varsóinak azonban a tárgyalások megkezdése előtt tiem delegáció is és ezzel együtt jött Flandin Riilííirftsfhí». Kilencvenezer tisztviselővel van kevesebb, mint amennyit a fizetési listák kimutatnak A kormány^ az áiláshalmozások megszüntetéséből kétmilliárd megtakarítést remél (Bukarest, október 17.) A kormány legnagyobb nehézsége a költségvetési egyensúly felállítása. Ezzel a munkával kapcsolatban sok uj terv vetődik fel. A politikai kör öt megítélése szerint a kormánynak jobban visz- sza kell fordulnia a párt régi programjához arról az útról, amelyre Maniu alatt kanyarodott. Ennek a jeleként tárgyalják azt a tényt, hogy igyekeznek Stere Constantini visszahívni. Reá az elrontott közigazgatási törvény javításánál is szükség van. Az adózás progresz- szivebbé tételének és a választójog reformjának a szüksége is megmutatkozott a kormány előtt, amit pártérdekből is szükséges volna megcsinálni. A. Curentul nagy cikkben foglalkozik a tisztviselők leépítésének a kérdésével és megállapítja, hogy anélkül, hogy egyetlen dolgozó, hivatásos tisztviselőt elbocsátanának, mégis nagyjelentőségű megtakarításokat, érhetnek el. A lap szerint, az állam által kimutatott köztisztviselők száma 300.000, mig a tisztviselő-szervezetek, amelyeknek sorába minden köztisztviselő tartozik, csak 210.000 köztisztviselőt tartanak számon. 90.000 köztisztviselő a különbség, ami onnan ered. hogy ennyi állást halmoznak azok. akiknek van már állásuk. Vannak olyanok, akiknek 4—5 helyről is van közjavadalmazásuk és nem is a legcsekélyebb, hanem többnyire a legmagasabb fizetésekkel. Megszüntetik a bizottságosdit, e bizottságok tagjainak speciális fizetéseivel együtt. A minisztertanács ismeri a helyzetet és tudja, hogy 3—400.000 lejes fizetéseket is halmosnak össze egyesek havonta. Az igy megüresedő állásokat nem is fogják betölteni, hisz eddig sem kellett azokhoz külön ember, ha olyanok töltötték he, akik más állásokban is dolgoztak. A lap szerint, az állam hét milliárdot fo" megtakarítani ezen a réven. A liberálisok magatartása csupa kérdőjel. Nagy feltűnést keltett annakidején, hogy a. liberálisok krajovai nagygyűlésen Arge- toianu nem jelent meg. Sokan arra is gondoltak, hogy Argetoianu közelebbről kilép a liberális pártból. Ez a kilépés nem következett be s Argetoianu magatartását élénken tárgyalják a bukaresti lapok. A Cuvântul szerint Argetoianunak az a véleménye, hogy nincs messze az az idő, amikor az egész párt mellette fog állani. A Dreptatea, a nemzeti parasztpárt lapja azt írja, hogy a liberálisok nagyrésze a pártnak á parlamentbe való visszatérése mellett van. Egyedül Bratianu Vintila és legszűkebb környezete ellenzi ezt, azonban a párt állítólag el volna határozva arra, hogy a fontos lépést még a vezér akarata ellenére is megteszik.
