Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-17 / 230. szám

fc» iPamnmmn XIII. tVF. m. SZÁM. Megszüntették a vulkáni állami elemi iskola magyar szekcióját és 80 magyar gyermeket egy» szerűen átutaltak a román szekcióba Indok a hírhedt névelemzés — A Magyar Párl hunyadmegyei tagozatának elnöke a prefektushoz fordult orvoslásért (Déva, október 15.) Újabban majdnem na­ponta kell megemlékeznünk olyan iskolasérel­mekről, amelyek a hírhedt Anglielescu-rezsim legintranzigensebb kisebbségi iskolapusztitá- saira emlékeztetnek. A nemzeti-parasztpárti kormány, ugylátszik, félretette azt a kevés diplomáciai selyempapirost is, amelybe eleinte megdöbbentő iskolasérelmeit becsomagolta. Nyíltan és mindenre való tekintet nélkül zár­ják be a magyar iskolákat, névelemeznek, szüntetnek meg magyar szekciókat és ux al­sóbb fokú hatóságok olyan szabadon és fele­lősség nélkül cselekszenek, mintha mindenikük legalább is miniszter volna. Alig pár napon belül, például a Zsil-völgyében két súlyos sé­relem történt. Először a resicai magyar gyer­mekek közül küldöttek haza egyszerűen hetve­net és most a vulkáni magyar szekciót szüntette meg a dévai revizorátus s annak mint­egy nyolcvan tanulóját a román szekcióba utalta. Vulkánban s a bányahelyeken eredetileg társulati iskolák voltak, azokat átvette az ál­lam s román s magyar szekcióval folyt tovább a tanitás. Most egyszerűen beszüntetik a ma­gyar tagozatokat cs ezzel be is van részükről a teljes romanizálás fejezve. A szülők természetesen fclzudultak az akaratuk s a fennálló törvényekkel ellentétes cselekedet ellen, ami tulajdonképpen gyerme­keik iskolázatlanságával egyenlő s panaszuk­kal a Magyar Párt zsilvölgyi tagozatának az elnökéhez fordultak, aki összeköttetést kere­sett dr. Meskó Miklóssal, a hunyadmegyei Ma­gyarpárti tagozat elnökével, aki felkereste a prefektust s a prefektus indítványára írásban adta be a szülök sérelmét. A Magyar Párt. elnökének beadványa 80 tanuló szülőinek nevében emel pa­naszt amiatt, hogy a magyar tagoza­tot beszüntették s indokul a névelem­zési emliti meg. Egyúttal kiemeli, hogy a revizórátus intézke­dése törvényellenes s különösen nem munkálja a nemzeti-parasztpárt által annyit hangozta­tott. s nagyon keveset követett, megértő politi­kát s emiatt, kéri a prefektust, hasson oda, hogy a SO magyar gyermek tovább folytathas­sa tanulmányát a maga magyar anyanyelvűn. Munkatársunk felkereste dr. Öneu lacob hunyadmegyei prefektust, aki a következőket' elentette ki: — Dr. Meskó elnök ur beadványát meg­kaptam s én is úgy tudom, hogy névelemzés miatt szüntette meg a revizórátus a vulkáni magyar szekciót, azonban bizonyára van erre valami törvény. Biztosat egyelőre semmit nem mondhatok, ami engem illet, én azonnal leadtam az ügyet Tocaciu petrozsényi főszolgabírónak, hogy az ügyben folytassa le az ankétot, amely egyedül lesz hivatva megállapítani az igazságot. Vulkáni információnk szerint a vulkáni szülők a szekció megszüntetését a legnagyobb megrökönyödéssel fogadták s úgy azt, mint. a névelemzést a legnagyobb sérelemnek tekintik. A magyarság? ünnepe wait a sáffoutlberkl falufejlesztési konferencia Két napig folytak előadások és érdekes viták a falu problémáiról (Marosvásárhely, okt. 15.) A marostordai ma­gyarság az utóbbi időben kezdett munkához a nép megmentése érdekében. Politikai, gazdasági és kulturvonatkozásu gyűlések, előadások, kiállítá­sok teszik élénkké a megindított mozgalmat. Csak nemrégiben zajlott le a nyárádszeredai magyar nap. A nyárádszeredai gyűlések a legteljesebb siker jegyében folytak le és bizonyságot tettek azon ar­ról Marostordamegye magyarjai, hogy a sok ki­sértés között is törhetetlenül kitartanak a magyar­ság zászlója mellett. Ehhez mindenben hasonló ma­gyar-napok zajlottak le Sáromberkén is. A Sáromberkén lefolyt falufejlesztési konfe­rencia effektiv eredményeket hozott. A konferencia létrehozásának eszméjét Zottáni Pál sáromberki református lelkész vetette fel. Dr. gróf Bethlen László, a Hitelszövetkezetek Szövetsé­gének igazgatója nyújtott neki segítséget, hogy a konferencia létrejöhessen. A konferencián részt- vettek a Sáromberke vidékén lakó magyarok, fele­kezeti különbség nélkül, igen nagy számban. Ren­desen 100—120 hallgatója volt az előadásoknak, amelyeken gróf Teleki Domokos elnökölt. A konferencián a következő kérdések kerül­tek megvitatásra. Zoltáni Pál lelkész „A falu válsága" címen tartott nagyérdekü előadást. Elekes Béla simén- falvi föellenőr a hitelszövetkezeti kérdéseket tár­zás indult meg az előadás után, amely a késő éj­jeli órákig tartott. Berekméri sáromberki kisgazda felszólalásában rámutatott azokra a nehézségekre és bajokra, amelyek falun az ősi viselet kérdésével kapcsolatban merülnek fel, A vitába belekapcsolód­tak a jelenlevő nők, asszonyok és leányok is. Az előadás után keletkezett általános lelkesedés arra enged következtetni, hogy hamarosan az eredmé­nyek is fognak jelentkezni a nemzeti viselet fel­karolása terén. A második napon Forró felfalui lelkész tar­tott egyházi beszédet és Böjthe Z. abafájai tanító előadást a falu kulturális kérdéseiről. A rendkívül gazdag programot Gyallay Do­mokos felolvasása és Hegyi András körtvélyfájaf református lelkész előadása zárták be. A konferenciával kapcsolatban gazdasági és háziipari kiállítást rendeztek a sáromberkiek. Előkerültek a tulipános ládákból a gyönyörű régi varrottasok és párnahuzatok. Meg kell azon­ban állapítanunk, hogy a népi hímzéseken erősen észlelhető a modern minták befolyása. Ezen gyor­san segítenünk kell, ha meg akarjuk menteni az ősi motívumokat, amint azt Jenei Ilona találó fel­szólalásában kifejtette. A gazdasági kiállítás azzal a meglepetéssel szolgált, hogy a sáromberki gazdák nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg a legmoder­nebb termelésre törekszenek. •S. Z. dr. Választása szerint IMIGYEN ÍOOO fonográfot Ny 4t. gyalta rendkívül érdekes előadásában. Előadása egyike volt a konferencia legfigyelemreméltóbb előadásainak, mert mai gazdasági életünk legnaA gyob bajáról, a falusi hitel problémáiról és annak megoldási módozatairól beszélt. Az előadásában I felvetett gyakorlati tanácsokat minden hitelszövet­kezet magáévá tehetné a közjó- érdekében. Dr. György József kamarai képviselő és dr. Szász Ferenc a „Magyar Nép" szerkesztője a falu gazdasági kérdéseit ismertették. Mindkét előadás­hoz a jelenvolt kisgazdák közül sokan szólották hozzá. Bebizonyosodott a hozzászólások rendjén, hogy Sáromberke magyarsága nem idegenkedik a modern mezőgazdasági eljárások alkalmazásától, sőt minden téren racionalizálni igyekeznek a ter­melést a régitől eltérő, modern elvek alkalmazá­sával. Ürmössi József unitárius püspöki titkár a fo­gyasztási szövetkezetek előnyeit és hasznát ismer­tette. Az első nap programját Gyallay Domokosnak előadása zárta be. Gyallay „A nő a falu életében" címen tartotta meg előadását, amelyben a falu erkölcsének és ősi viseletének megőrzésére vonat­kozólag adott tanácsokat. Különösen az ősi nem­zeti viselet kérdésének ismertetése váltott ki a je­lenlevők között élénk érdeklődést. Értékes vitatko­vagy rádiókészüléket osztunk szét reklámképpen, egy nagy francia márka bevezetése érdekében ezen lap ÍOOO első olvasója között, akik az alábbi betürejtvényt helyesen fejtik meg és feltételeink­hez alkalmazkodnak: REJTVÉNY: A pontok a hiányzó betűkkel helyet- tesitendők be, amelyekkel kiegészítve ama 3 román város neve állapítandó meg, amelyeknek kezdőbetűje: A megfejtések megválaszolás céljából igen olvashatóan kitöltött válaszborí­tékkal a következő címre küldendők: Etablissements „Inoval“ SERVICE R. 10. 29. Rue du Vieux Pont de Sevres Billancourt (Seine) France

Next

/
Oldalképek
Tartalom