Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-02 / 217. szám
Tanulságok három napról, amikor életveszélyes volt Kolozsvárt az uccára kimenni A Király pontos volt, a meghívott notabilitások annál kevésbé Ki a felelős a tömeges katasztrófákért ? XIII. ÉYF. 217. SZÁM. ______ ____ I___________ (Kolozsvár, szeptember 30.) A kolozsvári polgár boldog, ha szürke, hétköznapi, nyomorúsággal kikövezett életében némi változás áll be, ha kopott lobogóját háza homlokára kirakhatja és gyönyörködhetik a szines, pompázó felvonulásokban, luxusautókban, versenykocsikban és világrekorderckben. Egy napra a sportvilág érdeklődése felénk fordult. Kolozsvár ünnepi arcot "öltött, vendégül látta királyát, érezte az uralkodói kegy melegét és tagadhatatlanul jól esett a király érdeklődése, mellyel az itt élő kisebbségi nemzet felé is fordult. Minderről be is számoltunk. Hasábokon keresztül méltattuk a nemzetközi verseny jelentőségét. Az ünnepségek azonban elmúltak, az idegenforgalom megszűnt, de egy régi, becsületes iparos meghalt, Izrael már a másvilágon tesz panaszt az autószerencsétlenségről. Torna Jankovici és Gcnane élet-halál között lebegnek, Petru Joan 13-as számú rendőr súlyos betegen fekszik, többen könnyebb sebesülést szenvedtek és három napon keresztül életveszélyes volt az uccára menni. Nem akartunk ünneprontók lenni. Csak regisztráltuk az eseményeket, de utólag önkénytelenül is felvetődik a kérdés: ki a felelős a halálos szerencsétlenségekért, nem lehetett volna-e a versenyt jobban, nivósabbaai rendezni? . . . Kezdjük a rendezésen. Teleki hegyiverseny. Tényleg, Felekhez közelebb állott ez a verseny, mint Kolozsvárhoz. Nemcsak földrajzilag, hanem nivó tekintetében is. Már a motorbicikliverscnynél mutatkoztak a szembetűnő hibák. Károly király személyes mgejeleué- sével demonstrált sportszcrctetéről és eljött hozzánk, hogy a verseny nemzetközi jellegét jobban kidomborítsa, maggs megjelenésével annak a fényét emelje. Megtette a hosszú, fáradságos utat, az állomásról azonnal a feloki tetőre hajtatott, mire a rendezőség elkövette azt a súlyos hibát, hogy az ország uralkodóját csaknem egy félórát váratta és nagy késéssel kezdette meg a versenyt. Mikor nagy későre kezdetét vette a motorbiciklik versenye, kínos, fárasztó cs unalmas volt az a lassú tempó, ahogy a versenyzők egymásután elindultak. Ez nemcsak a mi megállapításunk, hanem azoké a komoly szakembereké is, akik nem titkolták azt a véleményüket, hogy le kellett volna percek alatt bonyolítani a motorbicikli versenyt. Nem történt nagyobb baj, a királynak vasidegei vannak, szép idő volt, a közönség is megtalálta a maga szórakozását a versenyen kívül is. A programban pontosan az állott, hogy a hegyi autóversenyt délután 2 órakor kezdik és 2 óra helyett félhárom is elmúlt, amikor a gépek starthoz állhatták. Kiderült, hogy Hansu generális, dr. Popa Ádám prefektus, Haţieganu rendőrségi kvesztor s még néhány notabilitáson kivit! a többi előkelőségek és meghívottak késtek, egyre késtek és megtörténhetett az a tapintatlanság, hogy Károly király, aki a legpontosabban jelent meg a versenyen, látható idegességgel félórán keresztül kénytelen volt várni a díszsátorban arra, hogy a helyi politikai és egyházi notabilitások megérkezzenek és a a versenyt meglehessen kezdeni. Valamikor az ilyen rendezési „hiba“ nemcsak az autó klub vezetőségében idézett volna elő eltolódásé-, kát, hanem miniszterek hagyták el a helyüket és ínég nagyobb urakat is felelősségre vontak. Hogy mi fog történni, nem tudhatjuk, csak azt állapitjuk meg, hogy Károly király pontosságával alapos leckét adott a helyi előkelőségeknek. Az autóverseny pedig mint olyan, csigalassúsággal bonyolódott le, mintha nem gyorsasági, hanem lassúság! versenyt rendezett volna a kolozsvári autó klub. Félháromtól félhatig, tehát 3 órán keresztül tartott egy olyan verseny, amit bárhol a világon egy óra alatt pompásan le lehetett volna bonyolítani. De történtek súlyosabb hibák is. Három napon keresztül minden kolozsvári soffőr és urvezető Hans v.tn Stuck-pózba vágta magát a volán mellett cs Kolozsvár uccáin és főterein ngy szaladgáltak az autók, mint azon a tréfás filmen, ami Texasban játszódik le és as autók veszett gyorsasággal, őrült villámvonalakban cikáznak. Mindenki le akarta pipálni Hans von Stuekot és szerencse, hogy a versenynek csak ennyi áldozata van. Meg is született a vicc Kolozsváron: ha a próbaverse-; nyék tovább tartanak, nem marad versenyző, aki a kupát megnyerhesse . . . Hétfőn pedig hetivásár volt Kolozsváron. A hatósági tulbuzgalom következtében a forgalom csaknem az összes útvonalakon megakadt és még a gyalogjárók is órák(Kolozsvár, szeptember 30.) A nemzetközi autóversennyel kapcsolatosan lezajlott királylátogatásnak, — amelyről teljes részletességgel beszámolt a Keleti Újság, — egyik kiemelkedő momentuma volt az Őfelsége tiszteletére az Automobil Clubban rendezett ünnepi díszvacsora, amely a késő éjféli órákba nyúlt bele. Ezen a díszvacsorán az uralkodó másodszor emlékezett meg a a kisebbségekről. A díszvacsora az uralkodóhoz méltó külsőségek között folyt le. Az Automobil Club helyiségei ünnepi díszt öltöttek ebből az alkalomból. A lépcsőház két oldalát szines virágok díszítik, a karfákon girlandok futnak le, de virágba borult a nagyterem is, amelynek pazar asztalain szegfűk, őszirózsák, dáliák művészi ízléssel válogatott szinkeveréke szinte magához huzza a tekintetet. A királyi díszhely felett márvány- lap örökíti meg az uralkodó látogatását. Ferderbcr alezredes, dr. Borbély István, Rosin ügyvéd, a klub főtitkára, a főrendezők, akik mindenre kiterjedő figyelemmel őrködnek, hogy a díszvacsora előkelő, de mégis meleg hangulatát és nívóját semmi se zavarja. Este 8 óra körül egymás után érkeznek a meghívottak. Egyházi, katonai, polgári előkelőségek egész raja vonul fel. Mintegy kétszáz vendége van a díszvacsorának. Főpapok, katonatisztek ragyogó ruhái mellett, frakkos előkelőségek diszkrét csoportjai várják a királyt, aki csodálatos pontosságához híven, a kitűzött időre meg is érlelik. Fabius ügyvéd emelkedik fel először, hogy köszöntse a királyt. A király beszél. A felköszöntő után a meghívottak felállva, hosz- szasan ünnepük az uralkodót. II. Károly király az elnöki felköszöntő után szólásra emelkedik. Néma csend, Szűnni nem akaró tetszésnyilvánítások fogadják Őfelsége beszédét. A vacsora fesztelen hangulatban ér véget, mire a király öccse és több meghívott előkelőség társaságában a kis szalonba vonul, ahol félkörben fogják körül az uralkodót az egyházi és polgári méltóságok. Megkezdődik a ccrclc. A király mindenekelőtt a sportférfiakat tünteti ki megszólításával, elbeszélget Lichtenstein herceggel, Almássy gróffal, majd a hatóságok és az egyházak reprezentánsaihoz fordul. Ivan orthodox. Hossu görög katolikus püspökkel, Mihali polgármesterrel beszélget el. Különös jelentőséget ad a kis szalonban lefolyt cerclenck az az érdeklődés, amelyet az uralkodó a kisebbségek egyházi képviselőivel, Makkai Sándor református és Boros György unitárius püspökökkel folytatott beszélgetése révén tanúsított. Érdeklődött a kisebbségi egyházak ügyei iránt, mire Makkai püspök tudomására hozta Őfelségének, hogy egyházi téren megértéssel találkoznak s remélhetőleg iskolai ügyekben is mihamar eljön a megértésnek az ideje. Az iskolák száma iránt érdeklődött ezután Károly király. Makkai püspök felvilágosítása után felhívta az uralkodó figyelmet a tanítók ínséges helyzetére és a nép szegénységére. Őfelsége rendkívüli komolysággal hallgatta a püspök szavait majd a következő, nagyje3 hosszat voltak kénytelenek vesztegelni az elzárt útszakaszok járdáin. Azok a bizonyos intézkedések azonban még sem voltak jók, hogy a szerencsétlenségek elkerülhetők legyenek. Egy halott és két súlyos sebesült. A könnyű sebesültekről nem is szólunk. A temesvári motorbiciküsta nyomorék marad még akkor is, ha különös isteni gondviselés folytán felgyógyul. Szemtanuk állítják, hogy a katasztrófa az egyik autóvezető súlyos hibájából történt. Ez igaz, de ezért és a többigkért mind egyetem- legeseu felelősek a rendezőség, a hatóságok és az ösz- szes illetékes tényezők, amelyek elmulasztották a szükséges óvóintézkedéseket megtenni. Még csoda, hogy a versenynek nem volt több áldozata. Amint értesülünk, a vizsgálat csigalassúsággal megindult, de a halottat már nem lehet feltámasztani, a betört koponyát nem lehet összeragasztani, a szilánkokká tört lábakat és karokat nem lehet újjá teremteni. A verseny lezajlása után tehát felvetjük a kérdést: mindezekért ki a felelősi Ha ma nem vonják őket felelősségre, holnap mindez újból megismétlődhetik és a nemzetközi versenyzők olyan rossz és kellemetlen impressziókkal távoznak innen, hogy az külföldön nemcsak Kolozsvár, hanem az egész ország presztízsének árt! . . . Olajos Domokos. A kisebbségek legyenek türelemmel általános figyelem várja a királyi megnyilatkozást, amelyet mindenki állva hallgat végig. Határozott hangja pillanatnyi gondolkodás után uralkodói öntudatossággal csendül végig a termen: Nagyon örvendok ennek a napnak, amelyen Miklós öc-sém is, mint versenyző szerepelt. Mi, akik harcoltunk a román automobil sportért, a mai versenyt müvünk megkoronázásának tekintjük. Boldogok vagyunk, amiért harcunk árán elértük azt, hogy az automobil Romániában már nem fényűzés, hanem mindennapi szükséglet lett. Elértük azt, hogy ezt a sportot ma már nem tekintik egyes ifjak szórakoztató időtöltésének, hanem olyan munkának, amely hozzájárul az ország helyzete megjavításához. Itt vannak pél. dául ebből az alkalomból a megjavított utak . . . Manoilescu miniszter észrevétlenül lesüti a szemeit, mire a király arcán futó mosoly vonul át és igy folytatja: — Igaz ugyan, hogy most az utaknak csak egy része van kifogástalan állapotban, de reméljük, hogy ezt nemsokára minden utunknál elérhetjük. Ebből az első komoly, nagy nemzetközi versenyünkből nemcsak Romániának, hanem Kolozsvárnak is haszna van. Az idejött idegen automobilisták elviszik Kolozsvár hírét mindenfelé. Az idegenforgalom látja ennek hasznát, mert aki eljön Kolozsvárra, az meglátogatja majd az ország többi részeit is. — Hálás vagyok ezért a versenyért, mert alkalmat adott, hogy Erdély szivébe, Kolozsvárra, ha nem is hivatalosan, de eljöhettem. így talán sokkal jobban átérezhettem, hogy milyen szeretettel fogadott ennek a városnak a lakossága, amely nekem közel áll a szivemhez. Emelem poharamat a versenyzőkre és az Autó Clubra, kívánva, hogy munkáját továbbra is eredményesen folytathassa. lentőségü kijelentéssel válaszolt: — Legyenek türelemmel és jó reménységgel a kisebbségek, mert az ország általános állapotának javulásával az ő helyzetük is javulni fog. Boros György unitárius püspök angolnyelvü beszédében fölmerült az a gondolat is, hogy az egyházfők együttes audienciát fognak kérni őfelségétől. Az idő szinte röpült a kis szalonban és bár az udvari vonat befiftve várakozott az állomáson, őfelsége kétszer is telefonon hosszabbittatta meg a vonat várakozási idejét, ami kétségtelen jele annak a kellemes hangulatnak, amelyet az ő fesztelensége és közvetlen egyénisége idézett fel. Éjfél jóval elmúlt, amikor II. Károly király elhagyta az Automobil Club épületét és visszautazott Bukarestbe. liefern fisch Bi Az orosz tragédiáról szóló trilogia Ifi. kötete 280 L, 1. Petersburg 280 lei. — II. Warschau 280 lei. ä Lepage, Kolozsvár. II. Károly király a tiszteletére rendezett díszvacsorán újból érdeklődött a kisebbségek sorsa iránt / * /
