Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-08 / 198. szám
XIII. «VF. m. SZÁM. amteam KÖNYVEKJCÖZÖTT A Vörös Lovasság Az eddig megjelent s nagy sikert aratott háborús regények szintere leginkább a francia—német front Volt. jltt mutatta legheroiknsabb arcát az egymás ellen küzdő emben Izsák Babel könyvével, a Vörös Lovassággal, be- ! vonul a háborús irodalomba az orosz—lengyel front, az 1918—20. elkeseredett összecsapás idejében. Ezt a háborút mindkét félen a legváltozatosabb és a legkíméletlenebb eszközökkel folytátták. A hagy hadseregek ösz- ezeütközései mellett a guerilla harcok a lotas pdrtyázá- sok állandóak voltak akárcsak a múltban. Hiányzott azonban ebből a háborúból a lovagiasság, a nagylelkűség az ellenséggel szemben. Ennyiben meglátszik rajta a világháború tanulsága. A gáz, a tengeralattjárók, a ditrn- dutü golyók használata után bem is maradhatott meg az a szellem, mely a mult legvéresebb eseményeibe is bele- vitt egy kevés pdézist . Az uj háborúnak ezt a kíméletlen, embertelen módját vázolja Babel könyvé, mélyet nemrég fordítottak le németre és olaszra. A Vörös Lovasság nem regény, hanem apró, jellemző és erőteljes Íráskészséggel megirt epizódok gyűjteménye. A szerző egyedüli célja: megmutatni a modern háborút kcgyctlehségével és mindeh csúfságával együtt. Egyfdmla, hideg objektivitással figyéli meg és írja le mind az orosz, mind a lengyel katonák embertelenségét. Éles, kifejező vonásokkal jellemez egy-két alakot, akikben ez idők szellemé legteljesebbén nyilatkozik meg. Itt van például Pavlicsenko, egy lengyel nr (pane) hajdani inasa, aki módját találja annak, hogy bosszút álljon volt gazdáján: nem öli meg rögtön, hanem gyönyörködve és filozófiai teóriákat magyarázva neki, kínozza egy órán át, hogy „értse meg végre, mi az élet“. Egy borzalmas családi tragédiát Is elméséi: egy cár-párti apa megöli fiát, mert az vörös-párti, a másik fiú, aki szintén elvtárs, megöli apját s egy levélben elmeséli anyjának az egész szörnyű történetet. Egy harmadik addig sütögeti a revolverét egy lengyel hadifogolynak közvetlenül a füle mellett, mig az megőrül... Számtalanok az alakok és számtalanok a büiiök. Olyahszerü ez a könyv, mint Boccaccio Dekameronjn, csak színei sötétebbek sakkal, egyébként ez is a bűnök eneyklópédiája, niiht a Békámeron s ennek józansága, egyszerű tömörsége jellemzi Babel könyvét is. Mindössze az a különbség hogy Boeaecionál több a gyönyör, Babel könyvében csak vér van, szentségtörés, tömeggyilkolás, fantasztikus kínzások, megalázások, erőszaktételek... és semmi gyönyör, csak vágy, sokszor őrült) tébolyitó vágy meleg ágy, hitves, gyermek után. Csupa tiszta vágyak foglalkoztatják alakjait, akik mégis, mihelyt alkalmuk van rá, elprédált életük keserűségét azokon töltik ki, akik sorsosáik ebben az életbéli. Szép és mély munka a Fotós Lovasság. Emberi dokumentumok egész magazinját adja. Nem tiltakozik hangos szavakkal a háború ellen, csak leirja, amit látott. Mégis minden sorából felénk kiált a konklúzió: nem akarunk több vért, békét akarunk. Talán ezért ítélte a szovjet hamisnak ezt a könyvet s ezért tiltotta ki egész területéről. Makkal püspök könyve Bethlen Gáborról. A magyar történelem nagy egyéniségei közül Bethlen Gábor alakja felé nemcsak a háromszázas évforduló alkalmával fordul a figyelem, hanem mindenkor, mert Bethlen történelmi szerepe és jelleme, politikájának tanulsága erősen kiemelkedik a multbóL Makkai Sándor, erdélyi református püspök, Egyedül cimü kötete, amely most jelent meg, ugyancsak Bethlen tanulmány, még pedig a legérdekesebb és legvonzóbb könyvek egyike, amelyet a nagy fejedelemről Írtak, Makkai könyve a legnagyobb erdélyi fejedelem lelki arcának felidézése által újra megnyitja az utat csodálatos személyiségének élő hatása előtt s ez az igazi Bethlen-arc segítséget ad ahhoz, hogy történelmünk egyik legnagyobb alakját jobban megismerhessük s a magyar sors szomorú sötétségében a jövendőbe mutató elpusztíthatatlan magyar lelki értékét Világosabban megláthassuk. A történelem viharaiban Bethlen sírja elveszett, de a háromszáz éves sírra méltóbb koszorút alig lehetett volna helyezni, mint Makkai Sándor legértékesebb könyvét. A nagyértékü mü az Athenaeum kiadásában az Erdélyi Szépmives Céh könyveinek sorozatában jelent meg. A csecsemőtáplálás és táplálkozási zavarok. Irta: Dr. Kármán Samu. (Az Athaeneum kiadása.) Régen- várt, hézagpótló mü jelent meg az elmúlt hetekben, amelynek megjelenését nemcsak az orvosi körök, hanem müveit családok és müveit anyák körében is nagy örömmel fogadták. Kármán Samu doktor, a kiváló gyermek- orvos az emberi élet egyik legkényesebb korszakának, a csecsemőkornak táplálkozásáról és annak zavarairól irt érdekes könyvével értékes segédkezet nyújt minden fiatal anyának. A terffiészetes és mesterséges táplálás és azoknak zavarairól irt népszerű nyelvezetű könyve valóságos tárháza azoknak a hasznos tanácsoknak, amelyekre a kisbaba életének első hónapjaiban minduntalan szükség van. A hasznos kis könyvecske minden könyvkereskedésben kapható. AMERIKA eŰBÉRURAI írta: KILIÁN ZOLTÁN (24) Ponghinelli, ez volt a gyújtogató neve, kitűnően ismerte Morleyék szesztelepeit. Valamikor rábízták a tűzvédelem megszervezését, mindent tudott és a gyengéket azonnal megtalálta most. Hét telepet felgyújtott ttlftr. Senkisem kapta rajta, ttz anyagi kár mérhetetlenre növekedett. A harc nem az uecákon folyt többé, mint kezdetben, hanem gigantikus méretben földalattivá vált, melynek csak egy jelszava volt már, a pusztítás, Gennali' azonban régen kifogyott volna az eszközeiből, ha Chilkoot, egy ir ember ném segíti. Chilkoót nemrég töht fél a sZeszöserüpészCt tereli a hübértlrák há- . alma és akarata ellenére és most elérkezettnek látta az időt a nagy erőpróbára. Először Morleyéknek ajánlott szövetséget, ott azonban hallani sem akartak róla és kiadták a rendelkezést, hogy az irt ki kell irtani Amerika földjéről, eddig is súlyos hiba volt, hogy tűrték. Cliilkoot nem pusztán a maga kezére ddlgözott. fekkoi'ä összegeket bem tudott vólna megmozgatni. A szeszüzlét éhessé tett féktelen jövedelmével azonban sok nagy falót, akik más területekről szívesen átjöttek volna iele. Az első foglalókat kellett tehát kiverni és ennek a harcnak a pénzembere volt az ir, Gennali lázadása pedig az eszköze. Morleyék tudták, kik a Gennali- és Chilkoot-bábuk titokzatos mozgatói. Ezek a mozgatók legnagyöbbfész- ben szerződésben álltak az alvilággal, személyükre és javaikra mentességet élveztek ä kiszabott évi dijSrt és most, hoey a gangsterek egymást pusztították kérlelhetetlenül, kezüket dörzzsölgették örömükben az egy csapásra iiíött két légyre: megszabadulnak a rablóktól is, megkapják a kitűnő üzleteket is. A város maga, melyben a csata dúlt, futott a dolga után. Az a nagy szalag, mely a húsfeldolgozókban az óramű kérlelhetetlenségéVel forgatta a munkások elé a I ennivalót, jelképezte az emberek egész erkölcsi felfogását. Ki ért rá itt gondolkozni rablók harcán, fe.ké- lyes lelkűk hiibéniraságán ?! Szórványosan, kietlen egyedüllétben alig egymásra találva akadtak azért, akik kiálltak a törvény és igazság vértezefcében. Denbigh tárbornok és Oswestry, a hires orvos voltak a vezetőik. Memorandumaik feltárták a bajokat, katonai beavatkozást sürgettek a szövetségi kormánynál. Azonban semmisem történt. A politikusok mást akartak, bebizonyítva azt az örök igazságot, hogy a törvényhozó és a törvény nem egyazon lelket jelent és az első homályt maguk a törvényhozók lehellik a törvényre. Tanácskozások folytak, akárcsak a gyakorlatiatlan Európában, az okokat keresték, mivel a rablókat ügy sem tudták összefogatüi. Erőteljesebb fellépést a lakosság részéről Ponglii- nelli egy merész vállalkozása hozott. Morleyék B. 8. számú szesztelepe a négerek lakta városrész közepén egyszercsak lámgbaborult. Döbbenetes robbanásokkal terjedt a tűz, a négerek egész Uccái dőltek romba és ártatlan embertööiegek pusztultak el. Jack Auburn és Orange ekkor az ijedtségtől őrjöngő négereket nekivezette a Chilkootot pénzelő emberek javainak. Fehérek is csatlakoztak a négerekhez, fosztogatásra könnyű Chicagóban embert találni. Ez volt csak az igazi szennyes özön. Az avenue-k pillanatok alatt megteltek üvöltő néger-fehér hordával, mely vigyorogva szedett fel mindent a palotákból, ami kezeügyébe akadt. Letépték a díszeket, felgyújtották a bútorokat és felmarkolták a pénzt, drága ruhákat és ékszereket. Nem állt ellenük senki. A rendőrség nem birt velük, katona nem volt elég a városban. Ponghinelli felgyújtotta Chicagót. Chilkoot Genmalitól kért védelmeit. A fosztoga/tás közepén jelent meg Morley az embereivel. Minden teketória nélkül lelövette a fosztogatókat, végigsöpörte az uccákat és rádió meg pinkáitok utján felszólította az embereket, térjenek nyugodtan haza. Gennali bandája nem fog mégegysZcr ilyen szörnyűségeket rendezhetni. A rend helyreállt, Morley kezeskedik élte. Másnap újabb plakátok jelentek meg az uecákon és öles cikkek a lapokban, hogy Chilkoot meg a mögötte álló pénzemberek okozták a pusztulást, Ők gyujtatták fel a paet-en kivül álló rablókkal a néger negyedben levő vegyészeti gyárat merő kapzsiságból. Ezzel meg- vaditótták a négereket és a Vagyonos fehér polgárságra Uszították őket. Név szerint meg voltak jelölve a „bűnösök“, jól felépített cikkek kérdezték a polgárságot, mit érdemelnek ? Genmali. azzal felelt, hogy megtámadta Morley és Lóvéig palotáit. Hirtelen jöttek Gennaliék, délelőtt tizenegykor, ragyogó napsütésben. Morley otthon sem volt. Pergőtüzet bocsátottak a két házra, felülről bárom repülőjük bombákat bajigáit le, A két palota viszonozta a tüzelésit. Szórás alatt tartotta az égési környéket. Gennali páncélautói azonban csak jöttek élőre. Dolgoztak a feszitővasak, majd robbantással próbálkoztak a páuéélkapnkon. Néhány rendőrautó jött, Visszaverték. Míorley palotáján beszakadt a kapu. Norryt akarták elfogni Gennaliék eló'ször. Norry azonban már az ostrom kezdetén átfutott Lovelyékhez, az ikerpalotákat összekötő rejtekuton. Ezt a menekülést elfelejtette megakadályozni Kas Zohar. Ideát azonban Már meni volt a maga Ura Nörry. Érezte, hogy a hindué megint. Megremegett, amikor felvilágosodott benne Ras Zohar parancsa: — Jöjj! Nyiss ajtót nekem! Kint Morley háza előtt egy páncélautóban előre- hajló helyzetbén tilt RaS Zohar. Könyökét combjára téve, két tenyerével a két halántékát fogta. Az autó falát verdestek a golyók. A hindu ajka aáumtélenül ismételte: — Jöjj! Nyiss ajtót, nekem! Norry felemelkedett a palotában. Megindult. Zoltán utána szaladt: — Hova mégy, Norry f Norry ttem felelt. Nem hallotta Zoltánt és nem is látta. Ment kísértetiesen. Minden titkos ajtón* rejtett záron át a palota főkapuja félé. A kapitány megfogta a kezét. Norry kitépte magát. — Kötözzétek meg és hozzátok fel a Szobámba! — parancsolta az embereknek Zoltán. A ieáüy lerázta a ráeső embereket. Ereje több volt, mint azöké. Derécéy kétségbeesetten állott elébe: — Állj meg, Norry! Mit akarsz?! Ébredj feli Szerencsétlenségbe döntesz mindnyájunkat! Norry félretaszitotta a kapitányt. (Ras Zohar teste remegett. Szeme kiemelkedett az üregéből, kiduzzadt egészen. Tiz ujja begörbült fenn a halántékán,.. A pámcélautó emberei, elszánt banditák, félni kezdtek... Most nagyot ordított Ras Zohar, teste magasba rânduit, majd visszahanyatlott elernyedten az ülésbe, mintha villamosáram hirtelen ütése érte volna. Bent a palotában ebben a pillanatban ütötte le két ökölcsapással Derécey kapitány Norreya d’Ayalast a páncélkaput megnyitó villamos gomb előtt két lépésnyire. Ras Zohar autója hátrafutott;. Emberek nem látszottak sehol. Amint megállt vala- belöle,. melyek páncélalagntakká képződtek. Ezeknek hol egy páncélautó, azonnal páncélfalak nyúltak ki védelme alatt helyezték el robbantó eszközeiket Gennaliék, majd visszavonultak gyorsan az eredményig. Sürü robbanások kezdték rázni az épületet. Siettek az ostromlók, kissé nyers volt még á két ikerpalota éí ez javukra vált. Derécey Zoltán egészen kiemelkedett az előkelő érdektelenségből, melyet magára erőltetett, mióta helyzete tudatos lett itt Amerikában önmaga előtt. Nem volt más választás, harcolni kellett a rablókkal á rablók ellen. Őt, aki a hábortt óta mindenfajta erőszakot szívből utált, kezdte átalakítani ez a levegő; a kínaiakkal és Ras Zoharral való éjjeli harc a kálandosság felé lendítette s azóta mindom elméleti józansága ellenére is bizonyos kedvvel nézte ezt az egymásra törő elvadulâât. — Benne vagyok már, akármilyen ostobaság is! — mondogatta. — Azoknak a győzelmét kell akarnom, akikhez húzok, ha már a törvény győzni és uralkodni nem akar itt! Ebben az ostromban azonban az egyéni sorsáról volt szó a banditák hatalmi harcán túl. Ha Gennali meg- keriti, menthetetlenül vége. — Gitus! — sóhajtott fel Zoltán. — Édes Gitu- som! Megrázkódott a palota minden köve. Sikerült a fő páncélkaput ezen az épületen is felrobbantaniok Gen- naliéknak. A páncélautók öntötték a kapuhoz az embereket. — Tehetetlenek vagyunk! — lökte le pisztolyát az asztalra. Lovely. — Itt elmaradhatunk még egy darabig, de Paul igazán segíthetne már kívülről! — Jönni fog bizonyosan!. — Jönni fog?! Persze, hogy jönni fog! Ezek a kutyák azonban igen ügyesek! Middlcx, ereszd a második rekeszbe őket a folyosón! Akkor aztán rá valamennyi csövet I Middlcx a ház mindén titkos v^jelmi szerkezetének kapcsolótáblája előtt ült. Féléidéit egy finom för gantynt és cigarettára gyűjtött. A főkapu folyosóján odalent egyszerre eltűnt a keresztben elzáró páiieélfal. Gennali emberei diadalmasan felöíditottak. Rohantak előre. Middle* cigarettája már kitünően égett. Most egy gombot npoihott meg és kicsit mosolygott hozzá. Odalent bárminő vizsUgár, karvastflgsúgu mind, találta szembe a behatoló gangstereket. (Folyt, köv.).
