Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-08 / 198. szám

XIII. «VF. m. SZÁM. amteam KÖNYVEKJCÖZÖTT A Vörös Lovasság Az eddig megjelent s nagy sikert aratott háborús regények szintere leginkább a francia—német front Volt. jltt mutatta legheroiknsabb arcát az egymás ellen küzdő emben Izsák Babel könyvével, a Vörös Lovassággal, be- ! vonul a háborús irodalomba az orosz—lengyel front, az 1918—20. elkeseredett összecsapás idejében. Ezt a há­borút mindkét félen a legváltozatosabb és a legkímélet­lenebb eszközökkel folytátták. A hagy hadseregek ösz- ezeütközései mellett a guerilla harcok a lotas pdrtyázá- sok állandóak voltak akárcsak a múltban. Hiányzott azonban ebből a háborúból a lovagiasság, a nagylelkűség az ellenséggel szemben. Ennyiben meglátszik rajta a vi­lágháború tanulsága. A gáz, a tengeralattjárók, a ditrn- dutü golyók használata után bem is maradhatott meg az a szellem, mely a mult legvéresebb eseményeibe is bele- vitt egy kevés pdézist . Az uj háborúnak ezt a kíméletlen, embertelen mód­ját vázolja Babel könyvé, mélyet nemrég fordítottak le németre és olaszra. A Vörös Lovasság nem regény, hanem apró, jel­lemző és erőteljes Íráskészséggel megirt epizódok gyűj­teménye. A szerző egyedüli célja: megmutatni a mo­dern háborút kcgyctlehségével és mindeh csúfságával együtt. Egyfdmla, hideg objektivitással figyéli meg és írja le mind az orosz, mind a lengyel katonák ember­telenségét. Éles, kifejező vonásokkal jellemez egy-két alakot, akikben ez idők szellemé legteljesebbén nyilatko­zik meg. Itt van például Pavlicsenko, egy lengyel nr (pane) hajdani inasa, aki módját találja annak, hogy bosszút álljon volt gazdáján: nem öli meg rögtön, ha­nem gyönyörködve és filozófiai teóriákat magyarázva neki, kínozza egy órán át, hogy „értse meg végre, mi az élet“. Egy borzalmas családi tragédiát Is elméséi: egy cár-párti apa megöli fiát, mert az vörös-párti, a másik fiú, aki szintén elvtárs, megöli apját s egy levélben el­meséli anyjának az egész szörnyű történetet. Egy har­madik addig sütögeti a revolverét egy lengyel hadifo­golynak közvetlenül a füle mellett, mig az megőrül... Számtalanok az alakok és számtalanok a büiiök. Olyahszerü ez a könyv, mint Boccaccio Dekameronjn, csak színei sötétebbek sakkal, egyébként ez is a bűnök eneyklópédiája, niiht a Békámeron s ennek józansága, egyszerű tömörsége jellemzi Babel könyvét is. Mindössze az a különbség hogy Boeaecionál több a gyönyör, Babel könyvében csak vér van, szentségtörés, tömeggyilkolás, fantasztikus kínzások, megalázások, erőszaktételek... és semmi gyönyör, csak vágy, sokszor őrült) tébolyitó vágy meleg ágy, hitves, gyermek után. Csupa tiszta vágyak foglalkoztatják alakjait, akik mégis, mihelyt alkalmuk van rá, elprédált életük kese­rűségét azokon töltik ki, akik sorsosáik ebben az életbéli. Szép és mély munka a Fotós Lovasság. Emberi dokumentumok egész magazinját adja. Nem tiltakozik hangos szavakkal a háború ellen, csak leirja, amit lá­tott. Mégis minden sorából felénk kiált a konklúzió: nem akarunk több vért, békét akarunk. Talán ezért ítélte a szovjet hamisnak ezt a könyvet s ezért tiltotta ki egész területéről. Makkal püspök könyve Bethlen Gáborról. A ma­gyar történelem nagy egyéniségei közül Bethlen Gábor alakja felé nemcsak a háromszázas évforduló alkalmá­val fordul a figyelem, hanem mindenkor, mert Bethlen történelmi szerepe és jelleme, politikájának tanulsága erősen kiemelkedik a multbóL Makkai Sándor, erdélyi református püspök, Egyedül cimü kötete, amely most jelent meg, ugyancsak Bethlen tanulmány, még pedig a legérdekesebb és legvonzóbb könyvek egyike, amelyet a nagy fejedelemről Írtak, Makkai könyve a legnagyobb erdélyi fejedelem lelki arcának felidézése által újra meg­nyitja az utat csodálatos személyiségének élő hatása előtt s ez az igazi Bethlen-arc segítséget ad ahhoz, hogy történelmünk egyik legnagyobb alakját jobban megis­merhessük s a magyar sors szomorú sötétségében a jö­vendőbe mutató elpusztíthatatlan magyar lelki értékét Világosabban megláthassuk. A történelem viharaiban Bethlen sírja elveszett, de a háromszáz éves sírra mél­tóbb koszorút alig lehetett volna helyezni, mint Makkai Sándor legértékesebb könyvét. A nagyértékü mü az Athenaeum kiadásában az Erdélyi Szépmives Céh köny­veinek sorozatában jelent meg. A csecsemőtáplálás és táplálkozási zavarok. Irta: Dr. Kármán Samu. (Az Athaeneum kiadása.) Régen- várt, hézagpótló mü jelent meg az elmúlt hetekben, amelynek megjelenését nemcsak az orvosi körök, hanem müveit családok és müveit anyák körében is nagy öröm­mel fogadták. Kármán Samu doktor, a kiváló gyermek- orvos az emberi élet egyik legkényesebb korszakának, a csecsemőkornak táplálkozásáról és annak zavarairól irt érdekes könyvével értékes segédkezet nyújt minden fia­tal anyának. A terffiészetes és mesterséges táplálás és azoknak zavarairól irt népszerű nyelvezetű könyve való­ságos tárháza azoknak a hasznos tanácsoknak, amelyekre a kisbaba életének első hónapjaiban minduntalan szük­ség van. A hasznos kis könyvecske minden könyvkeres­kedésben kapható. AMERIKA eŰBÉRURAI írta: KILIÁN ZOLTÁN (24) Ponghinelli, ez volt a gyújtogató neve, kitűnően is­merte Morleyék szesztelepeit. Valamikor rábízták a tűzvédelem megszervezését, mindent tudott és a gyengé­ket azonnal megtalálta most. Hét telepet felgyújtott ttlftr. Senkisem kapta rajta, ttz anyagi kár mérhetetlenre növekedett. A harc nem az uecákon folyt többé, mint kezdetben, hanem giganti­kus méretben földalattivá vált, melynek csak egy jel­szava volt már, a pusztítás, Gennali' azonban régen kifogyott volna az eszközei­ből, ha Chilkoot, egy ir ember ném segíti. Chilkoót nem­rég töht fél a sZeszöserüpészCt tereli a hübértlrák há- . alma és akarata ellenére és most elérkezettnek látta az időt a nagy erőpróbára. Először Morleyéknek aján­lott szövetséget, ott azonban hallani sem akartak róla és kiadták a rendelkezést, hogy az irt ki kell irtani Amerika földjéről, eddig is súlyos hiba volt, hogy tűrték. Cliilkoot nem pusztán a maga kezére ddlgözott. fekkoi'ä összegeket bem tudott vólna megmozgatni. A szeszüzlét éhessé tett féktelen jövedelmével azonban sok nagy falót, akik más területekről szívesen átjöttek volna iele. Az első foglalókat kellett tehát kiverni és ennek a harcnak a pénzembere volt az ir, Gennali láza­dása pedig az eszköze. Morleyék tudták, kik a Gennali- és Chilkoot-bábuk titokzatos mozgatói. Ezek a mozgatók legnagyöbbfész- ben szerződésben álltak az alvilággal, személyükre és javaikra mentességet élveztek ä kiszabott évi dijSrt és most, hoey a gangsterek egymást pusztították kérlel­hetetlenül, kezüket dörzzsölgették örömükben az egy csapásra iiíött két légyre: megszabadulnak a rablóktól is, megkapják a kitűnő üzleteket is. A város maga, melyben a csata dúlt, futott a dolga után. Az a nagy szalag, mely a húsfeldolgozókban az óramű kérlelhetetlenségéVel forgatta a munkások elé a I ennivalót, jelképezte az emberek egész erkölcsi fel­fogását. Ki ért rá itt gondolkozni rablók harcán, fe.ké- lyes lelkűk hiibéniraságán ?! Szórványosan, kietlen egyedüllétben alig egymásra találva akadtak azért, akik kiálltak a törvény és igaz­ság vértezefcében. Denbigh tárbornok és Oswestry, a hires orvos voltak a vezetőik. Memorandumaik feltár­ták a bajokat, katonai beavatkozást sürgettek a szövet­ségi kormánynál. Azonban semmisem történt. A politi­kusok mást akartak, bebizonyítva azt az örök igazságot, hogy a törvényhozó és a törvény nem egyazon lelket jelent és az első homályt maguk a törvényhozók lehellik a törvényre. Tanácskozások folytak, akárcsak a gyakor­latiatlan Európában, az okokat keresték, mivel a rabló­kat ügy sem tudták összefogatüi. Erőteljesebb fellépést a lakosság részéről Ponglii- nelli egy merész vállalkozása hozott. Morleyék B. 8. számú szesztelepe a négerek lakta városrész közepén egyszercsak lámgbaborult. Döbbenetes robbanásokkal terjedt a tűz, a négerek egész Uccái dőltek romba és ártatlan embertööiegek pusztultak el. Jack Auburn és Orange ekkor az ijedtségtől őrjöngő négereket nekivezette a Chilkootot pénzelő emberek javainak. Fehérek is csatlakoztak a négerek­hez, fosztogatásra könnyű Chicagóban embert találni. Ez volt csak az igazi szennyes özön. Az avenue-k pillanatok alatt megteltek üvöltő néger-fehér hordával, mely vigyorogva szedett fel mindent a palotákból, ami kezeügyébe akadt. Letépték a díszeket, felgyújtották a bútorokat és felmarkolták a pénzt, drága ruhákat és ékszereket. Nem állt ellenük senki. A rendőrség nem birt velük, katona nem volt elég a városban. Ponghinelli felgyújtotta Chicagót. Chilkoot Genmalitól kért védelmeit. A fosztoga/tás közepén jelent meg Morley az embereivel. Minden teketória nélkül lelövette a foszto­gatókat, végigsöpörte az uccákat és rádió meg pinkáitok utján felszólította az embereket, térjenek nyugodtan haza. Gennali bandája nem fog mégegysZcr ilyen szörnyűségeket rendezhetni. A rend helyreállt, Morley kezeskedik élte. Másnap újabb plakátok jelentek meg az uecákon és öles cikkek a lapokban, hogy Chilkoot meg a mögötte álló pénzemberek okozták a pusztulást, Ők gyujtatták fel a paet-en kivül álló rablókkal a néger negyedben levő vegyészeti gyárat merő kapzsiságból. Ezzel meg- vaditótták a négereket és a Vagyonos fehér polgár­ságra Uszították őket. Név szerint meg voltak jelölve a „bűnösök“, jól felépített cikkek kérdezték a polgár­ságot, mit érdemelnek ? Genmali. azzal felelt, hogy megtámadta Morley és Lóvéig palotáit. Hirtelen jöttek Gennaliék, délelőtt tizenegykor, ragyogó napsütésben. Morley otthon sem volt. Pergő­tüzet bocsátottak a két házra, felülről bárom repülő­jük bombákat bajigáit le, A két palota viszonozta a tüzelésit. Szórás alatt tartotta az égési környéket. Gennali páncélautói azon­ban csak jöttek élőre. Dolgoztak a feszitővasak, majd robbantással próbál­koztak a páuéélkapnkon. Néhány rendőrautó jött, Visszaverték. Míorley palotáján beszakadt a kapu. Norryt akar­ták elfogni Gennaliék eló'ször. Norry azonban már az ostrom kezdetén átfutott Lovelyékhez, az ikerpalotákat összekötő rejtekuton. Ezt a menekülést elfelejtette megakadályozni Kas Zohar. Ideát azonban Már meni volt a maga Ura Nörry. Érezte, hogy a hindué megint. Megremegett, amikor felvilágosodott benne Ras Zohar parancsa: — Jöjj! Nyiss ajtót nekem! Kint Morley háza előtt egy páncélautóban előre- hajló helyzetbén tilt RaS Zohar. Könyökét combjára téve, két tenyerével a két halántékát fogta. Az autó falát verdestek a golyók. A hindu ajka aáumtélenül ismételte: — Jöjj! Nyiss ajtót, nekem! Norry felemelkedett a palotában. Megindult. Zoltán utána szaladt: — Hova mégy, Norry f Norry ttem felelt. Nem hallotta Zoltánt és nem is látta. Ment kísértetiesen. Minden titkos ajtón* rejtett záron át a palota főkapuja félé. A kapitány megfogta a kezét. Norry kitépte magát. — Kötözzétek meg és hozzátok fel a Szobámba! — parancsolta az embereknek Zoltán. A ieáüy lerázta a ráeső embereket. Ereje több volt, mint azöké. Derécéy kétségbeesetten állott elébe: — Állj meg, Norry! Mit akarsz?! Ébredj feli Szerencsétlenségbe döntesz mindnyájunkat! Norry félretaszitotta a kapitányt. (Ras Zohar teste remegett. Szeme kiemelkedett az üregéből, kiduzzadt egészen. Tiz ujja begörbült fenn a halántékán,.. A pámcélautó emberei, elszánt banditák, félni kezdtek... Most nagyot ordított Ras Zohar, teste magasba rânduit, majd visszahanyatlott elernyedten az ülésbe, mintha villamosáram hirtelen ütése érte volna. Bent a palotában ebben a pillanatban ütötte le két ökölcsapással Derécey kapitány Norreya d’Ayalast a páncélkaput megnyitó villamos gomb előtt két lépés­nyire. Ras Zohar autója hátrafutott;. Emberek nem látszottak sehol. Amint megállt vala- belöle,. melyek páncélalagntakká képződtek. Ezeknek hol egy páncélautó, azonnal páncélfalak nyúltak ki védelme alatt helyezték el robbantó eszközeiket Gennaliék, majd visszavonultak gyorsan az eredményig. Sürü robbanások kezdték rázni az épületet. Siettek az ostromlók, kissé nyers volt még á két ikerpalota éí ez javukra vált. Derécey Zoltán egészen kiemelkedett az előkelő érdektelenségből, melyet magára erőltetett, mióta hely­zete tudatos lett itt Amerikában önmaga előtt. Nem volt más választás, harcolni kellett a rablókkal á rab­lók ellen. Őt, aki a hábortt óta mindenfajta erőszakot szívből utált, kezdte átalakítani ez a levegő; a kínaiak­kal és Ras Zoharral való éjjeli harc a kálandosság felé lendítette s azóta mindom elméleti józansága ellenére is bizonyos kedvvel nézte ezt az egymásra törő elvadulâât. — Benne vagyok már, akármilyen ostobaság is! — mondogatta. — Azoknak a győzelmét kell akarnom, akikhez húzok, ha már a törvény győzni és uralkodni nem akar itt! Ebben az ostromban azonban az egyéni sorsáról volt szó a banditák hatalmi harcán túl. Ha Gennali meg- keriti, menthetetlenül vége. — Gitus! — sóhajtott fel Zoltán. — Édes Gitu- som! Megrázkódott a palota minden köve. Sikerült a fő páncélkaput ezen az épületen is felrobbantaniok Gen- naliéknak. A páncélautók öntötték a kapuhoz az embereket. — Tehetetlenek vagyunk! — lökte le pisztolyát az asztalra. Lovely. — Itt elmaradhatunk még egy darabig, de Paul igazán segíthetne már kívülről! — Jönni fog bizonyosan!. — Jönni fog?! Persze, hogy jönni fog! Ezek a ku­tyák azonban igen ügyesek! Middlcx, ereszd a máso­dik rekeszbe őket a folyosón! Akkor aztán rá vala­mennyi csövet I Middlcx a ház mindén titkos v^jelmi szerkezeté­nek kapcsolótáblája előtt ült. Féléidéit egy finom för gantynt és cigarettára gyűjtött. A főkapu folyosóján odalent egyszerre eltűnt a keresztben elzáró páiieélfal. Gennali emberei diadal­masan felöíditottak. Rohantak előre. Middle* cigarettája már kitünően égett. Most egy gombot npoihott meg és kicsit mosolygott hozzá. Odalent bárminő vizsUgár, karvastflgsúgu mind, találta szembe a behatoló gangstereket. (Folyt, köv.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom