Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-08 / 198. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—027. CfahKoIozsvár. 1930 szeptember 8 Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 20 oldalas szám ára 6 lei Egyes szám ára 20 fillér. 1 DD BRITANIA Â'Român bizt0‘ CD m m sitó R. T., Bucureşti Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Kxess insurance Company Ltd. londoni bi.tositó társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek, -- Kartellen kívül! ül D0 DQ IX' ül iü CD Katholifeus és református vallásos napok Irta: Paál Árpád Most szombattól kezdve hétfőig a római katholiku- soknak van országos gyülekező'je Kolozsváron, keddtől kezdve pedig a reformátusoknak lesz hasonló össze sereglése Marosvásárhelyen. A vallásos jellegű összejövetelekben a romániai magyarság lelki élete különösen érdekelve van, hiszen a magyarság nagyrésze odatartozik a két hitvallás hivő'i közé. És akik még a magyarság kebelén belül más valláshoz tartoznak, azoknak is meghatódást és lelki felemelkedést okoz, ha nemzetbeli testvéreik hithü összetartásának a megnyilatkozását láthatják, vagy arra gondolhatnak. Mert lehetnek a hitek különbözők, de a vallásosság és annak felemelő érzésvilága mindnyájunkkal közös. Menedék a megpróbáltatások üldözései között, vigasztalás a szomorúság napjaiban. Az anyagi és gazdasági élet iszonyatos válságai között az egekre mutató biztatás, melynek óriási gyakorlati jelentősége van. Mert a gondoktól megzavart lelteknek pihenést és békét ad ez a biztatás, a békéből pedig elkövetkezik a tisztánlátás. Ez aztán elhozza azt a lélekállapotot, hogy gondjainkban sorrendet tudjunk csinálni, s így ne kapkodással, hanem bölcs egymásutáni lépésekkel keressük hajainkból a kibontakozást. A lélek egyensulyozódásának ez a folyamata a társadalomi rendjének nagy helyreállítója tud lenni. De nemcsak rendet tud hozni, hanem az igazságnak a hajlamát is, vagyis azt az érzést, hogy necsak magunkat lássuk és akarjuk, hanem a mások életében is észrevegyük az Istentől és természettől adott rendeltetéseket. Ez a meglátás arra ösztökél, hogy mást is értékelni tudjunk, s magunkat túl ne értékeljük. Tudjunk alázatosak lenni anélkül, hogy meghunyászkodás és hazugság legyen az alázatosságunk. Tudjuk meglátni másban, is az életnek azt a szükségét, hogy neki is meg- hunyászkodás nélkül és hazugság nélkül kell élnie. így lesz az alázatosság közös erény és egymást emelő segítség. De csak az az alázatosság, mely nem földi gyarlóság előtt hajlik meg, hanem a vallás fönsé- gében meglátott földöntúli fönségek előtt. Ekként válik a meghajlásunk fölemelkedéssé. Megtaláljuk igy az anyagi élet rendje, vagy rendetlensége fölött a szellemi élet magasabb rendüségét. De azt a magasabb rendüséget, amire a legegyszerűbb ember is eljuthat, egyszerűen csak azzal, hogy hinni tud. Hinni pedig az tud, aki várni tud a rosszban is, a bajokban is a kiegyenlitő jóra. Aki nem akarja ugyan fennhéjázó akarásokkal megváltoztatni a világot, de mégis biztos benne, hogy van olyan sorsokon felül való és embereknél sokkal magasabban álló akarás, amelyik folyton és folyton az élet nembecsüése irányában változtatja a világot. Aa igazi hit nem tud rosszhivő, pesszimista lenni; az igazi hit mindig jóhivő, optimista. A magunk magyar közéletében is óriási szükség van rá, hogy ilyen igazi hit járjon át minket. A mostani és jövő heti vallásos napoknak ránknézve nemcsak buzgósági értelme van, hanem az is, hogy egymásban megtaláljuk, vagy egyre jobban megtaláljuk a hitünket. Ezért kell az egymással való találkozás. Ezért kell egymás megviseltetett életében a magunk élete sokszorozásának a meglátása, s e so/kszorosságban való megbátorodásunk az élet iránt. Ebből következik aztán annak a megérzése, hogy Istenhez forduló őszinteségünk után az egymáshoz forduló őszinteség tisztaságával is tartozunk. És ha telejesitjük ezt a tartozásunkat, akkor Isten A kisebbségi koherenciáit felmerült az utódállamok külön kisebbségi blokkjának létesítése Ugrón István páneurópai beszéde két részre osztotta a konferenciát — Viharos jelenetek zajlottak le az ukrán delegátus felszólalása körül — A Keleti Újság állandó genfi munkatársától — A kisebbségek parlamentjének utolsó napja érdekességekben és botrányos jelenetekben bővelkedett. A kongresszus résztvevői még mindig Ugrón István kétórás beszédének hatása alatt állottak, aki kifejtette, bogy Páneurópa megvalósítása előtt a Népszövetségnek tárgyalnia kell a kisebbségi kérdést. Ugrón István beszédének hatása alatt egy Páneurópa-ellenes hangulat alakult ki, amelyet a többi szó- k helyeselt. Ugrón Ibeszéde azonban megosztotta a közhangulatot, mert egyes csoportok elkeseredtek, hogy a kongresszus nem használja ki erélyesen a páneurópai kedvező pszikológiai hangulatot. Az utolsó napon más tekintetben is heves összecsapások voltak a kongresszus vezetősége és a lengyelországi ukránok képviselője között. Ez utóbbi kifejtette, hogy a jelenlegi ukrán határok fenntartása friss világkatasztrófát fog előidézni. Az ukrán bejelentésre Wilfan elnök ingerülten válaszolt és leintette a szónokot, hangoztatván, hogy a kongresszus a kisebbségi kérdést csak a fennálló keretek között véli megoldandónak és kerül minden eszmecserét, amely a jelenlevő szérői vetné fel a revízió problémáját. A kongresszus záróülésén azután határozatot hoztak, hogy Briandhoz emlékiratot intéznek, amelyben felkérik, hogy álljon kisebbségi oldalra és koncepcióját, az európai életközösséget, úgy igyekezzék megoldani, hogy az ne csak az államok érdekeit és ne csak a gazdasági érdekeket tartsa szem előtt, hanem az államok egyesülése helyett a népek egyesülésére helyezze a fősulyt. Az emlékirat szerint azok a kormányok veszélyeztetik a tartós békét, amelyek a régmúlt és korlátolt gondolkodásra valló elnemzetlenitési politika eszközeivel szítják az elégedetlenséget. Páneurópa csupán a nemzetiségek kielégítése alapján oldható meg. Felmerült azután az a gondolat is, hogy, az utódállamok külön kisebbségi blokkját fogják megszervezni, erre vonatkozólag azonban konkrét határozatot. nem hoztak. Az utolsó napon elhatározták egyébként, hogy a kongresszus állandóan működő nyilvántartó hivatalt szervez Genfben, melynek az lesz a célja, hogy megakadályozza a népszövetségi titkári hivatalba érkező kisebbségi petíciók elsülyesztését. olyan kisebbség réután magunkban is hihetünk. Nem szükség egymást csak rosszaknak látnnnk, hanem jóknak is láthatjuk. S ha anyagi szegénységben vergődünk is, de a jósággal mindig istápolni tudjuk egymást és szerété then való összetartásunk szebb és magasztosabb életet ad az önző, fösvénykedő, egymást megbecsülni nem tudó gazdagságnál. Igen, a bitnek a hangulata a magyar társadalmat fel kell hogy emelje az anyagiasságok sírásából és kétségbe eséséből. A bitnek a hangulata, a vallásosságnak a közös érzése sok olyan társadalmi közös nevezőt kell hogy hozzon a mi életünkbe, amely az egymás fölötti akarntíkoskodásokat és hiúságokat kiküszöböli a mi életünkből. Képessé tesz arra, hogy egyszerű népünk lelki világa felé egyszerűsítsük mindnyájan az akarásainkat, s ngy találjuk meg együtt a magunkba mélyedést, a magunk közötti testvéri érzésnek a kölcsönös alázatosságát. Azt az alázatot, mely nem meghunyászkodó, csak testvérbecsülő. Amely nem hízelkedő és nem hazug hajlongással szorgoskodó, hogy földi hatalmasoktól tánycmyalás jutalmaként várja a jobb sorsot. Hanem olyan alázat, amely közöttünk, cgysorsuak között hajlik meg egymás előtt, hogy egymást az. elesésből fölsegitse, s egymást átölelje az embereken tuli hatalomban való örök vigasztalásával. Ez a mélységes, ez az egymáshoz ragaszkodó, ez az egymásban bízó és akként együtt felemelkedő hit kell nekünk, szegény magyaroknak. A vallásos napok alatt az illető egyházak a földi kérdésekkel is, az egyházakon belőli társadalmak bajaival is foglalkoznak. Amint az elképzelhető, az ezekről. való tárgyalásoknak a hitből való kiindulás és az oda való visszatérés adja az alapeszméket és a tápláló szellemet. Ifjúságnak, foglalkozási rétegeknek, társadalmi osztályoknak vívódásairól lesz szó, mikben mind keresni kell a kiegyenlitő elmélyedést és fölemelkedést. Ilitek hangulatával ezt mind meg lehet találni. És a hitek, a vallásosságok egymással szembe nem mehetnek, mert egyformán a földöntúli szabadság magaslata felé visz mindeniknek az útja. Amit tehát a különböző vallások híveinek összesereglése adhat e mostani napokban, az a bennük résztvevő magyarságnak iş csak közös magaslatokra találása lehet. Mig e magaslatokra eljutnak, eshetik a különböző Ilitek vallói közt félreértés, egymást zavaró helyzeti kereszteződés, ebből fakadó érzékenység. De a vallásosság közös lendülete mindebből a magyarságot mindig kiemelete, s most még inkább ki fogja emelni. Mi- közöttünk, hatalomtalan szegények között hatalomért való vita és előzködés nem lehet, csak emelkedés, egyforma emelkedés a földi hiúságból. Vagy magunkba vonulás, egyforma magiftkba vonulás, amelyik megint távol áll minden hiúságtól. Mindenképpen elérünk a lelki magaslatokra, ahol már félreértések és egyéb gyarlóságok sohasem lehetnek közöttünk. Mai számunk 20 oldal