Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-07 / 197. szám
XIII. «TT. 1ST. szín. tşmmim Ugrón István beszédet tartott Páneurópáról a genfi kisebbségi konferencián Utána a csehszlovákiai magyar delegáció részéről Jaross Andor szólalt fel tésekből a többségi kormányok megint csak tanulnának és kiválasztanák a legerőszakosabb módszereket a kisebbségek elnyomására. Esterlich katalán kisebbségi delegátus szerint Briand páneurópai tervei teljesen figyelmen kívül hagyják a kisebbségeket, sen- kisem követelheti tehát tőlük, hogy bizalommal viseltessenek az európai államszövetség Briand-féle elképzelése iránt. A jugoszláviai bolgár kisebbség memoranduma. dig a Páneurópa gondolat merő illúzió marad. Robinson kovnói zsidó kisebbségi delegátus annak a nézetének adott kifejezést, hogy az európai államszövetség szárnypróbálgatásainál sokkal többet érne, ha az európai vezérkarok tisztjei leülnének a zöld asztal mellé és megvitatnák, hogyan lehetne pa- cifikálni Európát. Páneurópa mindig csak utópia marad, mert a pan-nacionalizmus sohasem fog megszűnni. Robinson egyébként óva intette a kongresz- szust az egyes kisebbségi helyzetjelentések közzétételétől, mondván, hogy az egyes jelenNagy feltűnést keltett Genfben Bulgária államf érfiai, társadalmi egvesületei, egyházi hatóságai és községi elöljáróságai által mintegy 37.000 példányban ma délután a Nemzetek Szövetségének titkárságához benyújtott erélyes liangu memorandum, amelyben azt kérik a Nemzetek Szövetségétől, hogy a jugoszláviai bolgárok kérdését tűzzék a jövő héten összeülő Népszövetségi Tanácsülés napirendjére. Hasonló tartalmú peticiót nyújtott át Petnakov, a bolgár népszövetségi ligák uniójának titkára, Stefan, bolgár met- ropolita nevében. A peticiót átadták sir Eric Drummond népszövetségi főtitkárnak, aki előtt hosszasan vázolták a Jugoszláviában élő bolgárok helyzetét. Buenes-Äsfresfeein a karhatalom leült a lázongó tö magbe (Newyork, szeptember 5.) Buenos Ayresben tegnap este zavargások voltak, mely alkalommal a karhatalom belelőtt a tömegbe. A golyók több emberéletet is követeltek áldozatul. A sebesültek száma is igen jelentékeny volt. Az éjszakai órákban 2000 főnyi diákcsapat tüntetett a kormány ellen. A tüntetőket rendőri gum- mibotokkal és tűzoltó-fecskendők igénybevételével szétszórták. Az argentiniai fővárosban a hangulat továbbra is igen izgatott. ■VWWWWWWWWWV/WVN/WWWWWWWVWWWWNAOXA/V/WWSA/WS/WAl lorgáek törvényt javasolnak, mely a hitelezők követelésének egy részét eltörli (Genf, szeptember 5.) Az európai kisebbségek kongresszusának tegnapi napján a spanyolországi katalan kisebbségek, egyik delegátusa méltatta Stresemann elhunyt német külügyminiszternek a kisebbségi kérdés állandó felszínen tartásával elért érdemeit és tolmácsolta Stresemann emléke iránt Európa negyvenmilliós kisebbsége el nem múló háláját. A kongresszus tagjai a megemlékezést állva hallgatták végig. A kongresszus a továbbiakban foglalkozott Briand páneurópai tervével s a kifejlődött vita során a többek között Ugrón István, az erdélyi magyar kisebbség fődelegátusa tett elvi jelentőségű nyilatkozatot. Ugrón azt hangoztatta, hogy amíg Európa negyvenmilliós kisebbségi nemzetei nem élvezik a kisebbségi jogok teljességét, a Briand-terv utópia marad. Ehhez azonban szükséges volna az együvé- tartozás érzésének felkeltése és intenzív ápolása az európai népek között, minek kialakítására azonban a jelek szerint igen hosszú időre volna szükség. Géniből jelentik: A kisebbségi konferencia pénteki napján Jaross Andor, a csehszlovákiai magyarság kiküldöttje tartott beszédet. Vázolta a nemzetiségi gondolat történelmi kifejlődését. Ennek a fejlődésnek lényeges etappeja volt a francia forradalom, majd azután a Wilson-i pontok leszögezése. Ezeket a pontokat azonban úgy vitték át a valóságba, hogy alkalmazásuk nyomán Európában negyvenmilliónyi kisebbség keletkezett. Véleménye szerint Páneurópa tervétől a kisebbségek nem sok jót várhatnak. Általános ellenzés a páneurópai gondolat ellen. Újabb jelentés szerint Ugrón István tegnap délután 6 órakor politikailag feszült atmoszférákban szólalt fel. A romániai Magyar Párt volt elnöke a leszakadt . területek magyarságának álláspontját rögzítette le Briand páneurópai tervére vonatkozóan és azt fejtegette, hogy a köztudattal ellentétben nem Cou- denhove-isalergi volt a páneurópai gondolat létrehozója, hanem Lenin, aki 1914-ben programot adva, a következőket állapította meg: — Reánk nézve az volna a legkisebb hátrány, ha Oroszország elveszítené a háborút, mert hiszen a cári orosz uralom elnyomója a legtöbb nemzetnek. A világháború végcélja csak az európai Egyesült Államok létrehozása lehet, ez azonban csak a német, osztrák-magyar és orosz monarchiák bukása árán valósítható meg. — íme tehát Páneurópa gondolatát legelőször olyan valaki nyilatkoztatta ki, akinek további elgondolásai egyáltalában nem voltak a kisebbségek és a magyar nemzet üdvére. — Hogy a Coudenhove és Briand-féle elgondolás megvalósuljon, attól ma még igen távol állunk és legfeljebb az ifjúság tudatos nevelése által juthatunk odáig. Addig azonban, amig a kormányok nem erre helyezik a fősulyt, amig a nemzeti kisebbségek kezelésében azt dokumentálják, hogy ettől igen messze állunk, 'amig a 40 milliónyi nemzeti kisebbségek helyzetét alkotmányosan nem biztosították úgy, hogy ezek a kisebbségi állampolgárok is odaadó tagjai lehessenek államaiknak és az uj európai föderációnak, ad(Bukarest, szeptember 5.) Bukarestben most kezdik találgatni, sajtóban és illetékesebb fórumoknál az országos pénzügyi krízis enyhítő és gyógyító módjait. Amilyen későn vették észre a katasztrofális sülyedést, éppen olyan széditő gyógymódok ötleteivel labdáznak. Úgy beszélnek és kapkodnak, mint akik nem értik ennek a pénzkrizisnek a mélységeit. A népszövetségi kölcsönt még a mai koldus helyzetben is olyannak mondják, mint ami sértené a büszkeséget. A valóság azi, hogy három-négy évvel ezelőtt könnyű lett volna az ilyen kölcsön megszerzése, ma azonban ez is igen nagy nehézségekbe ütközik. Jorgáék a hitelezők elleni kisajátítási törvényt javasolják. A mezőgazdasági adósságok kérdésének elintézésére, amint ismeretes, Madgearn és Manoilcscu különböző megoldási módokat kerestek s a kormány végül is olyan megoldásra határozta el magát, amelyben mind a kettőjük tervéből vett egyes részeket, de amelyet pontosan még nem hoztak nyilvánosságra. Jorga lapja, a Neamul Romanesc, most egy meglehetősen diktatórikus tervet tesz szóvá. Szerinte egyáltalában nem. volna valami nagy dolog, ha a nagy földbirtokok kisajátítása után elkövetkezne a hitelezők elleni kisajátítás is. Olyan törvényt kellene hozni a cikk szerint, amely az eladósodott mezőgazdáknak megengedné, hogy minden módon — nemcsak Írásos bizonyítékokkal — bizonyíthassák adósságuk felvételének időpontját és eredeti, kamat nélküli összegét. Az illetőknek azután csupán ezt az összeget kelljen megfizetniök — tehát az eddigi kamatokat nem — ezt is öt év alatt resztetekben, mindig a fennmaradt összeg után számított nj kamatokkal. Ez a kamat három százalékkal lehet csak magasabb a Nemzeti Bank hivatalos kamatlábánál. A Neamuul Romanesc terve amilyen naivnak látszik, egyelőre éppen olyan keresztülvihetetleu. A gazdasági nyomornak, az eladósodásnak és a hitelviszonyok elfajulásának nem az a súlyos része, hogy sokan tartoznak még régi kamatokkal is. Az uj választójogi törvény. Az utóbbi napokban mind többet beszélnek egy uj választási törvényről, amely megszüntetné a legtöbb szavazatot kapott párt fölényes helyzetét. A Neamul Romanesc már jóslásokba is bocsátkozik, hogy mi lesz majd akkor, ha a jelenlegi parlamentet feloszlatják és az nj választási törvény alapján kiírják az uj választásokat. Ezeknek a választásoknak teljesen szabadoknak kell lenniök. Szabadoknak kell lenniök nemcsak a közigazgatási közegek, hanem a hadsereg és ami a legfontosabb, a különböző pártok befolyásától is. Egy ilyen választásból kikerülő parlament mutatná meg azután, hogy milyen összetételű kormányt kivan az ország s ezt a kormányt azután őszintén támogatná is. Most azt nem lehet tudni, hogy értik Jorgáék azt, hogy a pártok ne befolyásolják a választók hangulatát. Ez érdekes utópia, a valóságban azonban megvalósíthatatlan, do különben is a választások szabadságával együtt jár a pártpropaganda szabadsága. Cáfolják a népszövetségi kölcsönt. Több bukaresti lapban diplomáciai helyről szerzett értesülésünk alapján az a hir jelent meg, hogy Románia a Népszövetség mostani ülésszakán egy népszövot- ségi kölcsön ügyét akarná tető alá hozni. A tárgyalások állítólag ebben az irányban már hosszabb ideje folynak s azt a király megbízásából Titulescu vezetné. A kölcsön legnagyobb részét a mezőgazdasági földhitelintézet létesítésére fordítanák. A kormány kövéből azonban hivatalosan megcáfolják, hogy a népszövetségi kölcsönről szó volna. A Népszövetség ülésén egyébként a hirek szerint fontos szerepe lesz Madgearn ipar- és kereskedelemügyi miniszternek is. A varsói agrárkonferencia részéről Madgearn fogja az előterjesztést megtenni s ebbeii hangoztatni fogja, hogy az agrár államok számára meg kell adni a ki- » viteli lehetőségeket, mivel csak igy lesz lehetséges Európa gazdasági egyensúlyának részbeni helyreállítása. Bratianuék lázongásra izgatnak. A Dreptatea, a kormány hivatalos lapja, legutóbbi számában azt Írja, hogy a liberálisok, kormánybuktató akciójuk érdekében, minden eszközt fel akarnak basznám s Bratianu Vintila tanácsára attól sem riadnak vissza, hogy a tömegeket az adók miatti lázadásra izgassák. Ismeretes, hogy Argetoianu a Bratianuval folytatott tanácskozások után Berlinbe utazott. Utazásának épen az a magyarázata a Dreptatea szerint, hogy nem akart hozzájárulni azokhoz a machiavcllisztikus tervekhez, amelyeket a párt vezetősége táplál.
