Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-29 / 215. szám
JIU. ÉVF. 215. SZÁM. 2 „Csali a PBSS2 lelhiismeret és a félelem láthat smeáelmet a hisehbségeh szabadságában" — mondja Llewellyn lones, az angol alsóház tagja Genf, szeptember havában. A tavalyi kisebbségi kongresszus hallgatóságának sorában feltűnt egy magas, rózsás arcú, jellegzetesen angol ősz ur, ki feszült figyelemmel kisérte a kisebbségek ».épviselőinek tanácskozásait. Az újságírók kíváncsisága hamarosan megállapította, hogy a figyelmes hallgató Frederick Llewellyn- lones, az angol alsóház tagja, aki London egyik kerületét. képviseli a Themsc-pavti parlamentben. Llewellyn-lones akkor nyilatkozatot adott a Keleti Újság-nak, s ebben arról beszélt, hogy időt és munkát akar szentelni a kisebbségi problémának, ennek a nagy világkérdésnek megoldására. Újévkor szokatlan meglepetés ért: Llewellyn-Iones kedves levélben boldog uj esztendőt kívánt az interjúvoló újságírónak, kivel néhány hónappal azelőtt mindössze egyórás ismeretséget kötött. Nem volt több ez a kedves levél, néhány udvarias konvencionális sornál. Mégis úgy tetszett, hogy ez a szokatlan figyelmesség többet jelent annál, amit mutat: finom, előkelő üzenetet, melyet a hatalmas angol nemzetnek tekintélyes fia biztatásul küld azoknak, kiknek ilyesmire nagy lelki szükségük van. A kívánság, mely jobb ujesztendőről beszélt, mintha nem is annyira a futólagos ismerősnek, mint inkább annak a kisebbségi nemzetnek, annak az egész kérdésnek szólt volna, melyről a genfi beszélgetés folyt. Az az újévi kívánság, sajnos, nem igen vált valóra. A kisebbségi kérdésben jelentős változást __eddig legalább___ez az év sem hozott. Sem Erdélyben, sem más tájakon. Frederick Llewellyn-Iones azonban beváltotta Ígéretét. A nyár folyamán, a londoni interparlamentáris konferencián ő volt az, aki' Studer svájci delegátusnak fejtegetéseit angol részről erőteljesen támogatta: a svájci kiküldött pedig azt hangoztatta, hogy az államok ne lássanak ellenséget a kisebbségekben addig, mig a szerződéseket velük szemben becsületesen végre nem hajtották. Vagyis csak ezután van joguk magatartásukról Ítéletet mondani. Llewellyn-Iones most ismét hallat magáról. Egy angol világlapnak nyilatkozott a napokban a kisebbségi kérdésről. — A kisebbségi kérdés — mondotta többek között __csak sajnálatos fogalomzavar következtében válhatott azzá a bonyolult kérdéssé, ami ma. Ivözépeurópában azzal szokás érvelni, hogy a kisebbségek kulturális szabadsága az állam egységét veszélyeztetné és szeparatisztikus törekvéseknek válnék forrásává. Éppen ellenkezőleg! A kisebbségek elnyomatása, áthasonulásuknak erőszakolása veszélyezteti komolyan az államok egységét. Abban, ha a kisebbségek nemzeti és kulturális kincseiket ápolják és védik csak a rossz lelkiismeret és a félelem lát hat az államot fenyegető veszedelmet! Az államhüség igenis összeférhet a nemzeti érzéssel és azzal a ragaszkodással, mellyel a kisebbségek nemzeti sajátságaikon függenek. A legbeszédesebb példa erre Wales. Itt nincs nemzetiségi kérdés. Nem azért, mintha nem volna ívelsz nemzeti érzés: ez jobban megvan ma, mint bármikor. Hanem egyszerűen azért, mert a welsz nemzet minden nemzeti követelését legjobb belátása szerint kielégítheti. A Wales népe a legtökéletesebb nemzeti és kulturális önkormányzatban él. Az ilyen politikának hatása nem maradhat el. A világháború alatt az önkéntes jelentkezés legnagyobb arányszámát Wales-ben érte el. Vezető angol politikusok, mint Lloyd George és Sir Samuéi Evans ebből a népből származanak. Hogy ez a nép századokon keresztül megőrizte nemzeti sajátságait: első sorban annak a hűségnek köszönheti, mellyel fiai nemzetükön csüngenek. Másrészt azonban az érdem a felvilágosult angol kultúrpolitikát illeti, mely meg sem engedte, hogy ezen a földön nemzetiségi kérdés keletkezhessek. Ezt az eredményt a teljes kulturautonómia megadásával érték el az angolok. A vélsz népnek 95 százaléka ma is ir és olvas nemzeti nyelvén. Aligha van még egy kisebbség, mely ily eredményűvel dicsekedhetik. Iskola ügyekben a h>lyi önkormányzati hatóságok a legteljesebb szabadsággal rendelkeznek ügyeikben. A népiskolákban kizárólag a nemzeti nyelven folyik az oktatás, a felsőbb iskolákban pedig a (London, szeptember 27.) Pár nappal ezelőtt jelentettük, hogy Rothermere lord a Daily Maiiban cikket irt Hitler választási győzelmével kapcsolatosan és Örömét fejezte ki, hogy a nemzeti szocialista párt előtörésé- vel a bolsevista veszedelemnek Németország a maga részéről gátat vetett. Most Hitler ir cikket a Daily Maiiban, foglalkozik Rothermere megállapításaival és hangoztatja, hogy Németországnak is biztosítani kell azokat a jogokat, amelyekkel a többi államok rendelkeznek. Végtére is a 12 évig tartó versaillesi fegyházbüntetésnek is vége kell szakadjon egyszer, — mondotta Hitler. Eljön még az az idő, amikor Anglia is bajba kerülhet és akkor örülni fog, hogy számíthat Németország barátságára. (Genf, szeptember 27.) Apponyi Albert nyilatkozott az „Az Est“ munkatársának a kisebbségi és a revíziós kérdéssel kapcsolatosan. Apponyi Albert a következőket mondotta: Közvetlenül semmit sem várhatunk a kisebbségi kérdésben a Népszövetségtől, de közvetve igen. Feltétele természetesen, hogy a kisebbségi kérdést állandó permanenciában tartjuk. A kisebbségi kérdéssel mind hatalmasabb faktorok foglalkoznak. Ami a revíziót illeti, fájdalommal állapítom meg, hogy olyan szemészükséges mértékben. A velszi nyelvű beadványokra ezen a nyelven adják meg mindenütt a választ és a bíróságok előtt is biztosítva van a legteljesebb mértékben a nemzeti nyelv használata. A következmény pedig: Walesben ismeretlen a nemzeti elégedetlenség éppen úgy, mint bárminő szeparatisztikus mozgalom. Érdekes fejtegetéseit ezzel végzi az angol képviselő: az európai kisebbségek panaszainak orvoslása az európai béke egyik legsürgősebb követelménye. Erre a célra a Nemzetek Szövetségének mielőbb független bizottságot kell alakítania, melynek az legyen a kötelessége, hogy tegye Európa összes államaiban a kisebbségek sorsát vizsgálat tárgyává és állapítsa meg leplezetlenül az igazságot.. Nyilvánvaló, hogy Llewellyn-Iones személyében a kisebbségek nagy tekintélyű és Önzetlen védőügyvédet találtak. Magát ezt a tényt sem szabad lekicsinyelni, hanem arra kell gondolni, mit jelentett következményeiben egyedül Scotus Viator sik- raszállása a háboruelőtti európai kisebbségek számára. Ezen túl azonban Llewellyn-Iones hangja abban az egyre hangosabb kórusban, amelyből szól, azt is jelenti hogy az angol-szász gondolkodás hova-' tovább tűrhetetlennek találja a drágán megszerzett, béke folytonos megterhelését az európai kisebbségi kérdés bonyolódó megoldatlanságával. Ez pedig szintén jelent valamit. lyekkel, akik exponálták volna magukat, nem találkoztam. Nem szabad azonban azt hinni, hogy, e tekintetben semmi változás sem történt volna. Ellenkezőleg. Az a megállapításom, hogy ma már az érdekelt államokon kiviil egyetlen állam sem tartja megengedhetőnek azokat az igazságtalanságokat, amiket velünk szemben elkövettek. Én most nyiltan beszéltem Genf- ben a revízió kérdéséről, három évvel ezelőtt nem tehettem volna meg. Álarcos banditák kiraboltak egy vasnti pénztárt (Bukarest, szeptember 27.) Vakmerő álarcos banditák jelentek meg a besszarábiai Secureni nevű vasútállomás forgalmi hivatalában és rémregénybe illő módon hajtották végre a pénztár kirablását. Jonescu vasúti inspektor, az áilomásfőnök és egy forgalmi tisztviselő jelenlétében pénztárvizsgálatot tartott, amikor — este fél nyolckor — három álarcos bandita lépett be a pénztár helyiségébe. Mindhárman revolvereket szegeztek a három tisztviselőnek és felszólították őket, hogy adják meg magukat. A három tisztviselőt összekötözték, az egész pénztárt kiürítették s amint eltávoztak, az ajtót rájuk zárták. A vasúti munkások vették észre, hogy a forgalmi hivatalban feltűnő nagy csend van s á zárva talált ajtót feltörték. Ott találták a három tisztviselőt tehetetlenül összekötözve. A rablók akkor már elmenekültek, a hatóságok a nyomozást megindították. Sulyok István. „A tizenkét év óta tartó versailesi fegyházbüntetésnek is vége kell szakadjon egyszer“ — izeni Hitler a Daily Maiiban Rothermerenek Apponyi nyilatkozik a kisebbségi kérdésről és a békerevízióról MAGYAR SZÍNHÁZ v»*™**,mm,hm,DACIA MOZGO Hangos, zenés, énekes világaim. — Az évad legbájosabb cselekményü és legszebb zenéjii filmregénye: Hal a tí®M©§§,sá§rél Énekes szerelmi történet 8 felvonásban, a főszerepben: Evoülis HioSí, Wläfaals« IDieterle, Harold P'aylsen. Zenéjét szerzé: Jean Gilbert. — Előadások kezdete: 3, 5, 7 és este 9 órakor. — Helyárak : 30, 20 és 10 lei.
