Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-26 / 212. szám
Hill. WVF. 312. SZÁM. msssmsg Kérni sem szabad, hogy magyarul tehessék le az esküt a községi tanácsosok Ezzel a botrányos és felháborító intézkedéssel semmisítették meg a felvinci magyar tanácsosok mandátumát — Ilyen őszinte és demokratikus a kormány álláspontja a nyelvkérdésben (Kolozsvár, szeptember 24.) Amig a magyar tanácsosok a kolozsvári városházán a magyar nyelv használatának jogáért folytatnak küzdelmet és olyan kijelentéseket tesznek, hogy erről a jogról soha le nem mondanak, amig a romániai magyarság várakozással tekint ezek elé a küzdelmek elé és reményt kész adni annak a közeljövőnek, amikor az erdélyi magyarság képviselői, anyanyelvükön szólal hatnak föl városaik gyűlésein, a kolozsvári köz- igazgatási biróság különös határozatot hozott a Fel- vine község tanácsának megalakulását megtámadó felebbezéssel kapcsolatosan. Eskü az anyanyelven. A felvinci községi tanács alakuló közgyűlésén a magyarpárti tanácsosok Horválh Béla, v. községi jegyzővel az élükön azt kérték, hogy magyar nyelven tehessék le az esküt, mivel a román nyelvet nem értik tökéletesen. Az elnöklő pretor azonban a magyar nyelven való eskületétel kérését odamagyarázta, hogy ez egyenlő az eskü megtagadásával és ezért a magyar tanácsosokat a tanácsosi állásról le- mondottaknak tekintette és a jelenlévő 8 román tanácsossal a tanács megalakulását kimondotta. Ezt a határozatot a magyarpárti tanácsosok megfeleli)ezték a megyei tanácshoz, amely a törvény rendelkezése ellenére minden meghallgatás és idézés nélkül a felellezést elutasította. Ez ellen a határozat ellen a magyarpárti tanácsosok újból felebbezéssel éltek a kolozsvári köz- igazgatási bizottsághoz (Comitetul Local de Revizuire) és egyrészt azt kérték, hogy az anyanyelven kért eskületétel ne tekintessék az eskü megtagadásának, következésképpen a magyar tanácsosok ne minősíttessenek lemondottaknak, másrészt a tanács megalakulását kimondó határozatot semmisítsék meg, mert az nem volt törvényes. A magyarpárti tanácsosok álláspontja. A felebbezési tárgyalást kétszeri elhalasztás után, a tegnapi napon tartották meg. A magyarpárti tanácsosok képviseletében Bartha Ignác dr. kolozsvári ügyvéd jelent meg, Felvinc tanácsát pedig dr. Pop Jonel orsz. képviselő képviselte. Az ügy előadása után Bartha dr. emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy az anyanyelv használatának joga a legtermészetesebb jog, különösen akkor, amidőn valaki nem birja az állam nyelvét. A közigazgatási törvény nem intézkedik arról, hogy csak olyan egyének választhatók meg községi tanácsosoknak, akik az állam nyelvét hirják. A román nyelv tudása nem kelléke a tanácsosi minőségnek. Az eskü egy mély értelmű ténykedés, annak tartalmát, szövegét az esküttevő kell, hogy ismerje, értse. Az esküttevő nem tekinthető papagálynak, mely értelmetlenül motyogja el a szöveget. — Mi történik a székelyföldi községekben, ahol a lakosság ma sem beszéli a román nyelvet, hogyha még az esküt sem lehet magyar nyelven letenni? A román államnak lojális, de értelmes állampolgárokra van szüksége. Majd pedig rátérve, hogy az alakulás különben is szabálytalan és törvénytelen, kérte annak megsemmisítését. Pop Jonel dr. azzal igyekezett védelmébe venni a megyei határozatot, hogy a kisebbségi nyelv használatának kérdése még nincs rendezve, a kisebbségi törvény még megszavazva nincsen. Azután becsatolt egy hatósági bizonyítványt annak igazolására, hogy a magyar tanácsosok mind jól beszélFül, orr, gége sebészeti szanatórium CLUJ-KOLOZSVÄR P. CUZA VODA 8. (V. BOCSKAI TÉR.) Igazgató főorvos: DR. KOLESZÁR LÁSZLÓ nek románul és csak sovinizmusból nem akarnak románul beszélni. Bartha dr. erélyesen visszautasította ezt a beállítást és kérte a hatósági bizonyítvány mellőzését, mellyel ilyen módon nyelvtudást igazolni nem lehet. A közigazgatási biróság határozata. Hosszas tanácskozás után Petrován dr. első elnök hirdette ki az Ítéletet, mely szerint a feleb- bezést elutasítja a biróság és Tordamegye határo zatát jóváhagyja. Indokolásában azt fejtegette az elnök, hogy a magyarpárti tanácsosok aziránti kérelme, hogy az esküt anyanyelvükön tehessék le, mivel a román nyelvet nem értik, alkotmány és törvényellenes. Azt a föltevést kell ugyanis elfogadni __hangsúlyozta Külsőleg és belsőleg Ä? DIANA sösborszesz használható!! az elnök _hogy aki közszereplésre vállalkozik, mint tanácsosnak, tudnia és ismernie kell az állam nyelvét. Vitán felül áll, hogy a közigazgatási bizottság túl lőtt a célon, különös határozatával. Nem gondolt ugyanis arra, hogy sok helyen, főleg a Székelyföldön, az eskü csak magyarul volt bevehető és hogy a tárgyalási nyelv is a magyar. Érezhető, hogy politikai befolyások érvényesültek e határozat meghozatalánál A magyarpárti tanácsosok ezt a határozatot megfelebbezik a semmitöszékhez, mely utolsó fokon fog dönteni e kérdésben és meg fogja állapítani, hogyha valaki nem érti a román nyelvet, leteheti-e az esküt anyanyelvén, anélkül, hogy alkotmányellenes cselekedetet végezne. A katonaságnál vájjon miért veszik be magyar nyelven az esküt az újoncoktól? 9 zsiivölgyi binyaförsulat lÉoiíat, höteiezetlségeií nem teljesíti és még a ftegydijaliat is beszünteti Kerek egy milliót szavazott meg Petrozsény város a munkanélkülieknek, akikkel a társulat mitsem törődik (Déva, szeptember 24.) Ahol munka szokott lenni, ott van ma a munkanélküliség is. A rossz gazdasági helyzet kényszeritőleg parancsolja a munkások szabadságolását s a munkáslétszám redukálását. Hát még a Zsil- völgyében, ahol a racionalizálás megkétszerezi a munkanélküliek táborát, úgy, hogy állandó munkáslétszámról a Zsilvölgyében nem lehet beszélni. Szeptember" hónapban hozzávetőlegesen 4—500-ra tették a munkanélküliek számát, természetesen ebben nincsenek benne az állandó nem dolgozók. Ezek nem is tartoznak a munkássághoz, egy részük azonban sokszor megtéveszti még a hatóságokat is. Már pedig a hatóság — és különösen Pet- r'ozsény városa, — nagyon komolyan veszi a munkanélküliséget. Szombaton a városi tanács ülésén ismét újabb 300.000 lejt szavaztak meg a petrozsényi munkanélkülieknek, amivel az 1930-iki munkanélküli segély ösz- szege kerek egymillió lejre emelkedett. S a város azért kénytelen ilyen nagymérvben a munkanélküliek segítségére sietni, mivel a társulatok ebben az irányban szinte semmit sem tesznek, sőt az eddigi támogatást is többé-kevésbé megvonták. Volt a társulatnak mintegy 10—20 kegydijasa, akik havonkint 300—400 lej kegydijat kaptak. A társulat ezt a fizetést a napokban beszüntette, amiért is ezek a szegények ismét csak a városhoz fordultak, amely elhatározta, hogy a társulat helyett segélyezni fogja őket. A munkásság a perhez folyamodik. Számtalanszor megírtuk, hogy a társulatok nem mindenben tartják be. a kollektiv, szerződéseket. A munkásság emiatt számtalan memorandumot és kérvényt nyújtott be az illetékes tényezőkhöz, sajnos azonban eddig még senki sem tudta a társulatot árra kényszeríteni, hogy valóban be is tartsa a szerződéseket. Nem tartották be az 1920 évi 6 százalékos fizetésemelést, ami mintegy 4000 munkásnál nem kevesebbet, mint 5—6 millió lejt tesz ki. A munkásság emiatt más sérelmek miatt elhatározta, hogy az egyéni perek lavináját fogja a társulatokra zúdítani s azok megnyerése után kollektiv perrel fogja jogait keresni az illetékes bíróságoknál. es A társulat „kilakoltat“ is E nehéz helyzetben — amikor csak 4—5, .esetleg csak bárom napot dolgozik a munkás, nagy megütközést keltett a petrozsényi társulat ama felhívása, hogy azok a munkások, akik nincsenek munkában, a társulati lakást 24 óra alatt kötelesek elhagyni. S ezt annyira komolyan vették, hogy nem egy esetben törvényes kilakoltatást is foganatosítottak a munkás ellen, ami a munkásnak külön mintegy 270 lej költségébe került. E lelketlenség miatt a munkásság Bukarestben interveniált a szigorú rendelet visszavonásáért s remélik, hogy kérésüknek eleget is fognak tenni. Nehéz tél következik... A munkanapok szeptemberben sem emelkedtek a Zsilvölgyében. A felszíni munkálatok s az alagutépitések befejezésükhöz közelednek s igy a munkanélküliség növekedésére van csak kilátás. S a kivándorlási kedv pedig abbamaradt, mert Franciaországból! nem a legjobb hírek jönnek. Sem munka, sem kivándorlás; marad balföldön a más helyre burcolkodás annak, akinek lesz mivel. S akinek nincsen, az ott fog nyomorogni. Aa 1931 év tele borzalmasan súlyos tele lesz a zsilvöigyieknek, hacsak szelíd tél nem fog megkönyörülni az agyonsanyargatott zsil- völgyi munkásságon és munkanéíkülieken. Munkanélküliség, hideg tél, perek lavinája, állandó harc és kevés kenyér. Hát van valami vigasztaló a Zsilvölgyében?... Ä „Jó Barát“ és „Tábortűz“ 40— lei beküldése ellenében azonnal megkaphatja a „Minerva“ könyvkereskedéstől Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1 szám
