Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-20 / 207. szám

4 XIII. ÉVF. 207. SZÁM EGY JUBILEUM MARGÓJÁRA Liverpoolban a héten ünnepelték százéves évfor­dulóját annak a napnak, amikor Liverpoolból az első vonat elindult Manchester felé. Az ünnepségen megje­lent a hivatalos Angliának igen sok magasrangu képvi­selője s az egyik, az ünnepi beszédek özönében, ezzel zárta a magáét: „Kétségtelenül van abban valami külö­nös szentimentálizmus, hogy a Zeppelin, az óriás utas- szállitó repülőgép s a rakéta űrhajó korában az első primitiv gőzvasutat ünnepeljük. De ne felejtsük el: ez az ünnep nem annak a primitiv szerkezetnek szól, ha­nem annak a száz év előtti korhangulatnak, amelynek imponáló nagyotakarásából a repülőgép, a Zeppelin s a többi páratlan gyorsaságú szerkezet is született. Az idő és az ember előtt hódolunk!“ Mondom, a kitűnő angol ezeket mondta és én sie­tek hozzájárulni, — még legjobb tudásom ellenére is, mert íme egész komoly és hiteles adatokat tudok felso­rolni arra vonatkozólag, hogy száz év előtt a korhan­gulat korántsem volt egységes a gőzvasut mellett, sőt igen pontos adatok szerint ez a korhangulat a gőzvas­utat inkább veszedelemnek, mint áldásnak, inkább az ördög müvének, mint jótéteménynek tartotta. Elsősorban nyoma van a tudományos testületek til­takozásának. Bajorországban például, amikor az első vasúti vonalat építették, az erlangeni egyetem orvosi fa­kultása hivatalos okiratban bizonygatta, hogy a közle­kedésnek ez a módja veszélyes: a gyors mozgás agybe­tegségeket okoz. Agybetegedésf okoz már a puszta meg­pillantása egy tova robogó vonatnak s ezért, ha már nem akadályozhatja meg a hatóság a vasúti vonal épí­tését, hát legalább rendelje el, hogy a vasúti pályatest mind a két oldalát egy öt méter magas deszkakerítés ijvezze... Egy másik -orvosi testvet viszont a vasúti alagutak építése ellen foglalt állást azzal, hogy a hirtelen lég­nyomásváltozás következtében az idősebb emberek könnyen gutaütést kapnak... Ugyancsak tiltakoztak különböző ipari testületek. A molnárok például azon a címen, hogy a „hihetetlen gyorsasággal“ száguldó vonatok elfogják a szelet s igy lehetetlenné teszik a szélmalmok működését. Merültek fel erkölcsi aggályok is. Egy angol lel­kész Londonban népgyülóst toborzott össze, ahol isten­teleneknek nevezte azokat, akik vonatra ülnek: „A vo­nat Id fog cserélni benneteket. Még az a kevés jóság is elsenyved szivetekben, ami még szunnyadóban ott fel­található.“ Az nj dologgal szemben csak nagyon nehezen tud­tak helyes álláspontot elfoglalni. Jelentőségéről szinte sejtelmük se volt. V. Ferdinánd császár a Bécs—badeni vonal építésekor kikötötte, hogy feltétlenül kell az út­vonalon alagútnak lenni, mert „egy vasút alagút nélkül, nem igazi vasút“. A kitűnő császár a dologban nem ve­szedelmet, mint az orvosok, hanem játékos látványsze- rüséget látott. A vonat gyakorlati értelmét még a szakemberek se igen ismerték fel. A porosz postaügyek főigazgatója például, egy Nagler nevű ur, akiről Berlinben még ma is egy ucca van elnevezve, tiltakozott a Berlin—pots­dami vasútvonal építése ellen, mert ártalmasnak tar­totta a posta járatokra. Ugyanakkor a porosz király na­gyon egyszerűen és nyíltan bevallotta, hogy egyáltalán nem érti, miért boldogság az ogy órával előbb Pots- damba érni, mint eddig. Viszont nemcsak királyok gon­dolkoztak igy, hanem kiváló Írók és tudósok is. Tieck, ez a nagyszerű német romantikus költő, akinek most száz év után is még a legjobbak a Shakespear fordítá­sai a német irodalomban, vonakodott vonatra ülni, bár a berlini Opera egyik éppenséggel nem csúnya színész­nője invitálta meg egy kirándulásra azon. Inkább a vo­nat mellett hajtatott kocsin,.. Mindezekbe az ellenvetésekbe és ellenszenvekbe be­lejátszott természetesen az a momentum, hogy a gyor­saságot, mint életelemet az emberek nem ismerték. A gyorsaság mi előttünk oly közvetlen mithoszával szem­ben ugyanoly értetlen állottak, mint például az antik görögök a végtelenség gondolatával. Nem tudták, hogy mi az. Ezért nem is jósoltak a vasútnak általában ke­csegtető jövőt. Thiers egy nagyon fontos iratában szö­gezi le, hogy az egész futó mánia, ami csakhamar el­múlik. így azután a vonaton való utazást nem is vet­ték komoly utazásnak, még lélektani értelemben sem. Ruskin például a következőket Írja: „A vasúton való utazást egyáltalán nem tekintem utazásnak, mert ez egyszerűen nem egyéb, mint egy másik helyre való szállítás, amiben az ember a csomag szerepét játssza.“ Kétségtelenül a negyvenes években már oszlik ez a felfogás s a vasút egy hozzá illeszkedett generáció ré­vén a legnagyobb élménye lesz a kornak s a vasúton való utazás láza fogja el a világot. A harmincas évek­ben azonban, mintahogy ezt az előbbi pár adat is iga­zolja, még nincs nyert ügye a vasútnak. A harmincas években még kuriózum és szörnyeteg. A tudatokban még mint fantasztikum szerepel s nem úgy, mint ami pár évtized leforgása alatt megváltoztatja a föld társa- dalom-geografiai képét... Az a bizonyos száz év előtti korhangulat tehát, amire az az angol ur hivatkozott, inkább ellene, mint (London, szeptember 18.) Krupszkaja asszony, Lenin özvegye ellen a kommunista párt politikai bizottsága éles harcot kezdett. Azzal vádolják, hogy a kommunista eszmé­ket elárulta. A harcot Krupszkaja asszony legutóbbi könyve váltotta ki, amelyben is­mertette Lenin felfogását az agrárgazdasági kollektivizmusról és Lenin idézeteivel azt bizonyította, hogy a volt diktátor, ha élne, tilta­koznék Sztálin kísérletei ellen és helytelenítené a mezőgazdasági ter­melés kollektivizálását. Több lap, köztük a Pravda felszólítja Lenin özvegyét, hogy könyvét haladéktalanul vonja be a könyvpiacról. (Newyork, szeptember 18.) A New Mexico állambeli Lincoln városban a Nem­zeti Bank ellen hat írakkos és cilinderes, ál- arcnélkiili bandita rablótámadást követett el. Az autón érkezett rablók a bank pénztárhe­lyiségében revolvert szegeztek az ügyfelekre és a bank alkalmazottaira s felszólították a pénztárost a trezorban levő készpénz és ér­tékpapírok kiszolgáltatására. A banditák fiityörészve vették át a zsákmányt, 30 ezer dollár készpénzt és több mint egymillió dollár értékű értékpapírt és gépfegyverük, valamint revolvereik fede­zete alatt újra gépkocsiba ültek és elrobog­mellette volt a vasútnak. Melléje csak jóval később állt. Viszont, hogy a száz év előtti kor aranyos bidermeierét, azaz korhangulatát mentsük, a korhangulat mindig el­lene van annak, ami szférájában a dolgok élén halad. Ki hiszi például ma, illetve ki nincs ellene annak, amit még magam is alig merek vallani, nevezetesen, hogy világunkat nem a „szabad“ ember, hanem a „gépiesi- tett ember“ fogja megmenteni... Majd pár évtized múl­va kiderül ennek is az igaza s felettünk is egy kései utód ugyanúgy az ellenkezőleg repes, mint ez a kitűnő angol, akinek már elfelejtettem a nevét, az Isten bo­csássa meg. A szovjet telkeket vásárol Franciaországban. (Berlin, szeptember 18.) A Lokalanzei- ger párizsi távirata szerint a francia kor­mánykörökben nem nézik jó szemmel a szov­jet azon törekvését, hogy a külföldi nagyvá­rosokban akkreditált követségei és kereskedelmi konzulátusai, tisztvise­lői részére házakat épít, vagy vásárol abból a célból, hogy a tisztvise­lőit kizárólag ez épületekben helyezze el. A szovjet párizsi háza a Porte de Saint Clau­de-on már elkészült s a szovjetházat ősszel ünnepélyes keretek között óhajtanák fel­avatni, de valószínű, hogy erre nem kerül sor, mert az intézmény működéséhez nem fog­ják elnyerni a francia kormány engedélyét. tak. Az útvonal első részén a rablók több mint három percen át lövöldöztek a levegőbe a gépfegyverrel, hogy a megrémített lakos­ság meg ne merje kísérelni távozásuk meg­akadályozását. Kölnben is vakmerő bankrablás történt. (Berlin, szeptember 18.) Kölnben ma a Birodalmi Takarékpénztár egyik kerületi fiókjának helyiségébe három álarcos rabló állitott be. A banditák revolverekkel kénv- szeritettók a pénzintézeti fiók személyzetét a pénztár készpénzkészletének átadására. A rablók nyolcezer márkával kereket oldottak. A M 40,6 mintájú,, Omega-éra épp ©ly narantált mind a t©]»M Inxesérák. A jótállássá! alatt értjük, hogy a 175 alkatrészből álló <40,6 mintájú Ómega- óra» épp úgy mind a többi Omega szer­kezeteknek az összeállitása — ezredmili- méterig pontosan felül van vizsgálva. — Ha egy Ómega-órát vesz úgy nemcsak a szépkivitelü órát kapja hanem egy előzőleg elsőrangú szakemberek által kipróbált szerkezetet is. Kérje bemutatásra a legújabb <40,6 Ómega-mintát». Az Omega-óra egyedül­álló versenytársnélküli minőség. Mással nerp pótolható. Omega Egy precíziós óra mindenki részére 1 Lenin özvegyét azzal vádolják, hogy elárulta a kommunista eszméket Egy amerikai városban hat frakkos, álarc nélküli bandita kirabolta a Nemzeti Bankot

Next

/
Oldalképek
Tartalom