Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-20 / 207. szám

BUDAPEST v. fc°v­TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Ch (-Kolozsvár. 1930 szeptember 20 SzOBlhăt ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 694. XIII. évfolyam 207-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. jgye Végre Vaida is eljutott egy királyi audienciáig Megy-e Maniu külföldre ? Bonyolódik a hadügyminiszter! akták ügye (Bukarest, szeptember 18.) Csütörtökön dél­előtt a miniszterelnökségen Maniu, Mihalache és Vaida miniszterek hosszas tanácskozást folytattak. Ennek a tanácskozásnak keretében számolt be Vaida belügyminiszter legutóbbi királyi audienciájáról. Amint ismeretes, az ellenzéki lapok a legutóbbi idő­ben erősen kihasználták Vaida ellen azt a körül­ményt, hogy már hosszabb ideje nem volt audien­cián a királynál, aki előtt a belügyi reszort ügyeit az államtitkárok referálták. Úgy állították be a dolgot, hogy a király Vaidát nem akarja fogadni. Mostani audienciája ezeket a kombinációkat is meg­cáfolta. A miniszterelnök és a két miniszter csütörtöki tárgyalásukon megbeszélték az aktuális politikai és gazdasági kérdéseket. Az összes problémákra vo­natkozóan teljes egyetértés uralkodik a kormány tagjai között. Szóba került a miniszterelnök kül­földi utazásának kérdése is, ebben a tekintetben azonban még nem történt végleges döntés. Az eltűnt hadíigyminisztériumi akta A bukaresti lapok hiradása szerint két tábor­nok lemondani készül, mivel a hadügyminisztérium­ból, egy fontos katonai okmány eltűnt s ezzel kap­csolatban az illető tábornokokkal szemben a, mu­lasztás vádját emelik. Most azután cáfolat jelent meg a bukaresti sajtóban. Eszerint sem Mircescu. sem Florescu tábornokok nem nyújtották be lemon- aasukat s az ezzel ellentétes híresztelések nem fe­lelnek meg a valóságnak. A cáfolattal kapcsolatban a Lupta azt Írja, hogy a kérdéses katonai okmány valóban eltűnt a hadügyminisztériumból, Az okmányt abban az időben nyújtották be, amikor Florescu tábornok volt a hadügyi államtitkár. A vizsgálatot az eltűnés fölfedezése után megindí­tották s annak során nehány tábornokot kihallgat­ilj epÉDifereiláí fopÉ Bütaföe mzMml Ellenzék' a kormánypárt kebelében, Hirek keringenek arról, hogy egy vidéki tago­zat közös memorandumot intézett a párt központ­jához s ebben határozott hangon kérték a párt legfőbb végrehajtó bizottságának az őszi ülésszak előtti összehívását. A végrehajtóbizottság a párt kormányon lét© ótá még egyszer sem gyűlt össze. Egy másik érdekes jelenség az, hogy a nemzeti parasztpárti parlamenti tagok egy része __ főként azok, akiket eddig nem juttattak elég politikai szerepléshez __ külön pártklubbot akar alakítani. Az uj kormánypárti klub kezdeményezői között van Mirto is s ebbe az alakulatba a hirek szerint csupán azokat vennék be, akik a kormánnyal szem­ben még semmiféle állás elfogadásával nem anga- zsálták magukat, vagy akik a párt magatartásával nincsenek mindenben megelégedve. tak. Mircescu és Florescu azonban távol állanak az ügytől. A két Bratianu nem békül. Gheorghc Bratianu a Luptában nyilatkozik a-vezetése alatti liberálisok szándékairól. Nyilatko­zatában hangoztatta, hogy a liberális párt régi ele­meitől való elválása visszavonhatatlan. Akcióját a legnagyobb elismeréssel fogadták a párt tagjai kö­zül mindazok, akik elismerték, hogy föltétlenül szükség van a koronával szembeni őszinte lojali­tásra és hogy alapjában meg kell változtatni az elavult politikai módszereket. Részletes program­jukat a napokban fogják nyilvánosságra hozni. A liberális párt uj programjáról az a véleménye, hogy az nem egyéb, mint kirakatváltoztatás é3 ügyetlen utánzása az általa vallott elveknek. fi genfi egyenleg Lezajlott a genfi őszi játékidény, tegnap már megtartották a záporpróbát is. Most már csak a főbizottságok tanácskoznak, hogy Európa számos terítékre került nagy problémái közül egy-egy ma­zsolát még csipegessenek. Az őszi konferenciázás nagy lármával indult s ami még nem fordult elő egyetlen egy Ízben sem, éjjel is üléseztek, a délutá­nokat pedig nem az Eaux Vives kellemes strand­ján töltötték, de újra összeültek, hogy külön kere­tek között Páneurópáról tanácskozzanak. Páneuró­pának is az lett a sorsa, __legalább is ez időszerint — hogy „kiküldtek egy bizottságot.“ Ez a bizott­ság azután meg fogja majd rendezni az elsőosztá- lyu temetést. Rajongó státusférfiak azon a nézeten vannak, hogy nem a páneurópai eszme halt meg, csak az a mód, ahogyan Briand a probléma közelébe akart férkőzni. Nem vitás, ha Páneurópát úgy csinálják meg, mint ahogyan azt az angol-német, olasz delegá­tusok beleértve az ősz Apponyi Albertet is, fölraj­zolták a díszes plenum előtt, tehát előbb leszerelés, a döntőbiróságok rendszere, gazdasági problémák megoldása, kisebbségi kérdés rendezése, úgy Pán- európával az európai emberiség legszebb álma men­ne teljesedésbe. Egyelőre azonban az európai fej­lődés útja egészen más irányokat vesz és nyilván­valóvá teszi, hogy ha a Páneurópának Briand által elképzelt plénuma nem is időszerű, __ a jelenlegi európai helyzet radikális rendezése végzetesen idő­szerűvé válik. Nem kerülhette el egyetlen egy újságolvasó fi­gyelmét sem, hogy az ellentétek mennyire kiélesed­tek az egyes, államok között éppen a legutóbbi he­tekben. Olaszország elszánt küzdelme a revízióért, egyben saját érdekeinek megvédéséért nyilvánvaló­vá vált. Olaszország és Jugoszlávia között mind kevesebb a békés megegyezés lehetősége és ez kitű­nik abból az idegességből, amellyel Jugoszlávia ba­rátokat igyekszik magának keresni, döntő összecsa­pás esetén. Jugoszlávia külpolitikai helyzete pilla­natnyilag mindennek mondható, csak kellemesnek nem. Jóformán egyedül áll a Balkánon. Olaszor­szág megnyerte magának Magyarországot, Görög­országot, Törökországot, Albániát, Bulgáriát. Az olasz-román viszony pedig olyan természetű, hogy mindkét állam szükségét érzi a barátságnak és nem szívesen kockáztatná ezt a fennálló jóviszonyt egy harmadik állam miatt, különösen, ha csak egy har­madik, nem pedig egy negyedik, vagy ötödik ál­lamról van szó. A németországi választások ered­ménye még abban az esetben is, ha sikerül a nem­zeti szocialisták bevonása nélkül kormányozni, egy megváltozott pszihére mutat rá és maga után vonja az olasz-német szálak erősbbödését. Probs őrnagy pár hónappal ezelőtt nyilvánosságra került esete pedig világosan felfedi, hogy Olaszországnak da­cára a még nyugvópontra nem jutott tiroli kérdés­nek, Ausztriával is intim szálai képződtek. Jugoszlávia fegyverbarátai közül eddig csak Csehszlovákia hangoztatta a fegyveres harcközös­ségig elmenő szolidaritást. De, ha egyelőre figyel­men kivül is hagyjuk két európai hatalmi csoport szembekerüitét egymással, amelyek közül az egyik meg van elégedve a helyzettel, a másik pedig nincs, úgy az utóbbi hetek más európai sebekre is élesen rámutattak. A kisebbségi kérdés ismét belekerült a megoldandó problémák előterébe és a kisebbségi kérdés rendezésének szükségessége egyre letagad- hatatlanabbá válik. Bizonysága ennek, hogy a kis- antant államok most ismét ujult erővel védekeznek ellene. Nem halogatható tovább a leszerelés problé­mája sem, noha e tekintetben Genfbcn lényeges elő­rehaladás nem történik. Ám az események itt is előre mennek és Genfnek éppen az a tragédiája, hogy az események nem óhajtanak lépést tartani az ott elhangzott határozatokkal, azok kivájják a med­rüket, utat csinálnak maguknak. (Genf, szeptember 18.) Az agrárkérdések rendezése elé gördült akadályok következté­ben a delegátusok között az a felfogás merült fel, hogy az összes részletek tisztázására újabb konferenciát kell egybehívni. Bizonyosra veszik, hogy ez a konfe­rencia október hóban Bukarestben megkezdődik. Mironescu román külügyminiszter Ma­gyarország és Románia gazdasági összefogá­sának sürgősségéről és fontosságáról nyilat­kozott az Az Est tudósítójának. Ha két olyan tehetséges nemzet, mint a román és a ma­Könnyen megtörténhetik, hogy sem a leszere­lés, sem a kisebbségi kérdés megoldása nem fog abban a tempóban előre haladni, ahogy azt az im­már általánossá vált közszükséglet érzés megkí­vánja, de az európai átrendeződés segítségére siet­nek még ezeknél szélesebb felületeket mozgásbahozó erők, mint amilyenek az agrárvilág, a munkanélkü­liség, a gyomor elégedetlensége. Tulajdonképpen ezek a nagy kérdések dominálták a genfi együttes gyár teljes erővel összefognak, a termelés és az eladás problémáját könnyen megoldhat­ják. A tünetek mindkét államnál arra vallanak, hogy most már nem lehet tovább elodázni a Duna mentén egymásmelleit élő népek gazdasági együttműködését. Igaz, hogy az együttműködés tekintetében meg akadályok vannak, de az'érzelmi ellen­téteket ■— véleménye szerint — ki fogja kü­szöbölni a Romániában közelebbről megsza­vazandó kisebbségi törvény. lefolyását is és bár ezekről nem igen beszélgettek, a háttér szereplőiként ott állottak és be-be szóltak a színpadon pergő párbeszédekbe. Talán még soha olyan csüggedten nem hagyták el a delegátusok a Lac Leman melletti szállásaikat, mint ezúttal, ami­kor érezniük kellett, hogy tétova kezeikből kisiklik az európai ügyek további gyeplője és az elszáguldo­zó vad lovak a nagy és kérdőjeles ismeretlen ho­málya felé menekülnek. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom