Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-19 / 206. szám

XIII . ÁVF. 206. SZÁM. levelet pillantottunk meg. Egy főtisztviselő el­mondta, hogy ezek az útlevelek nem mások, mint az Orosz­országban tartózkodó román állampolgárok útlevelei. Több útlevelet átnéztünk és érdekes figurákat pil­lantottunk meg. Egy-egy ember hosszú szakállat és orosz kucsmát viselt, aki nem tudná, el se hinné, hogy az útlevelek tulajdonosai romániai, illetve erdélyi emberek. Az 55 útlevél kizárólag szebenmegyei em­berek tulajdona. Arra a kérdésünkre, hogy ezeket az útleveleket ho­gyan fogják eljuttatni Oroszországba, azt a felvi­lágosítást kaptuk, hogy a tartományi igazgatóság területéről összegyűjtik az iratokat s megküldik a külügyminisztériumnak. Onnan pedig a lengyel külügyminisztériumba kerülnek, amelynek közvetí­tésével Kész küld Oroszországba a kormány, hogy a hadifoglyok hazajöhessenek ..... 'I ............ "*» A lengyel diplomáciai szolgálat közvetíti a román akciót Ötvenöt útlevél már készen van, de vájjon mikor jöhetnek haza a tulajdonosaik ? (Kolozsvár, szeptember 17.) A világháború be­fejezése óta egy évtized telt el, s azt a sok ártatlan embervért, amely a harc mezején kifolyt, már rég beszivta a rög. Ennek ellenére azonban még most is száz meg száz gyászoló anyát és gyermeket találunk, akik férjüket és apjukat hazavárják Oroszország­ból. A férfiak nem egy esetben a szószoros értel­mében elvesztek. Halálhírük nem érkezett, de azt sem lehet tudni élnek-e? A törvény holttá nyilvá­nított sok olyan katonát, akik mai napig is élnek a hatalmas orosz birodalom valamelyik eldugott zugában. Megtörtént nem is egy alkalommal, hogy' olyan hadifoglyok tértek haza Oroszországból, akik ;15 éve távoztak el szülőföldjükről. Ezeknek az em­bereknek nem egy esetben több évig kellett utaz- niok s ezer meg ezer akadályon keresztül sikerült hazajutniok. A román kormányok is foglalkoztak azzal a gon­dolattal, miképpen lehetne a hadifogoly-problémát megoldani. Hogyan lehetne a családapát visszaad­ni gyermekeiknek? Hiába volt azonban minden jó­akarat, mert a Románia és Oroszország között fenn­álló politikai feszültség nem engedte meg ennek a kérdésnek a végleges likvidálását. Ez év tavaszán egészen váratlanul több levél érkezett az orosz hadifoglyoktól. A leveleket a posta körülhordozta több európai országban s csak azután érkeztek rendeltetési helyükre. Ezekben a levelekben megírják, hogy haza szeretnének jönni Js kérik hozzátartozóikat, tegyenek meg mindent ha- zajöhetésük érdekében. Ugyancsak ilyen _ értelemben Írtak azok a szebenme­gyei juhászpásptorok is, akik évekkel ez­előtt Krímbe vándoroltak. A. tömeges levélérkezések után a külügyi kormány akcióba lépett s azt válaszolta a hozzáforduló kér­vényezőknek, hogy kérjenek az Oroszországban re­kedt hozzátartozóiktól fényképet. Az emberek elő­ször nem tudták, mit is akar a külügyminisztérium a fényképekkel? A nyár elején azonban váratlan fordulat történt ebben az ügyben. A minisztérium bekérte mindazokat a fényképeket, amelyek az Oroszországban tartózkodó román állampolgárokat ábrázolják. Ennek megtörténte után körrendeletét bocsátott ki, amelyben elren­deli a prefektusoknak, hogy teljesen díj­talanul és bélyegmentesen állítsanak ki út­leveleket az Oroszországban tartózkodó ro­mán alattvalók részére. A kormánynak ez az újabb intézkedése még kom­plikáltabbnak tüntette fel ezt a kérdést és senki s.em sejtette, mit fognak csinálni az ilyen utón el­készített útlevelekkel. A tegnapi nap folyamán fenn jártunk a tarto­mányi igazgatóságnál s egy asztalon egy köteg ut­Gondos testápolás elképzelhetetlen mm«A« sösborszess nélkül az útleveleknek el kell jutniok az oroszor­szági lengyel követséghez, ahol aztán ki­osztják az erdélyi embereknek. Bizonyára hosszú időt igényel az útleveleknek ilyen utón való kézbesítése. Azonban mégis meg van a remény arra, hogy ha hosszabb idő alatt is, de mégis kézhez kapják azt a kis papirosköteget, amely lehetővé teszi nagyobb akadályok nélküli ha­zatérésüket. Sajnos, az Oroszországban tartózkodó hadifog­lyok közül kevesen tudnak mindezekről. Az a kér­dés merül fel, hogyan lehetne értesiteni mindezek­ről azt a párezer erdélyi embert, akik Oroszország­ban vannak és semmit sem tudnak arról, hogy az ilyen útlevelek kiállításával még viszontláthatják valaha szülőföldjüket. Mindenesetre a kormány feladata annak az útnak a megnyitása, amely akár indirekt utón is lehetővé tenné az oroszországi ha­difoglyok értesítését. Meg van a remény arra, hogy ha nem is egy-két hónap alatt, de egy év alatt mégis valami kedvező fordulat áll be ebben az ügyben. . . Demeter Béla. Ilont a vámhábops Inia és Görapszóg űzött (Bukarest, szeptember 17.) Megírta a Keleti Újság, hogy a Románia és Görögor­szág közötti kereskedelmi szerződés nemrégi­ben lejárt és hogy a külügyminisztérium kér- dezősködésére, hogy a szerződés rendelkezé­seit provizórikusán meghosszabbitják-e, a gö­rög kormány nem is válaszolt, hanem szep­tember 10-től kezdődőleg a Romániából érkező arukra a maxi­mális vámtarifát alkalmazta. Az utóbbi napokban olyan hívek jöttek, hogy sikerül a nézeteltéréseket elsimítani. Ezek a hírek azonban koraiknak bizonyultak. A vámhatóságok ugyanis értesítették az ipar­és kereskedelemügyi minisztériumot, hogy Görögország a maximális vámtarifát alkal­mazza a román árukkal szemben. Az értesí­tésre a minisztérium kiadta az utasítást, hogy a görög intézkedések megtorlá­sául viszont a Görögországból érkező áruk után kétszeres vám szedendő. A vámvezórigazgatóság a minisztérium ren­delkezését közölte Popovici pénzügyminisz­terrel, aki azt jóváhagyta s az intézkedést ezután továbbították az összes vámhivata­lokhoz. Ezzel mondhatni, kitört a vámháboru Görögország és Románia között. lezöpzdaság! éé ésTaMpénzíás< I. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehuisilvaniei-Szilágycseb Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókiníézete. Salát tőkék: 00,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyeseit devizahely. Súlyos autószerencsétlenség történt Hátszeg közelében Két ember meghalt, többen swlyesan megsebesültek (Hátszeg, szeptember 17.) Hátszeg szom­szédságában, Nagybár és Livadia között megdöbbentő autószerencsétlenség történt. Egy teherautó összeütközött egy autóbusszal, amelynek következtében ej[y ember a helyszínen és egy a kór­házban meghalt. A Hátszeg és Petrozsény között közlekedő autóbuszt Nagybár és Livadia közötti or­szágúton Gerson Rudolf hátszegi szállító te­herautó utolérte. Gerson Petrozsénybe sie­tett, ahová teherautóján bolgár kertészáru­kat szállított. Az előtte haladó autóbuszt ki akarta kerülni, az ut azonban ezen a helyen annyira keskeny, hogy a karambolt lehetet­lenség volt elkerülni. A két autó összeakadt és a teherautó Gerson minden erőlködése el­lenére, az országút melletti sáncba zuhant. A nehéz gép valóságos szaltomortálét csinált és a rajta ülőket valósággal maga alá temette, Gerson Rudolf hátszegi szállító azonnal szörnyethalt és a mellette ülő soffőr, Kleiter Miklós és a terményt őrző bolgár, súlyosan megsebesültek. Ercsi Ferenc nevezetű segédmunkás pe­dig a karját törte. A bolgárt azonnal kór­házba szállították, de ott néhány óra múlva súlyos sérüléseibe belehalt. Az autókatasztró­fáról a nagybán csendőrség azonnal jelentést tett Farkas főszolgabírónak, aki a járási or­vossal a helyszínére sietett és első segélyben részesítette a sebesülteket. Gerson holttestét a katasztrófa színhelyén hagyták mindaddig, áruig az ügyészség és a rendőrség nem száll ki, hogy az autószerencsétlenségről jegyző­könyvet vegyen föl. A többi sebesülteket a hátszegi kórházba szállították. Megállapítást nyert, hogy Gerson Rudolf, a katasztrófa ha­lálos áldozata, nem tudott autót vezetni és fiát, Gerson Sándort, helyettesítette, aki a va­sárnapi munkaszünetre való hivatkozással, nem akarta az autót vezetni. Az autóbusz utasainak, az ijedtségen kívül, semmi bajuk sem történt. Önmagának életjáradekot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély havidíj ellenében a magyar egyházak biztosító- társulatánál, a ..MINERVA“ Bl ZTOSI TŐ RÉSZ VÉ N Y­TÁRSA5ÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg, Ferdinand (Ferencz József ut) 37. Telefon 12—57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom