Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-12 / 200. szám

€ Till. EVF. 300. SZÁM. Tízmillió lej értékben százkiló aranyat lopott a brádi aranybányákból negyven földmives I—iMw—— ...... ■' 1 i Névtelen levél leplezte le az utolsó évtized legnagyobb aranylopását Negyven földművest és hat orgazdát már letartóztattak Ilyen lopásokat a rudnai bányában követtek cl. Később azonban kikutatták Brád községhez leg­közelebb fekvő musari bányákat, ahol a legtöbb nyersaranyat lehetett kapni. Muntean Gheorgheval az összes tárnákban re- produkáltatták a lopásokat, aki nemcsak mindent elmondott, hanem az összes tettestársaknak a nevét is elárulta. Midőn az egész bűntény összes adatai Pacurariu Gheorghe dévai főügyész kezében össze­futottak, egyszerre 40 földművest és 6 orgazdát letartózta­tott és a dévai fogházba kisértette őket. (Déva, szeptember 10.) Brádon szokatlanul nagy szenzáció robbant ki. Az eset egyelőre még csak az aranyvidék lakosait tartja izgalomban, de nemso­kára az egész ország közvéleménye felfigyel az utol­só évtized legnagyobb aranylopására. Nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy az utolsó 10 hónap alatt 40 környékbeli földmüvesgazda 100 kg. aranyat, tehát 10 millió lej értékű nemes ércet lopott el. Egész bűnszövetkezet dolgozott együtt. Fur­fangosan, ügyesen eszclték ki az aranycsempészést es a MÍG A társulat rudnai és musari aranybányáit tervszerűen fosztogatták. A névtelen levél. Ez év augusztus .18-án Pacurariu Gheorghe dévai főügyészhez névtelen levél érkezett. A leve­let egyszerű ember Írhatta, de abban elég világosan meg volt írva, hogy a MICA aranybányáiban hónapok óta aranylopások folynak és meg kell indítani azonnal a legszigorúbb vizsgálatot. Pacurariu dévai főügyész nem gondolt arra, hogy nagyszabású bűntényről van szó, de azonnal utasította a dévai és brádi csendőrséget, hogy a vizsgálatot a legnagyobb titoktartás mellett indít­sák meg. A csendőrség nyomozása nehány nap alatt eredményesnek mutatkozott. A befutott je­lentések alapján a főügyész már augusztus 21-én személyesen ment ki Brádra Spireanu Viktor vizs­gálóbíró társaságában, ahol azonnal megkezdte a kihallgatásokat. Gyorsan ment minden. A csendőr­ség által szerzett adatok alapján és a helyszínén megejtett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 10 hónap alatt 40 földműves 100 kg. aranyat lo­pott ki a bányákból. Kötélen ereszkedtek az aknába. A nagyszabású bűnügy középpontjában Mun­tean Gheorghe áll, aki a kihallgatások után beis­merő vallomást tett. Sőt, a vizsgálóbíró, illetve a főügyész utasítására a helyszínén megmagyarázta, hogy hogyan hajtották végre a lopásokat. Kide­rült, hogy a mult év novemberében, decemberében, januárjában egy-egy Ízben, februárban kétszer és augusztus havában négy esetben szállottak le a bányába s minden egyes alkalommal két __két és fél és három kg. aranyat hoztak fel onnan és a lopott arany értéke meghaladja a tiz millió lejt. A legtöbb arany volt a ruda-bredişori bányá­ban a Harnik tárna Elena aknájának, Maria szin­tén, ahol nagymennyiségű szinarany volt felhal­mozva. Minden egyes alkalommal 12 ember ereszke­dett le a tárnába. Megvárták az éjjeli órákat. Ál­kulccsal négy ajtón hatoltak keresztül, amelyek a bánya pecsétjével, voltak elzárva. Az aranyat ki­emelték és azután az ajtókat hamis pecsétnyomók­kal újból elzárták. Mindezt olyan ügyesen és olyan furfangosan csinálták, hogy a bányatársaság nem jöhetett rá a lopásokra. Megállapítást nyert, hogy a 30 méter mély aknába köteleken eresz­kedtek le, illetve 6 lement és 6 a felszínen maradt. Mintegy haditervet, mindent előre elkészítet­tek. A földművesek ugylátszik egymásközt tudtak a lopásokról és azért minden egyes alkalommal, il­letve leszálláskor más-más 12 ember hajtotta vég­re a lopásokat. így történhetett meg, hogy az eddigi megállapítások szerint 40 ember vett részt az aranylopásokban. Már említettük, hogy a bűntény központjában Muntean Gheorghe volt, akit furfangos észjárása miatt az egész vidék ismer és retteg. íme, a bűntár­sainak a névsora: Popa Theodor, Galea Ilié, Popa Aron novic, Muntean Hie Arone, Petreanu Nieo- lae és Petreanu Sabin. Ezek voltak a főtettesek, a többiek csak az arany kihordásánál segédkeztek, de az eladásnál nem működtek közre. Földművesek és nem munkások a tettesek. Mikor a vizsgálat megindult, a hatóságok azt hitték, hogy az aranybányát alaposan ismerő mun­kások az értelmi szerzők. A legnagyobb meglepe­tésre azonban kiderült, hogy sem a lopásoknál, sem ja bűntény előkészítésénél nem. szerepeltek munká­sok, hanem kizárólag földművesek, akik azonban a bányát, tárnákat és az egész terepet alaposan is­merték. Egymásközt nem csináltak nagy dolgot a lopásból. Hétről-hétre több és rendszerint jómódú gazdákat avattak bele a dologba. Egyesek a tárnák kifosztásánál segédkeztek, mások pedig az arany értékesítésénél. Hogy mennyire furfangosan jârtax el, arra misem jellemzőbb, mint az a körülmény, hogy minden egyes alkalommal az ellopott aranymennyiség helyett ugyan­olyan súlyú kődarabokat helyeztek az arany zsákokba, amiből az is megállapít­ható, hogy a tolvajoknak rendes mérlegük volt és egész haditervet dolgoztak ki. A vizsgálat tovább folyik. A tettesek letartóz­tatása után megállapitást nyert az is, hogy kik vá­sároltak a lopott aranyból. Már eddig 6 brádi gaz­da szerepel, mint orgazda, akiket azonnal szintén őrizetbe vettek. A vallomások szerint aranyat vá­sároltak: Ilié Mare a Mihályé, Maris Jón, Dobor- cau Joan, Staneiu Petra, Alexi Joan, akiről azt is megállapították, hogy egyidőben Rudán biró volt és Satoi Nieolae. Nem sikerült megállapítani azon­ban azt, hogy a nagymennyiségű aranyat hol érté­kesítették. ügy az ügyészség, valamint a vizsgáló­bíró és a csendőrség folytatja a nyomozásokat és valószínűnek látszik, hogy nehány napon belül újabb letartóztatások fognak történni. még jobban megszigorítják az amerikai bevándorlási (Washington, szeptember 10.) Az Egyesült Álla­mok kormánya az «gyro nyomasztóbb munkanélküliség miatt a bevándorlási törvény végrehajtásának újabb szigorítására készül. Hoowcr elnök kijelentette, hogy a konzulok utasítást fognak kapni arra, hogy a jövőben bevándorolni szán­dékozók anyagi viszonyairól pontos jelentéseket küldje­nek a kormánynak s csak annak a bevándorlónak fogják meg­adni a beutazási engedélyt, aki hitelt ér­demlően igazodni tudja, hogy állami támo­gatásra Amerikában nem fog szorulni, ott állandó alkalmaztatás várja, vagy olyan pénzösz- szeggel rendelkezik, amely lehetővé teszi anyagi füg­getlenségét akkor is, ha munkanélkül maradna. Azokat a bevándorlókat, akik e feltételeknek nem felelnek meg, nem fogják bebocsátani az Unió földjére még abban az esetben sem, ha egyébként beleesnének az illető tengerentúli államnak bevándorlásra engedélye­zett kvótájába. Iparai polppmsstere miiét liftoff össze ti snopr nyelvű HzépiÉoSs MMM Magyar nyelvi gímssázíuniot akarnak létesíteni, a közönség azonban a nehány évvel ezelőtt bezárt premontrei gimnázium ufibőli megnyi­tását kívánja — Küldöttség megy Bukarestbe (Nagyvárad, szeptember 10.) A nagyváradi Gojdu Liceum mellett magyarnyelvű szekció is működik, aho­va azonban csak meghatározott számú növendéket ve­hetnek föl. Ez a létszám a mostani beiratkozásoknál hamarosan betelt s igy a magyar növendékek nagy része nem iratkozhatott be és nem tanulhat anyanyel­vén. Ezzel az évről-évre ismétlődő jelenséggel kapcso­latban vetődött föl egyrészt az a gondolat, bogy Nagy­váradon magyarnyelvű állami gimnáziumot létesítsenek, másrészt ugyanezért indult meg most újra erőteljeseb­ben a törekvés, hogy a nehány évvel ezelőtt bezárt premontrei gimnáziumot újból megnyissák. A nagyváradi magyarnyelvű gimnázium és liceum ügyében Lazar Aurél dr. polgármester szerda délelőtt­re ankétot hivott össze. Az ankéton a polgármesteri hi­vatalban megjelentek Mayer Antal apostoli kormány­zó, Sulyok István református püspök, Materny Imre lutheránus (lelkész, Kecskeméti dr. és Fux dr. főrabbi, Ciffra Kálmán dr., Thury Kálmán dr., Hegedűs Nán­dor és Farkas István, a premontrei rend képviseleté­ben Kovács Kandid dr. és többen a kisebbségi tanárok közül. Lazar Aurél polgármester vázolta az állami magyarnyelvű gimnázium létesítésének kérdését. Sze­rinte ez hivatva volna eltüntetni tiz év keserűségét. A polgármester után Nes Todor, a Gojdu Liceum igazga­tója beszélt. Hangoztatta, hogy az eszmét mindenki lelkesedéssel fogadja, a probléma a megfelelő helyiség megtalálása. Két utat lát erre, vagy a», Gojdu liceum épületéből a tanítóképző kiköltöztetését, vagy pedig a premontrei rend gimnáziumának kibérlését. Kovács Kandid dr., a rend főnökének képviseleté­ben leszögezte, hogy a rend helyiségeit nem adhatja bérbe. A Gojdu Liceum magyar tagozata 1923-ban úgy­szólván a premontrei gimnázium holttestén jött létre. Az állami magyar gimnázium eszméjét örömmel üdvöz­li, mégis azt hiszi, hogy Nagyvárad magyarságának lei­kébe csak akkor költözik megbékélés, ha a premontrei gimnáziumot, újból megnyitják. A helyiséget nem en­gedhetik át, mivel az már építésekor arra köteleztetett el, hogy a katolikus nevelés célját szolgálja. Egyébként a konkordátum biztosítja a szerzetesi rendek tanítási jogát, amelyről semmi körülmények között sem mond­hatnak le. Utalt arra, hogy hat év előtt a premontrei gimnázium ügyében maga Lazar Aurél dr. járt közre, mißt az iskola yolt növendéke. A rgemoatrei rend ta­nárai megtették kötelességeiket, nekikezd tiek az állam­nyelv megtanulásának és román tanáruk véleménye szerint is nagyszerű eredményt értek el. Mayer Antal apostoli kormányzó elmondotta ez­után, hogy a római katolikus egyházközség a mult év decemberben kérte a kormánytól a premontrei gim­názium visszaadását, kérésére azonban választ még nem kapott. A rend igy obligóban van és a helyiséget már ezért sem engedheti át. Más megoldást kell talál­ni. Kérte a polgármestert, járjon közbe a kormánynál a kérés elintézésére. Sulyok István püspök elismeri az állami magyar gimnázium szükségességét, hivatkozik azonban arra, hogy a premontreieknek történelmi jogaik vannak, ame lyeket respektálni kell. Nes igazgató szólalt még föl. Kijelentette, hogy véleménye szerint az állam alkalmazná a premontrei gimnázium tanárait. Hegedűs Nándor fejtegetésében hangoztatta, hogy senkinek sincs jogában az, hogy a rendet a helyiség átadására rábírja. A kisebbségi szerződés és a gyula- fehérvári pontok biztosítják a tanítási jogot s a ma­gyar társadalom is rossznéven venné a premontreiek­től, ha arról lemondanának. Minden kisebbségi ott ta­níttathatja gyermekét, ahol akarja. A premontrei gim­názium újra megnyitása nem veszélyezteti a Gojdu Lí­ceumot. Konrád Béla dr. zsidó hitközségi elnök a tanitás szabadságának elvét szögezte le. Sérelmezte, hogy a zsidó líceumtól elvették magyar tanítási nyelvét, noha a zsidóság anyanyelve a imagyar. Követeli, hogy az állami magyar tannyelvű iskolákba vegyék föl a zsi­dók gyermekeit is. Most már elérkezett az idő ezeknek a kérdéseknek rendezésére. Lazar Aurél dr. összegezte az ankét véleményét, abban, hogy az értekezlet szükségesnek látja az állami magyar gimnázium létesítését, de elvárja a várostól, hogy a római katolikus egyházközség kérését a pre­montrei rend gimnáziumának megnyitása érdekében tá­mogassa. Kecskeméti dr., Cziffra Kálmán dr. és Bánáss László dr. felszólalásai után bizottságot küldtek ki, hogy ez memorandumot készítsen, amelyet azután a kormányhoz fognak felterjeszteni. A bizottság tagjai: Cziffra Kálmán dr., Thury Kálmán dr., Hegedűs Lász­ló és Bánáss dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom