Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-07 / 171. szám
10 XüMJÉPrOteífá zni. wrr. -m. szák. RADIO Keleteurópai időszámítás. Csütörtök, augusztus 7 BUDAPEST. 10.15: Katonazenekar. 15.05: A rádió házikvartettjenek hangversenye. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.15: Berecz Sándor dr. felolvasása. A közvélemény nehány tévedéséről. 18.45: Magyar nóták cigányzenével. 19.30: Helyesírási előadás. 20: Esti hangverseny. 21.30: Karinthy Frigyes felolvasása: Az előadóművészét. 21: Mozart szerenád Salzburgból. 23.30: Hirek, majd szalonzenekar. BÉCS. 12: Sommer-zenekar. 14: Beethowen- hangverseny. 16.20: Silving-zenekar. 20.40: Népdalhangverseny. 22: Mozart-szerenád Salzburgból, majd gramofonzene. BERLIN. 19.40: Szórakoztató zene. 21: Vígjáték közvetítés, majd tánczene. BRITT nemzeti műsor. 2Ö.30: Cselló- és zongorajáték. 21: Katonazene. 22.40: Vígjáték, majd tánczene. BUKAREST. 13: Gramofonzenc. 18: Dinciu- zepekar. 20: Gramofonzene. 20.40: Rádió Egyetem. 21: Rádió zenekar. 22.15: Szórakoztató zene. LIPCSE. 20.30: Cifcerajaték. 22: Közvetítés Salzburgból. MILANO. 20.20: Kis hangverseny. 21.30: Két kis opera. 24: Szórakoztató zene. PRÁGA. 18: Délutáni zene. 20.35: Dalok. 21: Vígjáték. 22: Közvetítés Salzburgból. 23.45: Gramofonzene. Péntek, augusztus 8. BUDAPEST. 10.15: Délelőtti hangverseny. 13.05: A postászenekar hangversenye. 17: Bodnár László meséi. 18: Szalonzenekar. 19: Szalay László dr. novellái. 19.30: Morvay Ákos magyar nótákat zongorázik. 20.10: Zágoni István felolvasása: Strand és vidéke. 20.45: Gramofon operaelőadás Verdi: Aida, majd hirek, utána cigányzenekar. BECS. 12: Népdalok. 13: Wolfstall-zenekar. 17.45: öriég-dalob. 18.15: Kamarazene. 21.05: Bécsi dalok. 22: Heiden vonósnégyese. 23: Holzern-zonekar. BRITT nemzeti műsor. 20.30: Zenés kabaré. 22.25: Lindberg-előadása. 22.40: Zongorakvartett. 24: Tánezene. BUKAREST. 13: Gramofonzene. 18: Marcu-zenekar. 20: Gramofonzene. 20.40: Rádió Egyetem. 21: Zongovahangverseny. 21.45: Hegedűverseny. 22.15: Cselló hangverseny. MILANO 20.30 Kis zenekar. 21.40: Szimfonikus hangverseny, majd szórakoztató zene. MÜNCHEN. 20.05: Mozart: Cpsi fan tutto c. operája. 23: Helyszíni riport. PRÁGA. 14: Kamarazene. 21: Ifjúsági óra dalokkal. 22: Rádió zenekar. 23.15: Kávéházi zene. Szombat, augusztus 9 BUDAPEST. 10.15: Szalonzenekar. 13.05: Ka- tónazenekar. 17: Faragó Jenő felolvasása: Nyári utazás Budapestről Pestre. 18: A cserkészszövetség előadása. 19: A fővárosi zenekar hangversenye. 20.30: Tóth László dr. előadása: Norvégia. 21: Cigányzenekar. 21.45: Tarka-est. 23.45: Hirek, majd gramofonzene. BÉCS. 12: Himmer zenekar. 14: Szórakoztató zene. 16.15: Gangelberger-zenekar. 19.30: Zongoraverseny. 20.30: Müdalok. BERLIN. 19.45: Népdalok. 21.30: Előadás a "hangosfilmről, majd tánczene. BRITT nemzeti műsor. -20.30: Ze- nés-revü. 21: Sétahangverseny. 22.55: Felolvasás, majd tánczene. BUKAREST, 13: Gramofonzene. 18: Jonescu-zenekar. 20: Gramofonzene. 20.40: Rádió Egyetem. 21.45: Orosz dalok. 22.15: Rádió zenekar. MILANO. 20.30: Kishangverseny. 21.55: Vígjáték. 22.25: Délutáni zene, majd szórakoztat* zene. MÜNCHEN. 19.45: Hangverseny. 20.40: Schram- meivtrió. 21.35: Tarka zenei est, majd kávéházi zene. PRÁGA. 19.20: Német dalok. 21.30: Vidámest. 22: Vigopera. 23.35: Tánczene. 24.20: Kávéházi zene A legkedveltebb amerikai regényíró ^ Zane Erey könyvei | Az erdő szerelmese fSs Betty Zane A végvidék légiója A texasi lovas Az utolsó emberig Darabonként 95L-ért kaphatóka Minervánál Cluj. Str. Reg. Maria, DeákFerencz ucca 1. ®©©@©©®@©®®©®©©©©© Az orosz tervgazdaság kritikája Irta t OIA^AÜT IZSÓ, a Sodronyipar Rt. vezérigazgatója ív. (Koloaavár, augusztus 5.) Hja Ehrenburgnak, a Lykow és Babuef szerzője, Jasik Roitschwanta című szatirikus regényéből veszem ezt a jelenetet, mikor Moszkvából megjelenik a házi nyul-mintatenyészet ellenőrzésére kiküldött szakbizottság: — Mindenekelőtt elvtárs szerencsekivánatainkat kell Önnek kifejeznünk, mert az Ön kormányzóságában a házinyulak száma meghaladta az egész Szovjetét, Ön nyilván felfedezett egy különösen kedvező takarmányfélét, Angliában phosphor-praeparátumokkal értek el hasonló eredményeket. De mi tulteszünk rajtuk. Ön voltaképpen »ivei táplálta őket? Jasik szerényen lesütötte szemeit. — Kizárólag a szolgálatban kötelező fantáziával! — hangzott a válasz • A Szovjet kezdi az ötéves, uj tervével a realitás talaját elhagyni, a nem-hivatalos L. Szabszovics pedig már a mesék birodalmába kalandozik el. Amig a Szovjet még tud hinni abban, bogy gépipari termelése ilyen 44%-os ugrásokat tehet egyik évről a másikra és amig van (12%-os) pénze, hogy egy év alatt 3 milliárdda! fokozza befektetéseit és csak 4.3 milliárddal kell ugyanekkor forgalmát fokozni, — amig hinni tud abban, hogy termelési költségeit 9.5%-kal leszorítja (van ugyan miből!) és reális béreit 8.1%-kal emelje, — addig csak megismétlődhetik, amit a tervbizottság ez évben jelentett: „a termelési költségek ki nem elégitő csökkenése mellett, az elmúlt évben a termelt áruk minősége is rosszabbodott." Ez bizonyára nem a fejlődés záloga! Ami eddig történt, az az elhagyott fészkek újra benépesítése, főképpen a gyárak reorganizációja, a múltbeli eredmények újbóli elérése volt. Ez többé- kevésbbé sikerült, mintahogy sikerült szinte az összes európai államokban, részben még sokkal nagyobb mértékben. Amit jövő feladatként tűztek ki célul, az egyre nehezebben fog előrelendülni és abban a pillanatban, amint a belső szükséglet telített lesz, váratlan „Absatzkrizisbe“ torkolni. A Szovjetnek első, ilynemű gondja halomra fogja dönteni az egészi eddigi tervet. A faexportot forszírozni, dumping-jelleggel elárasztani a külföldi fapiacot és főképpen politikai tendenciából a romániai faipar tönkretételére törekedni lehet, még akkor is, ha, mint Krischanowski jelenti, a faépitkezések indexe az 1924— 25 gazdasági évben 2.25 1925— 26 gazdasági évben 2.65 1926— 27 gazdasági évben 2.89-rr emelkedett, mert az exportot forszírozni denzivisAr- lás miatt kell, de az áldozat is viszonylag ceekély, as össztermelés mértékéhez képest. Másként áll azonban a helyzet, ha a nehézipar termékeiről van szó, amelyek az uj invesztíciók 80%-át fogják felemészteni, ennek folytán a termelésnek és az exportnak is ilyen hányadát kell képezzék. Ha ezekből a termelés-felesleg exportra fog szorulni, már nem lehet 90—120%-kal drágább termelési költséggel előállított anygaot a külföldi piacokra vetni és országokkal versenyezni, amelyek még az olcsóbb termelési költségek mellett is dumping- gel dolgoznak és még a saját, az oroszországi árakhoz viszonyított 45—50%-os áraikból is áldozatokat tudnak hozni. Németország, Franciaország, Csehszlovákia össz-nehézipari termékeiknek alig egyharmadát exportálják, amit a belföldi fogyasztóknál elért többletárból még képesek alimentálni, de kizárt dolog, hogy Oroszország: főipari termékéből (80%!) annak 60%- át (Szabszovics szerint 1933-ig az ipari termelés a mainak két és félszeresét és 1938-ig nyolcszorosát fogja elérni!) exportálja és termelési költségeinek tény. legesen sikerülendő redukálása esetében is még azok 70%-áért árulja. Számszerűleg kifejezve ez igy feet: Németország termeli a rudvasat tonnánként 6.000 lejért Össztermelésének egyharmadát dumpinggel exportálja 5.000 “ Kétharmadát elhelyezi belföldön 7.000 “ Oroszország termeli a rudvaisat ma 13.000 “ Termelési költségeinek hatalmas redukálása után esetleg fogja termelhetni 10.000 '* 60%-át fogja exportálni. 5.000 • 40%-át belföldön el kell helyezni 17.500 f* vagyis a mai árnak 35%-os felemelésével, — mert arról nem lehet szó, hogy a dumping költségeit mázs termelési alapból fedezzék akkor, amikor a nehézipar az össztermelésnek 80%-át teszi és főleg akkor, hogyha más országok ugyanolyan magas vámmal fognak védekezni, mint Oroszország ma védekezik a többi állam, mai szemben. De még az Oroszország nagy területi elosztottságánál fogva a moszkvavidéki és uráli üzemek teljesen képtelenek exportra, a távol Keleten lévő üzemi lehetőségek pedig egyéb telepljel.vtényezők kedvezőtlen volta miatt (munkáskérdés, kokszhiány, közvetlen környezet felvevőképességének hiánya) teljesen kiesnek a kombinációból és igy egyedül az Ukrajnában fekvő vi&stelepek dolgozhatnának az export számára, Szabad-e a szovfet próféciáit komolyan venni ? Az as Oroszország, amely 1925-ben a világ géptermelésének csak 1.8%.át termelte, 1932—33 gazdasági évben már 7%-át akarja termelni és ezen évben 3160 millió rubel értékű vegyiipari terméket előállítani. (Németország 1927 évi termelése 2 milliárd rubel volt.) Ezen adatok hasonló elbírálás alá esnek, mint a tervgaz das ágnak a nehéziparra vonatkozó kijelentései: a külföld fejlődését lebecsülik vagy fumigálják, a ■könnyed fantáziával szövögetik a lehetőségeket, mintha légüres térben mozognának és szemrebbenés nélkül ál ütják. hogy az 1932—33 gazdasági évben elérik Németország mai gépipari és vegyipari nívóját. Szabad-e ezek után Szabszovics próféciáit még komolyan venni? Szabad-e még komolyan cáfolni Szab- szovie3 azon állításait, hogy 1938-ig a mai termelést nyolcszorosára, 1948-ig a mainak százszorosára fogják emelni, az Egyesült Államok mai termelését háromszo Zürich Valutapiac 1930, augusztus 5. Koiozsíár 2 lürich 1 Berlin I Bukarest {Budapest Becs i 1 [ Prága Lenáon nyifás zárlaf 1 ufó Zürich _- 1 81345 3267 1108250 13748 65560 3275 Newyork 5145225 5143550 1 4183 16796 570 70720 3372 16850 London 250525 250537 1 203SC 817 2776V, 344575 16429 819 1 Páris 20 245/s 2024 1646 661 224250 2782 132695 666 Miianó 2693 269450 2191 882 298550 3704 17667 S86 Prága 1525 1525 12406 49850 169050 20975 — 5 Budapest 9026 9025 ! 7337 2948 — 125575 5916 2955 Belgrád 91275 91275 — 299 101150 125525 59847c — " Bukarest 306 20612 2493 — 33975 42125 2009 — Becs 7277 7273 59155 2350 805875 — 476825 2382 Berlin 12299 12293 4013 1362575 1690 80595 4025 Száz lej árfolyama: Zürichben 30612 Londonban Budapesten 3393/i
