Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-31 / 191. szám
to Xlll. tvF. 191. SZÁM. Máramarosmegye tanácsa feliratot intézett a királyhoz és a kormányhoz a gazdasági és szociális válság gyors megoldása érdekében Uf vasútvonalak építését, az állami és magánerdőségek racionális kihasználását és a közmunkák megindítását kéri az ezer sebből vérző vármegye lakossága (Máramarossziget, augusztus 29. Saját tud.) A közvélemény és a romániai sajtó az utóbbi hónapokban fokozott érdeklődéssel foglalkozik a mára- marosi eseményekkel. Mindenki azokat az okokat keresi, amelyek a máramarosi tragikus eseményeket kirobbantották és a megoldási lehetőségeket kutatja. A vármegye gazdasági és szociális helyzetének rendkívüli súlyossága arra késztette Máramarosmegye tanácsát, hogy rendkívüli közgyűlésen foglalkozzék a szomorú események okaival és a megoldási lehetőségekkel. A vármegyei tanács elhatározta, hogy a „Máramarosi Probléma“ megoldása tárgyában hódoló felirattal fordul Károly királyhoz és a kormányhoz, hogy az ezer sebből vérző vármegye helyzetén sürgősen segítsenek. A királyhoz és a kormányhoz intézett emlékirat szövege a következő: Felség! Máramarosmegye tanácsa az 1930 augusztus hó '28-lkán megtartott rendkívüli közgyűlés során vizsgálat tárgyává tette a megye szociális és gazdasági helyzetét, annak megoldási lehetőségeit, arra az elhatározásra jutott, liogy^ a „Máramarosi Probléma“ megoldása tárgyában hódoló felirattal fordul Királyi Felségedhez és a magas Kormányhoz, mély hódolattal kérve Királyi Felségedet és a magas Kormányt,, hogy az ezer sebből vérző vármegyét, mely elérkezett a szociális válságok és megrázkódtatások végső stádiumához, javaslataink elfogadása és megvalósításával válságos helyzetéből kiragadni kegyeskedjék. Legyen szabad röviden rámutatni azokra az okókra, melyek szükségképpen előidézték azt, hogy ez a kincsekben és természeti szépségekben gazdag vármegye, minden természeti adottsága dacára ide jutott. A faipar válsága. azt a jelek mutatják, — általános jellegű kitörésben fognak végződni. Ezeket a szomorú tényeket és az esetleges konzekvenciákat nemcsak mi, hanem a magas Kormány nemrégen itt járt kiküldöttei Andrei professzor, államtitkár ur és dr. Moldovan erdélyi tartományi igazgató ur is leszögezték a kormányhoz intézett hivatalos jelentésükben. Máramarosmegye tanácsa elérkezettnek látja az időt arra, hogy a „Máramarosi Probléma“ radikálisan és nyugateurópai szellemben megoldassák, annál is inkább, mert ezt nemcsak lokális, hanem az állam magasabb érdekei is megkívánják. A segítség módjai. Mindezeket figyelembe véve Máramarosmegye tanácsa fontosnak és elödázhatatlanuak találja a következő intézkedéseket: a) A közvetlen vasútvonalak kiépítését Erdély, Bukovina és a Szilágyság irányában és pedig Visó—-Salva, Borsa—Jacobeni, Sighetul-Mar- maţiei— és Baia-Mare között. Ezen vasútvonalak kiépítése nemcsak ipari és kereskedelmi, hanem magasabb stratégiai szempontokból is fontosak. Máramarosmegye igy belekapcsolódik az ország gazdasági vérkeringésébe, ipara és kereskedelme fellendülne, természeti szépségei, kincsei, klimatikus helyei megfelelő érvényesülési lehetőségekhez jutnának. Az ezzel kapcsolatos 15—20 éves munkaprogram állandó munkaalkalommal látná el a munkások tízezreit, a lakosság minden rétege bizonyos anyagi konszolidációt érne el, az ingatlanok általános értékemelkedése folytán fokozódik az ipax és kereskedelem hitelképessége, mely körülmények kedvezően befolyásolnák az általános knlturnivó- nak emelkedését is. b) Az országutaknak, hidaknak, vízmüveknek, — melyek jelenleg siralmas képet nyújtanak, — rendbehozása, a vizek szabályozása a katasztrofális árvizek megakadályozása végett. c) A megye területén lévő állami- és magán, erdőségek racionális kihasználása, annak szem- elött tartásával, hogy a szabad kereskedelem elve a legteljesebben érvényesüljön, az állam munka, körét korlátozza a törvényes ellenőrzésre, tartózkodjék attól, hogy a hivatásos kereskedelemmel szemben, mint konkuráló fél lépjen fel. Az eddigi tapasztalatok szomorúan és bőségesen igazolják, hogy a kincstári magángazdálkodás úgy szociális, mint anyagi szempontokból rendkívüli hátrányokkal járt. d) A vizienergia kihasználása az elektrifi- kálás programmjának megvalósításával, melybe belekapcsolandók a szomszédos Szatmár, Szilágy-, Naszód- és Szamosmegyék is. e) A megye ásványokban és ásványvizekben gazdag altalajának kihasználása, mely szakértők véleménye szerint rendkívüli lehetőségeket rejt magában. A vázolt programm fokozatos megvalósítása az egyedüli és radikális kivezető ut a mai szerencsétlen helyzetből. Ez a programm. egyszer s mindenkorra megoldaná a máramarosi kérdést. Ennek megoldása —■ amennyiben az állam mai pénzügyi helyzete azt nem tenné lehetővé, — a külföldi tőke és vállalkozás segítségével nagyon könnycn és szerencsésen megoldható volna rekompenzáoiós alapon. Mély hódolattal kérjük Királyi Felségedet kegyeskedjék a Kormányt arra utasitani, hogy a vázolt programm mielőbbi megvalósítására a szükséges intézkedéseket tegye folyamatba. Mély hódolattal Máramarosmegye tanácsa. * Máramarosmegye súlyos megpróbáltatásokat átélt lakossága reméli, hogy panaszát meghallják és meghallgatják nemcsak az államfő, hanem a kormány illetékes tagjai is és sürgősen megtalálják az orvoslás módjait és eszközeit. Fnxiőnálimk a temesvári Industria én a nagyváradi Eteouomia Kereskedelmi és Ipari Kit. Máramarosmegye cseh cs román részre történt kettéosztása megfosztotta vármegyénket „Hinterland- jától“, nyugat felé irányuló közlekedési eszközeitől. Ez elsősorban a kereskedelemre, iparra, az egykor hires állat es gyümölcstermelésre mért eddig még helyrehozhatatlan csapáit. Az erdőállomány jelentékenyebb része a cseh oldalon maradt, ezzel szemben az erdőmunkások zöme a román Máramarosban él, mely kontraszt élénken világit rá a fokozatosan bekövetkezett munkanélküliségre. Mindaddig míg a faiparban a mai súlyos válság nem állott be, a szerénységéről és kitartásáról ismert máramarosi munkás — nagy nehézségek árán bár, — de talált 'munkaalkalmat részben a megyében, részben Erdély és a lícgát erdőségeiben. A gazdasági válság ezeket a hatalmas üzemeket leépítésre kényszeritette és a sokezer máramarosi munkás visszaözönlött cs minden átmenet nélkül óriási számra dagasztotta a munkanélküliséget. Máramaros egykor hires fatermelése a helytelen és szakszerűtlen hivatalos intézkedések következtében teljesen megcsappant. A fűrészüzemek az egész megyében állanak, a munkások, tisztviselők, fuvarosok, tutajosok éj napszámosok munkanélküli légiói sötét kétségbeeséssel várják a fejleményeket. Mezőgazdasági krízis. Figyelembe kell még vennünk, hogy Máramaros talaja a mezőgazdasági művelésre teljesen alkalmatlan. A megyének nincsen vasúti összeköttetése Erdély, Szilágy és Bukovina irányában. Országutjai életveszélyesen elhanyagolt állapotban vannak, mely az áru- és személyforgalmat liihctclcn mérvben megbénítja és egyenesen lcdictelenné teszi Máramaros természeti szépségeinek, kincseinek és klimatikus helyeinek érvényesülését. A vizszabályozás hiánya miatt a megyét sűrűn boritják el katasztrofális árvizek. Máramarosmegye népessége a mai adottságok között nélkülözi a megélhetési lehetőségek minimális feltételeit is és természetes magyarázatát adják azoknak az elkeseredett szociális kilengéseknek, melyek eddig ismeretlenek voltak a türelmes és szerény igényű mára • jUAroai lakosság előtt és amely mozgalmak — amint Az egyesített nagy vállalat alaptőkét emel és igazgatója László Zsigmondi, az Economia igazgatója lesz (Nagyvárad, augusztus 29. Saját tud.) Az erdélyi és bánsági mezőgazdasági gépkercskedelem két legnagyobb és legbiztosabb alapokon nyugvó vállalata a nagyváradi Economia Kereskedelmi és Ipari lit. és a temesvári Industria Kereskedelmi, és Ipari lit. érdekes tranzakcióra készül. A két vállalat, amelynek üzleti struktúrája és üzletkörük tárgya úgyszólván teljesen azonos, fúziónál, anélkül azonban, hogy a fúzió következtében bármelyik vállalat is üzletét Nagyváradon, vagy Temesváron beszüntetné, avagy korlátozná. A fúzió következtében az egyesitett vállalat alaptőkéjét lényegesen felemeli és igy az egyesitett vállalat, amely különben is financiális tekintetbe!: elsőrendű bel- és külföldi összeköttetésekre támaszkodik, mozgékonyságában csak nyerni fog. Mindkét vállalat alapos felkészültségével és azzal, hogy már eddig is ä gazdaközönség gépszükségletct előnyös kamatozás mellett hosszúlejáratú hitellel elégítette ki, a román mezőgazdasági termelés körül értékes szolgálatot tett. A fúziót egyébként a szeptember elején megtartandó rendkívüli közgyűlésen fogják kimondani és annak idején a tranzakcióról részletesen beszámolunk. A fúzió következtében eltávozik Nagyváradról László Zsigmond, az Econoinia igazgatója és az egyesített vállalat igazgatói tisztjét fogja betölteni Temesváron. László Zsigmond Nagyváradról való távozása társadalmi és közgazdasági körökben őszinte sajnálkozást kelt, mert az európai látókörű igazgató szakképzettségével és közgazdasági felkészültségével, Nagyvárad és Biharmcgye társadalmának őszinte tiszteletét és rokonszenvét élvezte. Nagyváradról való távozása kétségkívül jelentékeny vesztesége lesz a város közgazdasági életének. Zürich Valutapiac 1930. augusztus 29. Kolozsvár Zürich nyitás zárlat | utó Berlin Bukarest Budapast Bécs Prága London Zürich _ I 8141 3265 1108375 13752 655175 25048 3268 N ewvork 51440 51425 ; 4187 16765 570— 70750 335975 48699 168 London 2505 250425 20389 81475 277575 3445 16409 — 81750 Paris 2C24 202325 1647 65950 224250 278175 1325550 12378 663 Milánó 269450 269325 ; 2193 880 2985 37045 17653 9298 884 Prága 1527 152625 1 12426 498 169150 2099125 — 16406 499 Budapest 902250 302250 ; 734550 2945--' 12406 591025 2776 2950 Belgrad 9I2»/í 9127s — 29950 101175 125575 5981 — — Bukarest 307 307 7* ■2501 1 — 34075 42275 2013 816 — Becs 7273 7270 591750 i 2375 803875 — 47630 3445 2377 Berlin 12284 12231 — 1 4006 13615 16S93 80460 20388 4016 Száz lej árfolyama: Zürichben 3077h Londonban 816 Budapesten 3407r
