Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-27 / 187. szám

1 CIvj-Koíozsvár, 1930 angasztas 27 SzCrdă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Maaiiiii'iiiii wit mu mi iii ii mii mi ii iminiim ORSZÁGOS MAG VARR AKTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XÎH. évfolyam L7-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: pengő, félévre 29 pengő, negyedévi« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. _______ jí>A P TAXA POŞTALA. PLĂ­TITĂ IN NUMERÁK No. 21256—927. 9 kormány tizentótszázalébos kölcsönnel ipyskszih a nyomort enyhíteni A krízis megoldását tárgyalták a minisztertanácson - A liberálisok a koncentrációs kormányt javasolják, mint gazdasági orvosszert Elkészült a kisebbségi törvénytervezet, de még nem lesz belőle javaslat A romáit országút regénye Megint napok óta Stewart nevétől hangos a sajtó. A liberális párt botrányt szagol a Stewart céggel kötött szerződés mögött. Ilirek szerint a kor­mány felbontotta az angol céggel kötött megállapo­dást, de ezzel korántsem ért végett a Stewart- regény, __ amely tulajdonképpen Románia gazda­sági és politikai módszereinek is a regénye, __ sőt ba a jelek nem csalnak, tulajdonképpen most kez­dődik. Ennek a regénynek első fejezete valahol a Ford-cég által megtett ajánlat idejében játszik, Fordák autógyárat akartak létesíteni Romániában és ennek ellenében kötelezettséget vállaltak, hogy kijavíttatják Románia országútjait, amelyekre bi­zony nagyon is ráfér a javitás. Fordék ajánlata azonban nem tetszett a liberálisoknak __bizonyára azon okok miatt, amelyek a liberálisok minden pénzügyi manőverét alászinezték __jött a nemzeti­parasztpárti kormány és jött Stewart. Az útépítési szerződést szabályosan megkötötték, Románia el­határozta, hogy nem ingyen kéri az útépítést, gavallérosan megfizet érte és fel is ajánlotta fize­tési egyköz gyanánt a Cassa Autonómia a Drsi muri­lor váltóit. Nos, a Stewart cég Londonban plasszi- rozni akarta a román váltókat. Talán sikerült is volna neki, ha közben nem követik el az Anghclescu- féle merényletet, amelynek külföldi rezonanciája­képpen a váltók elhelyezése megrekedt. Lehet, hogy egyéb okok is közrejátszottak, amelyek mélyére nem láthatunk ugyan, de azt egészen tisztán láthatjuk, hogy az egész útépítési programból csak a rossz hepe-hupás, hirhedt romániai országutak maradtak meg. Mindaz, amit itt elmondottunk, csak halvány váza a Stewart-regénynek, az első ötlet a pennás ember számára, aki hall egy jó esetet és feljegyzi a noteszébe. De a Stewart-regény Írójának könnyű lenne a helyzete, mert nincs szüksége fantáziára, csak össze kell szednie a készenlévő mozaikdarabo­kat. Ebből a regényből bizonyára nem hiányozha- tik az a részlet sem, hogy Stewarttól többmilliós sápot akartak a tárgyalók már jóelőre kivasalni, mire Stewart összecsomagolt, felmondva lakását a Splendid szállóban, négy titkárjával úgy elszaladt Bukarestből, hogy Madgearu miniszternek hét­számra kellett utána szaladnia. Ennek a regény­nek önként adódó, beszédes részletei azok az intri­kák, amelyek ellenzéki politikai oldalon szövődtek, azok az alattamos árajánlatok, amelyeket arról &i oldalról tettek meg, ahol most prüszkölnek és „feszítsd meg“-et kiáltanak és amelynek botrányos leleplezését Gafencu államtitkár tette meg. Nem hiányozhatnak azok a részletek, amelynek soraiban és körmondataiban szakadatlanul a baksis földalatti patakjai igyekeznek tengerré dagadni, _ nos a romániai országutak regényében ideig-óráig szere­pelhetnek főszereplők gyanánt politikusok, pénz­emberek, de^ a főszerepet nem Stewart játsza és ennek a regénynek csak szimbolikus hőse a román országút, igazi szenvedő, tragikus hérosza nyilván­valóan Románia meggyötört, kisajtolt népe. Vezető szólama ennek a bizonyára sokkötetesnek ígérkező Rinaldó Rinaldini históriának az a szomorú tény, hogy Románia a legrosszabb hirbe kerül a kül­földön, — akár a liberálisoknak van igazuk, akár a nemzetipártiaknak. Egyszer adódott az alkalom, hogy Románia felé kacsintson a vállalkozó nagytőke, hogy végre sikerült ennek a mesterségesen elzárt, mondhatni ismeretlen földrésznek a felvonóhidjait járhatóvá tenni és ime mi sült ki belőle?! Csodálkozhatunk-e ezek után, ha a külföld a jövőben is gondosan el fogja kerülni Romániát? . (Bukarest, augusztus 25.) A nagy gazdasági nyo­mor és országkrizis megoldásán tanácskozott a kor­mány a bizottság javaslata s a miniszterek ismeretes memorandumai alapján. Egyelőre egy befejezett hatá­rozatot hozott, amivel olcsó kölcsönöket akarnak jut­tatni a parasztságnak. Két és félmilliárd lejt folyósíta­nak a szövetkezetek utján, a kamatot 12 százalékban maximálva. Kérdés, hogy ez a határozat, hogy fog vég­rehajtásra kerülni, kik kapják, hogyan kapják a köl­csönöket s az összeg hol áll rendelkezésre. Tizenkét százalék sem alkalmas arra, hogy a falusi kisgazda elbirja, de ha a kölcsönvevők tényleg meg is kapnák tizenkét százalékkal és nem magasabban, akkor az ál­talános kamatnivó lennebb kell hogy szálljon. Minisztertanács a gazdasági krízisről. Hosszú idő után most, szombaton este újból ösz- szeült a miniszteratnács, amely elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A kormány tagjai megvizs­Maniu Gyula miniszterelnök vasárnap délután Mad- gearuval hosszabb megbeszélést tartott, amelyen a pénzügy, továbbá az ipar- és kereskedelemügy körébe tartozó összes folyó kérdéseket letárgyalták. Madgea­ru ugyanis a napokban Varsóba utazik az agrárkonferenciára s távollétében a két tárcát Maniu fogja ve­zetni. A miniszterelnök egyébként hétfőn Kolozsvárra s innen tovább Badacsonyba utazott, közelebbről vissza­tér azonban Bukarestbe. Maniu miniszterelnök a szombati minisztertanácson fölhívta a miniszterek figyelmét arra, hogy sürgősen Gheorghe Tataréscu, volt liberális államtitkár is igyekszik életjelt adni magáról s „A holnap kormánya“ címmel röpiratot adott ki, amely politikai körökben rendkívül feltűnést keltett. Tataréscu elsősorban az oi’szág belső helyzetét vázolja és azt rendkívül súlyos­nak találja. A falusi lakosság proletársorsba jut, a parasztok már csak a bankoknak és az adószedőknek dolgoznak. A® állam kénytelen vagyonát elidegeníteni. Rámutat a telefon és gyufakoncesszióra, amelyeket szerinte, ha a helyzet nem változik, mások fognak kö­vetni. Ismer olyan vidékeket, amelyeken a helyzet olyan súlyos, hogy az adókat csak csendőrökkel tudják be­hajtatni, az adószedők foglalni sem mer­nek. Nem lát más megoldást, mint azt, hogy az ország pénz­ügypolitikai és kulturális erői egyesüljenek és közös erővel fogjanak hozzá a munkához. A koncentrációs kormány alatt nem semleges kormányt ért, hanem a pártok őszinte együttműködésén felépülő alakulatot. .A helyzet olyan, hogy félre kell tenni minden gyűlöle­tet és ellenségeskedést és össze kell fognia az ország alkotó erőinek. gálták a mezőgazdasági adósságok problémáját és azo­kat a rendszabályokat, amelyeket a gazdasági krízis megoldására a gazdasági bizottság javasolt. A program végrehajtására a kormány bizottságot kül­dött ki. A bizottság, tagjai Madgearu, Mihalache, Ma- noilescu és Gafencu. A minisztertanács ezután felha­talmazta a pénzügyminisztert, hogy a szövetkezetek központi bankjával szerződést kössön, amelynek alap­ján a szövetkezeti banktól az állam két és félmlllárd lej értékben átveszi a mezőgazdasági követeléseket, amelyek 15 év alatt négy százalékos kamattal legye­nek törlesztendők, továbbá, hogy a szövetkezeti bank összes kölcsöneinél a maximális kamatláb 12 százalék legyen. A minisztertanács ezután ratifikálta a szinajai konfe­rencia határozatait és összegezte azt az álláspontot, amit Románia a varsói konferencián fog elfoglalni. készítsék el a tervbe vett törvényjavaslatokat. A par­lament október 15-én megnyílik s előreláthatólag na­gyon fontos javaslatok fognak a törvényhozó testüle­tek elé kerülni. Értesüléseink szerint a kisebbségi tör­vényjavaslat előkészítésével megbízottak elkészítették javaslataikat és azok össze­egyeztetésére szeptember első napjaiban közös értekezleteket fognak tartani. Arról azonban, hogy a kisebbségi törvény az őszí ülés­szakban — mintabogyan ígérték — tárgyalásra kerül-e, még nem lehet semmit sem tudni. Á miniszterelnök eb­ben a tekintetben tartózkodott minden nyilatkozattól. Azért keltett feltűnést ez a röpirat, mivel ismere­tes, hogy a liberális párt nehány hónappal ezelőtt el­lensége volt egy ilyen kormány megalakulásának s a király ezirányu óhajtása Bratianu Vintila makacssága miatt sem teljesülhetett. Azt hisizik, Tatarescuval a pártvezérek Íratták ezt a röpiratot s ezzel kísérletez­nek a koncentráció tervén. Lupu is szeretné a koncentrációt. Az Adeverulban Lupu adott le politikai elmélke­dést és hasonló értelemben beszél a politikai helyzet­ről. Örömét fejezte ki afölött, hogy a kormány szom­bati minisztertanácsa elhatározta, a falusi lakosság ré­szére az olcsó kölcsönöknek a folyósítását. Hangsú­lyozza, hogy Maniunak ebben a pillanatban nem sza­bad szűkkeblűnek lennie. Egyetlen megoldás a kon­centrációs kormány megalakulása, amelyre annál is inkább szükség van, mivel a legutóbbi események bi­zonysága szerint Maniu nem tud megküzdeni a gazda­sági problémákkal. Â kisebbségi törvény ©szí tárgyalása még nem bizonyos Tăi áré sen röpiraia a nyomorról Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom