Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-27 / 187. szám
1 CIvj-Koíozsvár, 1930 angasztas 27 SzCrdă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Maaiiiii'iiiii wit mu mi iii ii mii mi ii iminiim ORSZÁGOS MAG VARR AKTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XÎH. évfolyam L7-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: pengő, félévre 29 pengő, negyedévi« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. _______ jí>A P TAXA POŞTALA. PLĂTITĂ IN NUMERÁK No. 21256—927. 9 kormány tizentótszázalébos kölcsönnel ipyskszih a nyomort enyhíteni A krízis megoldását tárgyalták a minisztertanácson - A liberálisok a koncentrációs kormányt javasolják, mint gazdasági orvosszert Elkészült a kisebbségi törvénytervezet, de még nem lesz belőle javaslat A romáit országút regénye Megint napok óta Stewart nevétől hangos a sajtó. A liberális párt botrányt szagol a Stewart céggel kötött szerződés mögött. Ilirek szerint a kormány felbontotta az angol céggel kötött megállapodást, de ezzel korántsem ért végett a Stewart- regény, __ amely tulajdonképpen Románia gazdasági és politikai módszereinek is a regénye, __ sőt ba a jelek nem csalnak, tulajdonképpen most kezdődik. Ennek a regénynek első fejezete valahol a Ford-cég által megtett ajánlat idejében játszik, Fordák autógyárat akartak létesíteni Romániában és ennek ellenében kötelezettséget vállaltak, hogy kijavíttatják Románia országútjait, amelyekre bizony nagyon is ráfér a javitás. Fordék ajánlata azonban nem tetszett a liberálisoknak __bizonyára azon okok miatt, amelyek a liberálisok minden pénzügyi manőverét alászinezték __jött a nemzetiparasztpárti kormány és jött Stewart. Az útépítési szerződést szabályosan megkötötték, Románia elhatározta, hogy nem ingyen kéri az útépítést, gavallérosan megfizet érte és fel is ajánlotta fizetési egyköz gyanánt a Cassa Autonómia a Drsi murilor váltóit. Nos, a Stewart cég Londonban plasszi- rozni akarta a román váltókat. Talán sikerült is volna neki, ha közben nem követik el az Anghclescu- féle merényletet, amelynek külföldi rezonanciájaképpen a váltók elhelyezése megrekedt. Lehet, hogy egyéb okok is közrejátszottak, amelyek mélyére nem láthatunk ugyan, de azt egészen tisztán láthatjuk, hogy az egész útépítési programból csak a rossz hepe-hupás, hirhedt romániai országutak maradtak meg. Mindaz, amit itt elmondottunk, csak halvány váza a Stewart-regénynek, az első ötlet a pennás ember számára, aki hall egy jó esetet és feljegyzi a noteszébe. De a Stewart-regény Írójának könnyű lenne a helyzete, mert nincs szüksége fantáziára, csak össze kell szednie a készenlévő mozaikdarabokat. Ebből a regényből bizonyára nem hiányozha- tik az a részlet sem, hogy Stewarttól többmilliós sápot akartak a tárgyalók már jóelőre kivasalni, mire Stewart összecsomagolt, felmondva lakását a Splendid szállóban, négy titkárjával úgy elszaladt Bukarestből, hogy Madgearu miniszternek hétszámra kellett utána szaladnia. Ennek a regénynek önként adódó, beszédes részletei azok az intrikák, amelyek ellenzéki politikai oldalon szövődtek, azok az alattamos árajánlatok, amelyeket arról &i oldalról tettek meg, ahol most prüszkölnek és „feszítsd meg“-et kiáltanak és amelynek botrányos leleplezését Gafencu államtitkár tette meg. Nem hiányozhatnak azok a részletek, amelynek soraiban és körmondataiban szakadatlanul a baksis földalatti patakjai igyekeznek tengerré dagadni, _ nos a romániai országutak regényében ideig-óráig szerepelhetnek főszereplők gyanánt politikusok, pénzemberek, de^ a főszerepet nem Stewart játsza és ennek a regénynek csak szimbolikus hőse a román országút, igazi szenvedő, tragikus hérosza nyilvánvalóan Románia meggyötört, kisajtolt népe. Vezető szólama ennek a bizonyára sokkötetesnek ígérkező Rinaldó Rinaldini históriának az a szomorú tény, hogy Románia a legrosszabb hirbe kerül a külföldön, — akár a liberálisoknak van igazuk, akár a nemzetipártiaknak. Egyszer adódott az alkalom, hogy Románia felé kacsintson a vállalkozó nagytőke, hogy végre sikerült ennek a mesterségesen elzárt, mondhatni ismeretlen földrésznek a felvonóhidjait járhatóvá tenni és ime mi sült ki belőle?! Csodálkozhatunk-e ezek után, ha a külföld a jövőben is gondosan el fogja kerülni Romániát? . (Bukarest, augusztus 25.) A nagy gazdasági nyomor és országkrizis megoldásán tanácskozott a kormány a bizottság javaslata s a miniszterek ismeretes memorandumai alapján. Egyelőre egy befejezett határozatot hozott, amivel olcsó kölcsönöket akarnak juttatni a parasztságnak. Két és félmilliárd lejt folyósítanak a szövetkezetek utján, a kamatot 12 százalékban maximálva. Kérdés, hogy ez a határozat, hogy fog végrehajtásra kerülni, kik kapják, hogyan kapják a kölcsönöket s az összeg hol áll rendelkezésre. Tizenkét százalék sem alkalmas arra, hogy a falusi kisgazda elbirja, de ha a kölcsönvevők tényleg meg is kapnák tizenkét százalékkal és nem magasabban, akkor az általános kamatnivó lennebb kell hogy szálljon. Minisztertanács a gazdasági krízisről. Hosszú idő után most, szombaton este újból ösz- szeült a miniszteratnács, amely elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A kormány tagjai megvizsManiu Gyula miniszterelnök vasárnap délután Mad- gearuval hosszabb megbeszélést tartott, amelyen a pénzügy, továbbá az ipar- és kereskedelemügy körébe tartozó összes folyó kérdéseket letárgyalták. Madgearu ugyanis a napokban Varsóba utazik az agrárkonferenciára s távollétében a két tárcát Maniu fogja vezetni. A miniszterelnök egyébként hétfőn Kolozsvárra s innen tovább Badacsonyba utazott, közelebbről visszatér azonban Bukarestbe. Maniu miniszterelnök a szombati minisztertanácson fölhívta a miniszterek figyelmét arra, hogy sürgősen Gheorghe Tataréscu, volt liberális államtitkár is igyekszik életjelt adni magáról s „A holnap kormánya“ címmel röpiratot adott ki, amely politikai körökben rendkívül feltűnést keltett. Tataréscu elsősorban az oi’szág belső helyzetét vázolja és azt rendkívül súlyosnak találja. A falusi lakosság proletársorsba jut, a parasztok már csak a bankoknak és az adószedőknek dolgoznak. A® állam kénytelen vagyonát elidegeníteni. Rámutat a telefon és gyufakoncesszióra, amelyeket szerinte, ha a helyzet nem változik, mások fognak követni. Ismer olyan vidékeket, amelyeken a helyzet olyan súlyos, hogy az adókat csak csendőrökkel tudják behajtatni, az adószedők foglalni sem mernek. Nem lát más megoldást, mint azt, hogy az ország pénzügypolitikai és kulturális erői egyesüljenek és közös erővel fogjanak hozzá a munkához. A koncentrációs kormány alatt nem semleges kormányt ért, hanem a pártok őszinte együttműködésén felépülő alakulatot. .A helyzet olyan, hogy félre kell tenni minden gyűlöletet és ellenségeskedést és össze kell fognia az ország alkotó erőinek. gálták a mezőgazdasági adósságok problémáját és azokat a rendszabályokat, amelyeket a gazdasági krízis megoldására a gazdasági bizottság javasolt. A program végrehajtására a kormány bizottságot küldött ki. A bizottság, tagjai Madgearu, Mihalache, Ma- noilescu és Gafencu. A minisztertanács ezután felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szövetkezetek központi bankjával szerződést kössön, amelynek alapján a szövetkezeti banktól az állam két és félmlllárd lej értékben átveszi a mezőgazdasági követeléseket, amelyek 15 év alatt négy százalékos kamattal legyenek törlesztendők, továbbá, hogy a szövetkezeti bank összes kölcsöneinél a maximális kamatláb 12 százalék legyen. A minisztertanács ezután ratifikálta a szinajai konferencia határozatait és összegezte azt az álláspontot, amit Románia a varsói konferencián fog elfoglalni. készítsék el a tervbe vett törvényjavaslatokat. A parlament október 15-én megnyílik s előreláthatólag nagyon fontos javaslatok fognak a törvényhozó testületek elé kerülni. Értesüléseink szerint a kisebbségi törvényjavaslat előkészítésével megbízottak elkészítették javaslataikat és azok összeegyeztetésére szeptember első napjaiban közös értekezleteket fognak tartani. Arról azonban, hogy a kisebbségi törvény az őszí ülésszakban — mintabogyan ígérték — tárgyalásra kerül-e, még nem lehet semmit sem tudni. Á miniszterelnök ebben a tekintetben tartózkodott minden nyilatkozattól. Azért keltett feltűnést ez a röpirat, mivel ismeretes, hogy a liberális párt nehány hónappal ezelőtt ellensége volt egy ilyen kormány megalakulásának s a király ezirányu óhajtása Bratianu Vintila makacssága miatt sem teljesülhetett. Azt hisizik, Tatarescuval a pártvezérek Íratták ezt a röpiratot s ezzel kísérleteznek a koncentráció tervén. Lupu is szeretné a koncentrációt. Az Adeverulban Lupu adott le politikai elmélkedést és hasonló értelemben beszél a politikai helyzetről. Örömét fejezte ki afölött, hogy a kormány szombati minisztertanácsa elhatározta, a falusi lakosság részére az olcsó kölcsönöknek a folyósítását. Hangsúlyozza, hogy Maniunak ebben a pillanatban nem szabad szűkkeblűnek lennie. Egyetlen megoldás a koncentrációs kormány megalakulása, amelyre annál is inkább szükség van, mivel a legutóbbi események bizonysága szerint Maniu nem tud megküzdeni a gazdasági problémákkal. Â kisebbségi törvény ©szí tárgyalása még nem bizonyos Tăi áré sen röpiraia a nyomorról Mai számunk 12 oldal
