Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-25 / 186. szám

Hátszegen is lel akarják állítani az ipartestiiletet Iparos sérelmek orvoslása és iparos nemtörődömség (Hátszeg, augusztus 23.) Hátszeg iparosságá­nak a „Magyar Kisipar“ cimü rovatunkban elő­zőleg megirt sérelmei annyira az iparosság húsába vágnak, hogy a cikk a hátszegi iparosság körében élénk visszhangot keltett. Sajnos, az illetékes ható­ságok a sérelmeket mai napig som reparálták, sőt azok napról-napra növekednek. A legfőbb hiba ott van, hogy az iparosságnak nincsen ipartestülete, amely a felhozott sérelmeket, mint az ottani ipa­rosságnak a képviselője, továbbíthatná a hatósá­gokhoz. Különösen fájó panaszok hangzanak el itt is, mint mindenütt, a forgalmiadó kivetések miatt. A dévai pénzügyigazgatóság forgalmiadé kivetései megérkeztek, melyekből meg lehet állapítani hogy az adót nemcsak illegális alapon, hanem az iparosság- anyagi helyzetének figyelmen kívül való hagyása mellett vetették ki. A nátszegi iparosság emiatt már gyűlést is tartott, amelyen az iparosság képvi­selőin kivül megjelentek dr. Selariti Emil képvi­selő és Savu Victor polgármester is. A gyűlésen az adókivetések iránt élénk tiltakozások hangzottak el és elhatározták, hogy a kive­tett forgalmiadót meg fogják egyetemle­gesen fellebbezni. Figyelemreméltó, hogy a fellebbezési formula elkészítését maga a polgármester vállalta el, sőt Ígéretet tett arra is, hogy az adó leszállítása érde­kében a pénzügyigazgatónál személyesen fog inter­veniálni. I Savu polgármester az Ígéretét már be is vál­totta, elkészítette a fellebbezési formulát, szétkül- dötte azt az iparosokhoz kitöltés végett. Az iparos­ság által kitöltött fellebbezést már be is nyújtotta a pénzügyigazgatóhoz. A hátszegi példa egyedül áll, mert itt ugylátszik a hatóságokkal teljesen kar­öltve dolgoznak az iparosok. Minden mozgalmukat a hatóságok elé viszik s nem történhetik olyan ipa- rosgyülés vagy összejövetel, hogy azon a polgár- mester részt ne venne. Mégis vannak az iparosságnak olyan sérelmei, amelyeket először a helyi hatóságok elé kell, hogy terjesszenek. Ezért volna tehát szükség a hátszegi ipartestület megalakítására. A legutóbbi gyűlésen ebben az irányban felszólalások történtek és indít­ványok hangzottak el. A gyűlés Cseh ■József és Doboi Todosie iparosokat bízta meg azzal, hogy a (Déva, augusztus 23.) Az uj Lupcny __Vulkáni ipartestület, melynek megalakulásáról már beszá­moltunk, megkezdte működését. Az uj testület vá­lasztmánya a mult vasárnap ülést tartót és azon Balomiri elnök bejelentette, hogy az ipart estül et megalakulását a felsőbb hatóságok is elismerték. Simon Samu háznagy indítványt tett, hogy a testület egy bizottságot küldjön ki a lupényi iparos­ság azon csoportjának a felvilágosítására, amely ma sem helyesli a testület felállítását. A választ­mány azonban ezt a javaslatot nem fogadta el és kimondotta, hogy a további lépéseket szükségte­lennek tartja. A választmány megállapodott abban, hogy az ipartestület működését hivatalosan azonnal hátszegi ipartestület felállítása érdekében a dévai ipartestülettel vegyék fel a tárgyalásokat. Cseh József és Doboi Todosie, ez a két agilis iparos, a felállítandó ipartestület és iparostársai ügyében, nem tekintve a saját érdekeiket sem, el­jártak és már fel is vették a tárgyalásokat a dévai ipartestülettel. A tárgyalások állandó permaneneiá- ban folynak, sajnos azonban, az eredmény még nem mutatkozik. Nem tagadhatjuk, hogy a legnagyobb akadály a hátszegi iparosság magatartása. Az ipar- testület. felállítására való törekvések már régi kele­tűek. Több, mint tiz éves a mozgalom, de éppen az iparosság indolenciáján és konzerva­tivizmusán hiúsulnak meg a tárgyalások. Két pártra szakadtak az iparosok. Hatvan- hetven iparosból csak harminc van amellett, hogy a testületet felállítsák. A többiek az anyagi hozzá­járulástól húzódnak. Hiábavaló minden propa­ganda, minden rábeszélés, az iparosok egy része nem akarja belátni, hogy saját életérdeke kívánja az ipartesttilet felállítását. Amig ez nem lesz meg, addig a vásárokon bocskorárusok, szíjgyártók, csebresek és kötélgyártók csak egy mellékuccában, irtó­zatos sárban és vízben kénytelenek árusí­tani portékáikat, míg a cigányok és egyéb kontárok a piacon a legelőnyösebb helye­ket foglalhatják el. Javaslatok történtek, hogy az iparosok nagy részét vásárok alkalmával a Salariu-féle uccában helyezzék el és a cigányokat és kontárokat szorítsák a mellékuccákba. Mindez azonban meddő kísérlet ma­radt. A hátszegi iparosságnak tehát elsőrendű ér­deke, hogy a megbízott iparosok türelmüket ne ve­szítsék el, folytassák továbbra is az akcióikat s min­den erejükkel az összes iparosokat vonják be az ipartestület felállítása érdekében megindított moz­galomba. Ebben az akcióban Salariu Victor polgármes­ter támogatására számítani lehet, mert neki érdeke, hogy az iparosság intézze a saját dolgait és ő reá csak az ellenőrzés munkája maradjon. Tagadhatat­lan, hogy a hátszegi iparosságnak elsőrendű érdeke a testület felállítása, mert ez nemcsak a testületi szellemet növelné, hanem az általános ipari érdekek megkezdi s ugyanakkor egy bizottságot küldött ki, amely u petrosényi ipartestületből való kiválás kö­rüli teendőket elvégzi. Itt Írjuk meg, hogy a napokban dr. Jeler loan dévai pénzügyigazgató Vulkánban tartózkodott s az uj vezetőség felhasználva a kedvező alkalmat, hattagú küldöttséggel járult a pénzügyigazgató elé és kérte, hogy az adók behajtásánál a pénzügyi ha­tóságok több mérsékletet tanúsítsanak és ugyan­akkor a kisiparosok i'orgalmiadóját töröljék. A pénzügyigazgató a küldöttséget előzékenyén fo­gadta, de kijelentette, ’hogy egyelőre a forgalmi­adók eltörlésére vonatkozólag nem nyilatkozhatik. Szigorú intézkedései vannak, hogy az adóbehajtáso­kat sürgesse, mert havonként nem kevesebb, mint nyolc és fél százalékot kell inkasszálni. A szatmári csizmadia ipartársulat jubileuma és zászlószentelési ünnepélye. Szatmárról jelentik: A szat­mári iparostársadalom impozáns ünnepségeket tartott. Most volt a csizmadia ipartársulat székhazának cen- tennáris Jubileuma és ezzel kapcsolatosan rendezett zászlószentelési ünnepélye. Az ipartársulat kebelében alakult darárda fáklyás szerenáddal tisztelte meg Südy Tiborné zászlóanyát. A mult vasárnap a csizmadiatársu­lat tagjai és a vendégek, istentiszteleteken vettek részt, ahol az uj zászlót a lelkészek megáldották. Az iparosság azután a csizmadia ipartársulat székházába vonult, melynek nagyterme ez alkaolmmal zsúfolásig megtelt. A diszközgyülésen megjelentek nemcsak a hatóságok képviselői, hanem az egész magyar társadalom repre­zentánsai is. De részt vettek azon Tóth József, a kolozs­vári csizmadia ipartársulat elnöke, Veér János jegyző, Pap Albert és Both Károly, Lovag Buibuka József, a nagyváradi ipartársulat alelnöke, Fodor Gyula, a szász- régeni ipartársulat elnöke, Barag Lajos, Tímár Lajos, Erdei János és mások. Gyüre Lajos, az ipartársulat el­nöke nyitotta meg a közgyűlést, meleg hangon üdvö­zölte a megjelenteket. Utána Sárközi Lajos mondott imát és nagyhatású beszédet. Dr. Plrkler Ernő a régi céhéletről tartott humoros felolvasást, dr. Pirkler kü­lönben megírta a szatmári csizmadiacéh történetét, amely legközelebb könyvalakban jelenik meg. Megtör­tént az uj zászló hivatalos átadása is. Azután Szües Kál­mán ipartestületi elnök üdvözölte a jubiláló ipartársula­tot, kiemelve, hogy a százéves ipartársulat a céh morális erejének a legszebb bizonyítéka és további fejlődésének a fundamentuma. Az ünnepség után kétszáz terítékes bankett volt. Este pedig nagysikerű táncmulatság fe­jezte be az ünnepségeket. Az ipartcstületek szövetségének kongresszusa Szat- ináron. Már említettük, hogy az ipartestületek szövet­sége idei kongresszusát Szatmáron fogja megtartani szeptember 7-én és 8-án az alábbi tárgysorozattal: 1. A kongresszus megnyitása Zima Tibor szövetségi elnök által. 2. A kézmüiparosság általános helyzete, előadó: Szabó Béni, országgyűlési képviselő. 3. Adóügyek, elő­adja: Szabó Károly, Nagyvárad. 4. Betegsegélyzö ügyek, előadója: Keinhardt Gyula, Arad. 5. Gazdasági és szo­ciális szervezés, előadója: Szűcs Kálmán, Szatmár. 6. Az iparosok rokkant és nyugdijkérdése, előadja: Mos- kovitz Izidor, Arad. 7. Építkezések előmozdításának kér­dése, előadó: Bustya Béla, Marosvásárhely. 8. Tanonc- oktatás, élőadja: Kitz Antal, Marosvásárhely. 9. Külö­nös ipari sérelmek, előadja: Bakács Miksa, Arad. A kolozsvári cipésziparosok tiltakozó nagygyűlése. Már többször irtunk arról, hogy a kolozsvári cipésziparosok helyzete tűrhetetlen, nem bírják tovább viselni a terhe­ket, nagy a munkanélküliség, tehát elhatározták, hogy vasárnap, augusztus 24-én délelőtt 10 órakor az ipartes­tület termeiben tiltakozó közgyűlést fognak tartani az alábbi tárgysorozattal: 1. A „Dermata“ cipőgyár kon­kurenciája. 2. A cipőüzletek által felvállalt javítások 3. Fényüzési és forgalmiadó. 4. Az adóhátraléknak rész­letekben való fizetése. 5. A bukaresti nemzetközi bor­kiállítás. Amint értesülünk a nagygyűlés iránt nagy ér­deklődés mutatkozik, mert itt fogják megbeszélni azo­kat a módozatokat, hogyan lehetne megmenteni a vég­leges katasztrófától a cipészipart. Mit határoztak a női-szabó alszakosztály közgyű­lésén. A női-szabó alszakosztály augusztus 19-én köz­gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy a nehéz adó­zás és kontárkodás folytán előállott katasztrofális hely­zeten segíteni kell. Tehát tiltakoztak a túlságos adózta­tás és a forgalmiadó ellen. Ez utóbbi a nöi-szapó ipart kétszeresen sújtja, mivel a forgalmiadót kétszáz szá­zalékkal emelték, holott a szabóipar nem a saját anya­gából dolgozik, de ezenkívül is a munkák 75 százaléka átalakítás. Ilyen körülmények között a női-szabó ipart minden körülmények között mentesíteni kellene a for­galmiadétól. Foglalkoztak a kontár kérdéssel, amely a nöiszabó iparban elhatalmasodott s a kontárok száma napról-napra emelkedik. A szakma fejlesztése érdeké­ben pedig elhatározták, hogy a külföldi szaklapokat és divatértesitöket megrendelik, hogy az ipar fejlődésének a nivóját emeljék. j Dr. RÉVÉSZ MARGIT pprmeHszonatóPjum Budspest, I. Zugiigef. Remete-ut 1B. Yeíeíon 640—SS, 941 33. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyer­mekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén kész­séggel küldünk tájékoztató prospektust. I ZSOLDOS tanintézet | ] Budapest. Vll. Dohány u. 84. Telelőn: 424—47. 1 I Magyarország legrégibb és legjobb előkészítő jí’fi j tanintézete (24. tanév). — Előkészít kSzép« SM iskolai magán vizsgákra és érettségire '■ j teieíösség mellett. védőbástyájaként szerepelhetne. Kovács Károly. A Luptny—Vulkáivl ipartestület megkezdte @ működését Küldöttség a dévai pénzügyigazgató előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom